Foltsávos pajzsbogár
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Az imágó felülről
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Cassida vibex Linnaeus, 1767 | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Foltsávos pajzsbogár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Foltsávos pajzsbogár témájú kategóriát. |
A foltsávos pajzsbogár (Cassida vibex) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a levélbogárfélék (Chrysomelidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
A foltsávos pajzsbogár elterjedési területe Európa és Ázsia mérsékelt övi területei. Magyarországon közönséges, helyenként tömeges.
Megjelenése[szerkesztés]
A foltsávos pajzsbogár 6-9 milliméter hosszú. Teste jellegzetesen pajzs alakú, felül zöld vagy sárga, az előtor hátának tövén olykor összefolyó barnás foltokkal. A szárnyfedők és az előtor háta annyira illeszkednek egymáshoz, hogy a bogár egészében lapos testét mintegy összefüggő héjként borítják. A fej alig látható, csupán a vékony csápok nyúlnak ki az előtor alól. Ugyanez érvényes a lábak külső tagjaira is. Veszély esetén az állat úgy odanyomja magát az aljzathoz, hogy pajzsának pereme teljesen felfekszik azon, feje, csápjai és lábai egészen eltűnnek alatta. Míg a zöld pajzsbogár (Cassida viridis) felsőteste egyszínű zöld, a foltsávos pajzsbogár arról ismerhető fel, hogy a szárnyfedők varrata elöl barnásvörös, de a csúcs felé elkeskenyedik. Közép-Európában mintegy 30 különböző, de egymástól nehezen elhatárolható pajzsbogár-faj fordul elő.
Életmódja[szerkesztés]
A foltsávos pajzsbogár rétek, sövények és mezsgyék lakója. Tápnövényei a mezei aszat (Cirisium arvense), mocsári aszat (Cirsium palustre) és a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare).[1]
Szaporodása[szerkesztés]
A hímek kinyújtható párzószervvel rendelkeznek, amellyel a nőstény páncélja alatt levő ivarnyílást elérhetik. A nőstények tápnövényükre rakják le petéiket, ahol a lárvák gyorsan kifejlődnek. Olykor valamennyi fejlődési állapotú állatot egyidejűleg megtalálhatjuk ugyanazon a tápnövényen. A lárvák a talajban bábozódnak be.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kaszab Z.. Levélbogarak - Chrysomelidae. Bp.: Akadémiai Kiadó, 411-412. o. (1962)
Források[szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Zoological Institute of Russian Academy of Sciences, Cassida vibex Linnaeus, 1767 - photo by A.Bukejs
- I.Löbl & A.Smetana (eds). 2010 Catalogue of Palearctic Coleoptera. Vol. 6: Chrysomeloidea Archiválva 2012. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. Apollo Books, Stenstrup, Denmark
ISBN 978-87-88757-84-2, p. 378
