Fokker Dr.I
| Fokker Dr.I | |
 |
|
| Fokker F.I | |
|
|
|
| Funkció | Vadászrepülőgép |
| Gyártó | Fokker |
| Tervező | Reinhold Platz |
| Gyártási darabszám | 320 |
|
|
|
| Személyzet | 1 fő |
| Első felszállás | 1917. július 5. |
| Méretek | |
| Hossz | 5,77 m m |
| Fesztáv | 7,20 m m |
| Magasság | 2,95 m m |
| Szárnyfelület | 18,70 m² m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 406 kg kg |
| Tömeg üzemanyaggal | 586 kg kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | Oberursel Ur.II forgómotor |
| Teljesítmény | 82 kW kW |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 185 km/h |
| Hatósugár | 300 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 6095 m |
| Emelkedőképesség | 5,7 m/s |
| Fegyverzet | |
| Beépített fegyverzet |
|
| Háromnézeti rajz | |
 |
|
A Fokker Dr. I (Dreidecker) együléses, háromfedelű német vadászrepülőgép volt az első világháborúban.
Története [szerkesztés]
Az első világháború híres repülőgépe a Fokker Dreidecker. 1917-ben jelentek meg a fronton a Nieuport Scout és a Sopwith Triplane típusok, amelyekkel a szövetségeseknek légifölényt sikerült kivívniuk a németek ellen, ezért a német repülésügyi minisztérium (Luftfahrtministerium) ennek a két típusnak a másolására kérte a gyártókat. Anthony Fokker főkonstruktőre, Reinhold Platz az angol Sopwith Triplane mintájára készítette egy együléses, háromfedelű gépet, amit egy Le Rhone motor hajtott. Platz azonban nem rendelkezett elég információval a Sopwith Triplane-ről ahhoz, hogy azt másolni tudja, ezért egy eredeti tervet készített. Az első 4 prototípusból kettőt von Richthofen alakulata kapott meg 1917 augusztusában, és ezeket sikeresen tesztelték bevetés közben. 320 szériagyártású repülőgép leszállítására kapott Fokker megrendelést, amelyeket 1917 október közepétől a Jagdgeschwader I-nak kellett leszállítani. Nem sokkal később azonban a tervezési hiányosságok is nyilvánvalóvá váltak, különösen a felső szárnyat illetően, és ezek a problémák halálos áldozatot is követeltek. Von Richthofen felülvizsgálatot rendelt el, ami arra a következtetésre jutott, hogy a probléma forrása rossz minőségű munkavégzés és a minőségellenőrzés hiánya volt a gyártás során. A hibák kijavítása után a Dr.I a legnevesebb vadászpilóták által repült vadászrepülőgéppé vált. Manfred von Richthofen is tűzpiros Dr I-esének köszönhetően kapta a "Vörös Báró" becenevet, illetve 1918. április 21-én a 425/17-es számú Dr.I-essel vesztette életét, miután már 80 légicsatában aratott győzelmet korábban.
A Dreidecker rendkívül szűk fordulókra volt képes, és kiváló volt emelkedő repülésben. A többi mutatójában, sebességében, megbízhatóságában erősen közepes gépnél voltak jobbak is mindkét táborban. Azonban bármilyen nagyszerű pilóták is repülték, a típus jobbára csak védekező harcokra volt alkalmas és már 1917 végén elavultnak számított.
Hivatkozások [szerkesztés]
- Kondor Lajos: Léghajók, repülőgépek Kolibri könyvek, Móra Könyvkiadó, 1984, ISBN 963-11-3676-0
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Fokker Dr.I a Szegedi Tudományegyetem oldalán
.png&filetimestamp=20090312101018){kind=small}
