Forintos György (szociológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
forintosházi Forintos György
Született1935. február 6.
Budapest
Elhunyt2005. január 18. (69 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
HázastársaBánlaki Sára
SzüleiForintos György
Foglalkozásaszociológus
SablonWikidataSegítség

Forintosházi Forintos György (Budapest, 1935. február 6. – Budapest, 2005. január 18.) szociológus, magyar szabadságharcos az 1956-os forradalomban. Jogi kar forradalmi bizottság tagja, a MEFESZ vezetője.

Életrajz[szerkesztés]

A régi tekintélyes Zala vármegyei nemesi forintosházi Forintos család sarja. Budapesten született; édesapja forintosházi dr. Forintos György (1902-1958) jogász, igazságügyi minisztérium osztályfőnöke és édesanyja az ősrégi zalai nemesi származású boldogfai Farkas családból való boldogfai Farkas Margit Klementina Erzsébet (1905-1990) úrnő volt. Apai nagyszülei dr. forintosházi Forintos Géza (1868-1954), jogász, minisztériumi tanácsos, zalamihályfai földbirtokos, és Starmeg Paulina (1863-1951) voltak. Anyai nagyszülei dr. boldogfai Farkas István (1875-1921), jogász, a sümegi járás főszolgabírája és persai Persay Erzsébet (1885-1913) asszony voltak.[1] Egyik anyai nagybátyja, boldogfai Farkas Endre (19081994), vezérkari őrnagy, kocsordosi földbirtokos, akinek a felesége, a budapesti jómódú nagypolgári Lenz Klára Mária Hermina (19242013), gobelinművész, kocsordosi földbirtokos asszony volt; másik két anyai nagybátyja, boldogfai Farkas Gyula (19071938), főhadnagy, és boldogfai Farkas István Sándor (19181975), főhadnagy volt. Apai nagybátyjai dr. forintosházi Forintos László (19041994), zalaszentgróti főszolgabíró; forintosházi Forintos Károly (19001994), aki agglegényként hunyt el; dr. forintosházi Forintos Géza (1908–?) perlaki főszolgabíró, valamint apai nagynénje, forintosházi Forintos Mária (18871974) asszony, akinek a férje, dr. nemes Takács Jenő (18831962), királyi közjegyző volt.

A Böszörményi út 8-as számú társasházban elhelyezkedett IV. emeleti igen tágas 4 szobás lakásukban élt szüleivel együtt.[2][3] Gyerekkorában gyakran vadászott apjával, és Forintos Margit (1931-1981) nővérével együtt; gyakoriak voltak a hosszú kirándulások, valamint a mihályfai látogatások is az apai nagyszüleinél. Az kommunizmus bejövetele után családját, a mihályfai földbirtokától, kúriájától és erdejétől fosztotta meg az új rendszer. A Szent Imre Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait, és az iskola államosítása után a Petőfi Sándor Gimnáziumban 1953-ban érettségizett. Hamarosan jelentkezett az ELTE Bölcsészettudományi Karára, és a francia szakra fel nem véve átirányították az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára, ahol bekapcsolódott a tudományos diákköri munkába, és fél évet spanyol szakon is elvégzett.

Miután kitört a forradalom, 1956. október 23-án részt vett a tüntetésen, jelen volt a Rádió ostrománál. 24-én éjjel a szovjetek ellen harcolva a Kilián laktanyánál megsebesült, november 8-ig a Mária utcai szemészeti klinikán ápolták. Távollétében beválasztották a jogi kar forradalmi bizottságába, majd a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége vezetőségébe. Novemberben a Csepeli Vas- és Fémművek ifjúsági szervezetének kérésére többször járt a gyárban, emellett orosz nyelvű röpcédulák készítésével és az élelmiszer-ellátás szervezésével foglalkozott.

A MEFESZ december végi országos értekezletén ő képviselte a jogi kart, azonban miután megbukott a forradalom, hamarosan beidézték a rendőrségre, 1957. március 15-én fegyelmi eljárást indítottak ellene, és kizárták az egyetemről. Júniusban letartóztatták, és egy hosszú per során 1958 februárjában négy év börtönbüntetésre ítélték, amit 1958. október 13-án a Legfelsőbb Bíróság három évre csökkentett. Addig édesapja, dr. Forintos György jogász, a licitációval foglalkozott, aközben betegségében meghalt, még mielőtt látta volna fiát szabadon. Végül 1959. április 4-én szabadult.

Mivel nem tudta a tanulmányait folytatni, a Villamos Kismotor- és Gépgyárban anyagmozgató segédmunkásként sikerült elhelyezkednie, és 1962-től éjjeliőr volt egy fatelepen. Rövid idő alatt megtanult lengyelül, és az Országos Fordító Iroda sajtófigyelőjében dolgozott. Befejezte a jogi egyetemet, majd 1975-ben szociológus diplomát szerzett. 1977-től a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont munkatársaként szervezetszociológiai kutatásokat végzett. Aláírta a Charta ’77 csehszlovákiai polgárjogi mozgalom bebörtönzött tagjaival szolidaritást vállaló nyilatkozatot. 1981-től 1988-ig az Oktatáskutató Intézetben dolgozott. Részt vett a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) megalakításában, majd 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja. Később, a rendszerváltás után, 1990-1996 között az Országos Közoktatási Intézet tudományos főmunkatársa és az 1956-os Intézet Közalapítvány felügyelő-bizottsági tagja volt.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1957. február 18-án vette feleségül dr. Bánlaki Sára (19362021) jogászt, akinek a szülei Bánlaki Ignác (19041976) kisiparos és Orbán Ida (9101952) voltak.[4][5] A menyasszonynak az apai nagyszülei Berbuch Ignác és Piló Julianna isaszegi lakosok voltak.[6] Forintos György és Bánlaki Sára frigyéből 2 gyermek született:

