Fos-sur-Mer
| Fos-sur-Mer | |
 |
|
| Fos-sur-Mer látképe, háttérben az ipari parkkal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Franciaország |
| Régió | Provence-Alpes-Côte d'Azur |
| Megye | Bouches-du-Rhône |
| Kerület | Cambrai |
| Kanton | Istres-Sud |
| Településtársulás | Ouest Provence |
| INSEE-kód | 13039 |
| Irányítószám | 13270 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 14 732 fő (1999) +/- |
| Népsűrűség | 160 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 0-39 m |
| Terület | 92,31 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Fos-sur-Mer
Pozíció Franciaország térképén
|
|
| é. sz. 43° 26′ 25″, k. h. 4° 56′ 55″ | |
| Fos-sur-Mer weboldala | |
Fos-sur-Mer város Franciaország déli részén, Bouches-du-Rhône megyében, Provence-Alpes-Côte d'Azur régióban.
Tartalomjegyzék |
Fekvés [szerkesztés]
Fos-sur-Mer Marseilles-től 50 km-re északnyugatra, a Rhône és az Étang de Berre között fekszik. A település mintegy 6 kilométer hosszú homokos stranddal rendelkezik.
Történelme [szerkesztés]
Az őskor óta lakott vidéken Fos-sur-Mer a IV. században kerül először említésre a Tabula Peutingeriana névre elkeresztelt római térképen, mint a közeli Arles kikötője, Fossae Marianae néven. Habár a római kori település pontos helye vitatott, a történészek innen eredeztetik Fos-sur-Mer későbbi elnevezését. A középkorban hagyományosan a környék urainak központja volt, első említése ebből a korból 923-ban volt egy templomösszeírásból. 989-ben szerzetesek költöztek a településre.
Bibliográfia [szerkesztés]
- Max Escalon de Fonton: Les habitats épipaléolithiques du Mourre-Poussiou, à Fos-sur-Mer (Bouches-du-Rhône) 1. Etude archéologique, Gallia Préhistoire, tome 27, I, 1984, (67-80. oldal)
- Louis Monguilan, Eugène Bonifay, Patrick Grandjean, Robert Lequement et Bernard Liou, Dans le golfe de Fos, une nécropole sous la mer (Archéologia n° 110, 1977. szeptember, 59-65. oldal)
- Philippe Racinet, « Une implantation clunisienne négligée sur la côte provençale : l'abbaye de Saint-Gervais de Fos », dans Maisons de Dieu et hommes d'Église, Centre Européen de Recherches sur les Congrégations et Ordres Religieux (CERCOR), (Publications de l'Université de Saint-Étienne, 1992, 61-72. oldal)
- Paul Turc, Hyères et les seigneurs de Fos, Centre Archéologique du Var/Société Hyéroise d'Histoire et d'Archéologie/Mémoire à lire. (Territoire à l'écoute, Toulon-Hyères, 2003, 144. oldal)
