Fluor-diklórmetán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fluor-diklórmetán
Dichlorofluoromethane.png
IUPAC név Fluor-diklórmetán
Más nevek Diklór-fluormetán, monofluordiklórmetán, diklórmonofluormetán, Freon 21, Refrigerant 21, R 21, HCFC 21, Algofrene Type 5, Arcton 7, Halon 112, UN 1029
Azonosítók
CAS-szám [75-43-4]
PubChem 6370
EINECS-szám 200-869-8
RTECS szám PA8400000
SMILES C(F)(Cl)Cl
InChI InChI=1/CHCl2F/c2-1(3)4/h1H
Tulajdonságok
Kémiai képlet CHCl2F
Moláris tömeg 102,92 g/mol
Megjelenés Színtelen gáz
Sűrűség 1,405 g/cm3 9 °C-on
1.366 kg/m3 25 °C-on
Olvadáspont

−135 °C

Forráspont

8,92 °C

Oldhatóság (vízben) 9,420 g/l 30 °C-on
Megoszlási hányados 1,55
Gőznyomás 160 kPa
Veszélyek
EU osztályozás Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R59[1]
S mondatok S59[1]
Öngyulladás
hőmérséklete
522 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A fluor-diklórmetán vagy Freon 21 vagy R 21 a metán halogénezett (pontosabban részlegesen klórozott-fluorozott) származéka, színtelen, szagtalan gáz.

Kritikus pontja 178,5 °C (451,7 K) és 517 MPa (51,7 bar). 5 K és 105 K hőmérséklet között a Pbca tércsoportba tartozó fázist alkot.

Tartalomjegyzék

Felhasználása[szerkesztés]

A fluor-diklórmetánt hajtógázként és hűtőközegként használták, de ózonlebontó képessége miatt fokozatosan kivonják a forgalomból. Ózonlebontó potenciálja 0,04. Termelése és felhasználása 2004 óta az 1989-es érték 15%-ára csökkent, a montreali jegyzőkönyv szerint 2015-ben kivonják a forgalomból.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dichlorofluoromethane című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c A 75-43-4 CAS-számhoz tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 01. 31. (JavaScript szükséges) (németül)

Külső hivatkozások[szerkesztés]