Fogérzékenység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az összes fogfájástípus közül a fogak érzékenysége a leggyakoribb forma. Világszerte hozzávetőlegesen minden harmadik felnőtt szenved fogérzékenységben, amely akár már tizenéves korban is elkezdődhet. A nőknél gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál, és a leggyakrabban dentintúlérzékenység okozza.

A fogérzékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egészséges fogíny feletti részét normál esetben a fog keményszövete, a fogzománc fedi és védi. Ez alatt húzódik egy lágyabb szövet, a dentin, amely a hidrodinamikus elmélet szerint felelős a külső ingerek továbbításáért a fog belseje felé. A dentin belsejét apró csatornácskák, tubulusok szövik át, melyekben folyadék található. Abban az esetben, ha a fogzománc megsérül, vagy az íny visszahúzódik a fog nyakáról, ezek a csatornácskák a felszínre kerülnek. A csatornavégekre a külső ingerek (például hideg, meleg, édes, savanyú ételek vagy akár a fogkefe nyomása) közvetlen hatást gyakorolnak, így előidézik a tubulusokban található folyadék elmozdulását, amely a fog belsejében erőhatást fejt ki az ott található idegekre, kiváltva ezzel a fájdalomérzetet.

A fogorvosok a fogérzékenységre többféle elnevezést használnak, például: dentinérzékenység, nyaki érzékenység, gyökérérzékenység, cementérzékenység, illetve -túlérzékenység. A szakmában legáltalánosabban elfogadott elnevezés: dentintúlérzékenység.

A fogérzékenység kialakulásához vezető okok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nem megfelelő szájhigiénia
  • Túl gyakori fogmosás
  • Túl kemény sörtéjű fogkefe használata
  • Egyes fogorvosi beavatkozások (például a fogkő-eltávolítás, fogcsiszolás, fehérítés)
  • A fogíny gyulladása, visszahúzódása vagy sorvadása
  • Saverózió, vagyis a savas ételek és italok fogyasztásakor felpuhult fogzománc eróziója (például savas ételek fogyasztását közvetlenül követő fogmosás következtében)

A fogérzékenység gyógymódjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik módszer a fog soft-lézeres kezelése: ilyenkor az ideg felszínén beindul a hámburjánzás, majd a fog újra betömhetővé válik.

A másik, a fogorvosok által leginkább ajánlott módja az érzékenységet csökkentő fogkrémek használata. Ezek kétféle hatásmechanizmussal működnek: az egyik mechanizmus kémiai úton, pl. kálium-klorid alkalmazásával csökkenti a fogidegben az ingerülettovábbítódást, a másik pedig fizikai gátat képez a nyitott csatornavégeken, aminek következtében az ingerületet kiváltó inger nem továbbítódik a fogideghez. A legmodernebb fogkrémek akár már a fogmosást követően közvetlenül is képesek kiépíteni a fogérzékenység elleni védelmet és csökkenteni a fogak fájdalomérzetét.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]