Forgóeszköz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A számvitelben forgóeszköz a neve azoknak az eszközöknek, amelyek nem maradnak hosszú ideig a vállalkozás vagyonában. A megnevezésben a forgó szó a vállalkozás termelési ciklusában való körforgásra utal: a beszerzett alapanyagokból a gyártás következtében késztermék lesz, amelyet eladva, megjelenik egy követelés a vevővel szemben, majd amikor a vevő kifizeti a tartozását, a vállalkozás pénzeszközre tesz szert.

A forgóeszközök közé tartoznak

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2000. évi C. törvény a számvitelről