François-Thomas-Marie de Baculard d'Arnaud
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
François-Thomas-Marie de Baculard d'Arnaud [ejtsd: bakülár dárnó] (Párizs, 1718. szeptember 15.[1] – 1805. november 8.) francia költő, író, drámaíró.
Tartalomjegyzék |
Életútja [szerkesztés]
Verseivel már kora fiatalságában megnyerte Voltaire kegyét és Nagy Frigyes kinevezte irodalmi levelezőjének és később Berlinbe hívta az akadémiába. Költeményeiben «Ovid»-jának nevezte és Voltaire utódjának vallotta, miért is emez gúnyos verseket írt Baculard d'Arnaud-ra. Párizsba visszatérte után a rémuralom alatt börtönbe vetették, s nyomorúságban halt meg. Regényeiben és szomorújátékaiban a komornak, borzalmasnak volt barátja. Csupán Le comte de Comminger-je került színre.
Művei [szerkesztés]
- Költeményei, Poésies, 1751-ben jelentek meg 3 kötetben.
Magyar fordításban [szerkesztés]
- Eufemia, vagy a vallás győzedelme. Szomorú darab, mely frantziából fordíttatott. (Pozsony, 1783. Nyom. Landerer Mihály).
- A szerentséllen szerelmesek. Avagy G. Comens. Szomoru darab, mellyet irt d' Arnod. Frantziából ford. báró Nalátzi József (Kolosvárott és Szebenben 1793. Nyom. Hochmeister Márton).
- Érzékeny mesék. Fordította frantziából Harsányi Sámuel (Sopronyban 1794. Szisz Klára bet.).
Források [szerkesztés]
- ↑ Bertran de la Villehervé: FRANÇOIS-THOMAS DE BACULARD D'ARNAUD Son Théâtre et ses Théories Dramatiques. Paris, 1920
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)

