Foszfor-pentaklorid
| Foszfor-pentaklorid | |
|---|---|
| IUPAC név | Foszfor(V)-klorid |
| Más nevek | Foszfor-pentaklorid |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [10026-13-8] |
| RTECS szám | TB6125000 |
| SMILES | ClP(Cl)(Cl)(Cl)Cl |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | PCl5 |
| Moláris tömeg | 208,22 g mol−1 |
| Megjelenés | színtelen, kristályos |
| Sűrűség | 2,12 g cm−3[1] |
| Olvadáspont |
148 °C (nyomás alatt), normál nyomáson 100 °C-on szublimál anélkül, hogy megolvadna[1] |
| Forráspont |
160 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | bomlik[1] |
| Gőznyomás | 0,02 mbar 20 °C-on, 0,09 mbar 30 °C-on, 0,8 mbar 50 °C-on[1] |
| Szerkezet | |
| Koordinációs geometria |
trigonális bipiramisos |
| Dipólusmomentum | 0 D |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | Nagyon mérgező (T+)[1] |
| R mondatok | R14-R22-R26-R29-R34-R48/20[1] |
| S mondatok | (S1/2)-S7/8-S26-S36/37/39-S45[1] |
| LD50 | 660 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | POCl3, PCl3, PF5 |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A foszfor-pentaklorid (vagy foszfor(V)-klorid) a foszfor kloridja, +5-ös oxidációs számú foszfort tartalmaz. A képlete PCl5. A tiszta foszfor-pentaklorid színtelen. Ha bomlás miatt klórt tartalmaz, zöldes színű. Levegőn füstölög. Mérgező hatású.
Tartalomjegyzék |
Szerkezete[szerkesztés]
Gáz halmazállapotban trigonális bipiramis alakú molekulákból épül fel. A szilárd foszfor-pentakloridban azonban autodisszociáció lép fel, benne tetraéderes felépítésű [PCl4]+ komplex kationok és oktaéderes elrendezésű [PCl6]- komplex anionok találhatók.
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
Igen reakcióképes vegyület. Nedvesség hatására könnyen hidrolizál, ilyenkor először foszfor-oxi-klorid (vagy más néven foszforil-klorid) és sósav képződik.
.
Ha nagyobb mennyiségű víz van jelen, a foszforil-klorid tovább hidrolizál ortofoszforsavvá és sósavvá.
Erélyes klórozó hatása van. A savakat savkloridokká alakítja. Foszfor-pentaklorid hatására kloriddá alakul a szilícium-dioxid, az arzén-trioxid és az ón-dioxid is. Ha zárt csőben volfrám-trioxiddal hevítik, a volfrám-trioxid volfrám-hexakloriddá alakul.
Még a nemesfémeket is megtámadja és kloriddá alakítja őket. Vízelvonó hatása is van, például bór-trioxiddá alakítja a bórsavat.
Élettani hatása[szerkesztés]
Mérgező hatású. Belélegezve köhögést okozhat. A szemben kötőhártyagyulladást, de akár vakságot is okozhat. Ha bőrre kerül égési sebeket okoz.
Előállítása[szerkesztés]
A foszfor-pentaklorid foszfor-trikloridból képződik, ha az klórral reagál.
Felhasználása[szerkesztés]
Klórozószerként alkalmazzák. Karbonsavakból karbonsavkloridok állíthatók elő foszfor-pentaklorid segítségével.[2]
Források[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.


![\mathrm{2 \ PCl_5 \rightarrow [PCl_4]^+ + [PCl_5]^-}](http://upload.wikimedia.org/math/0/d/e/0deeb8b909e4f0873903dd68cbeb28ea.png)
.