  • dr. Perczel-Forintos Dóra, tanszékvezető egyetemi docens, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.[7] Férje, bonyhádi dr. Perczel András, kémikus, biokémikus, egyetemi tanár.
  • forintosházi Forintos Miklós

Származása[szerkesztés]

forintosházi Forintos György családfája

forintosházi
Forintos György
(Budapest, 1935. február 6.
Budapest, 2005. január 18.)
szociológus, magyar szabadságharcos az 1956-os forradalomban.
Jogi kar forradalmi bizottság tagja, a MEFESZ vezetője.
Apja:
dr.
forintosházi
Forintos György

Kálmán József
(Budapest, 1902. április 21. -
Budapest, 1958. január 1.)
jogász, igazságügyi minisztérium osztályfőnöke, miniszteri tanácsos
Apai nagyapja:
dr.
forintosházi
Forintos Géza

Kálmán Elemér
(Mihályfa, Zala vármegye, 1868. június 27. -
Mihályfa, 1954. június 12.)
jogász, minisztériumi tanácsos, a vármegyei törvényhatósági bizottságnak a tagja, földbirtokos
Apai nagyapai dédapja:
forintosházi
Forintos Kálmán

Gyula
(Kisgörbő, 1834. június 13.
Mihályfa, Zala vármegye, 1903. május 21.)
jogász, alszolgabíró, földbirtokos, vármegyei bizottsági tag,
a "Zala Megyei Gazdasági Egyesület" tagja
(Szülei: forintosházi Forintos Károly, táblabíró, földbirtokos, és pósfai Horváth Eleonóra)
Apai nagyapai dédanyja:
liebingeni
Schöen Johanna
(*1838–†Mihályfa, 1921. július 6.)
(Szülei: Josef Schön von Liebingen, jogász és Johanna Ksandarszky)
Apai nagyanyja:
Starmeg Paulina
(*Észak-Komárom, 1863. június 22.
Mihályfa, 1951. június 12.)
Apai nagyanyai dédapja:
Starmeg Károly
(*Észak-Komárom, 1817. október 9.
Észak-Komárom, 1890. április 28.)
komáromi csizmadia mester
Apai nagyanyai dédanyja:
Schéra Terézia
Anyja:
boldogfai
Farkas Margit
Klementina Erzsébet
(*Nova, Zala vármegye, 1905. június 30.
Budapest, 1990. december 1.)
Anyai nagyapja:
dr.
boldogfai
Farkas István

Imre
(Boldogfa, 1875. július 11.
Budapest, 1921. január 6.)

jogász, a Sümegi járás főszolgabírája, Zala vármegye törvényhatósági bizottsági tag,
a Sümegvidéki Gazdakör tagja, a II. osztályú Polgári Hadi Érdemkereszt tulajdonosa

Anyai nagyapai dédapja:
boldogfai
Farkas Ferenc

(Boldogfa, 1838. szeptember 15.
Zalaegerszeg, 1908. január 20.)
Zala vármegye számvevője, pénzügyi számellenőre,
Zala vármegyei bizottsági tag, a zalamegyei gazdakör alapítótagja,
a "Zalamegyei Gazdasági egyesület" tagja, az andráshidai önkéntes tűzoltó egylet tagja, a Zalamegyei megyeházai könyvtár őrzője, földbirtokos
(Szülei: boldogfai Farkas Ferenc, jogász, Zala vármegyei táblabíró, az 1809.évi nemesi felkelés hadnagya, földbirtokos és kéthelyi Joó Borbála)
Anyai nagyapai dédanyja:
nemesnépi
Marton Zsófia
(Nemesnép, 1842. augusztus 18.
Andráshida, 1900. április 19.)
(Szülei: nemesnépi Marton József, jogász, zalai táblabíró, alszolgabíró, esküdt, földbirtokos és verbói Szluha Rozália)
Anyai nagyanyja:
persai
Persay Erzsébet
Julianna
(Nemesvid, 1885. július 26.
Sümeg, 1913. április 23.),
a "Tulipán-Szövetség Magyar Védőegyesület" novai fiókjának a választmányi tagja
Anyai nagyanyai dédapja:
persai
Persay Gyula

(Áporka, 1855. március 14.
Nova, 1924. november 24.)
novai gyógyszerész, Zala vármegyei bizottsági tag, novai földbirtokos, a "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" vezérigazgatója,
a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt novai fiókjának a vezetője, a "Tulipán-Szövetség Magyar Védőegyesület" novai fióknak a társelnöke
(Szülei: persai Persay János, áporkai földbirtokos és tornóczi Szalay Terézia)
Anyai nagyanyai dédanyja:
nemeskéri
Kiss Erzsébet
Mária Klementina Alojzia
(Marcali, 1867. március 14.
Nemesvid, 1888. március 1.)
(Szülei: nemeskéri Kiss István, gyógyszerész, marcali és nemesvidi gyógyszertár tulajdonos és duliczi Duliczky Franciska)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I. kötet. Heraldika kiadó. 411. o.
  2. A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélő névsora 1942
  3. HU BFL IV.1420.r - XII. kerület - Böszörményi út - 8. Document
  4. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bánlaki Ignác
  5. familysearhc.org - polgári anyakönyvek - VIII. Kerület - Bánlaki Ignácné Orbán Ida halála - 1952. feb. 23.
  6. familysearch.org - Budapest - polgári anyakönyvek - II. kerület - halottak - 1976. július 2. - Bánlaki Ignác
  7. Archivált másolat. [2015. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 16.)

Források[szerkesztés]