Flavius Galerius Licinius római császár

Licinius
Licinius
A Római Birodalom augustusa
Uralkodási ideje 308. november 11. – 311; 311 – 313 313 – 324
Elődje	Flavius Valerius Severus
Utódja	I. Constantinus
Életrajzi adatok
Teljes neve	Flavius Galerius Valerius Licinianus Licinius
Született	263 Moesia Superior
Elhunyt	325 Thessalonica
Házastársa	Flavia Iulia Constantia
Gyermekei	Valerius Licinianus Licinius

Flavius Galerius Valerius Licinianus Licinius (263 – 325) 308-tól 324-ig római császár.

Élete, uralkodása

Moesia Superiorban született, paraszti származasú volt. 297-ben Galerius-szal együtt vett részt a Perzsia elleni hadjáratban. Flavius Valerius Severus halála után, 308. november 11-én Galerius a Carnuntumban tartott megbeszélésen elérte, hogy a nyugati részek augustusává nevezzék ki Liciniust. Licinius ezzel a ranggal együtt megkapta az Illyricum, Thrákia és Pannónia provinciák közvetlen parancsnokságát is. A Carnuntumban meghozott döntésekkel azonban mind Constantinus, mind pedig Maximianus Daia elégedetlenek voltak és csakhamar ők is augustussá kiáltották ki saját magukat, amit Galerius végül 310-ben el is ismert.

Galerius 311 májusában bekövetkezett halála után Licinius és Maximinus Daia felosztották egymás között Galerius egykori birodalmrészét úgy, hogy a Boszporusz és a Hellészpontosz vonala volt a határ területeik között.

A negyedik társuralkodó, Maxentius legyőzése után azonban I. Constantinus és Licinius szövetségre léptek és a szövetség megerősítése érdekében Licinius 313 márciusában Mediolanumban feleségül vette Flavia Julia Constantiat, I. Constantinus féltestvérét, és ekkor adták ki Constantinusszal közösen az úgynevezett Milánói ediktumot, ami újra engedélyezte a birodalomban a keresztények számára a szabad vallásgyakorlást.

A kialakuló szövetséget látva Maximinus Daia betört Licinius területeire, de 313. április 30-án Licinius döntő győzelmet aratott felette tzirralumi csatamezőn. Ezután a győzelem után Licinius saját magát a keleti részek császárává nyilvánította, Constantinus pedig megkapta a birodalom nyugati részeit.

314-ben azonban kitört a polgárháború Licinius és Constantinus között is. Az október 8-án Pannoniában lezajlott cibalea-i csatában , majd két évvel később Thrákiában a mardiai csatában is Constantinus került fölénybe. Ezután a két császár újra békét kötött egymással.

324-ben Constantinus társcsászára előrehaladott korára és népszerűtlen kicsapongásaira hivatkozva újra háborút indított Licinius ellen, és 324. július 3-án le is győzte Licinius csapatait az hadrianopolisi csatában körülzárva Liciniust Byzantiumban. Crispus, Constantinus legidősebb fia és egyben a nyugati birodalomrész ceasarja szintén győzelmet aratott Licinius flottája felett a hellészpontoszi csatában, ezzel arra kényszerítve Liciniust, hogy Bithyniaba vonuljon vissza. Itt sikerült őt végleg legyőzni 324. szeptember 18-én Chalcedon mellett, a chrysopoliszi csatában, ami után Licinius végleg lemondott. Thessalonicában egyfajta házi őrizetbe került, egy évvel később összeesküvés vádjával őt és egykori társuralkodóját, Sextus Martinianust is kivégeztette Constantinus, megszegve ezzel saját, fél évvel korábbi igéretét.

Külső hivatkozások

• De Imperatoribus Romanis weboldal: Licinius
• Socrates Scholasticus beszámolója Licinius haláláról

Elődei: Diocletianus és Galerius (kelet) Maxentius és Romulus (Róma) (nyugaton nincs consul)

Consul 309 Kollégája: Constantinus

Utódai: Andronicus és Probus (kelet) Maxentius (Róma) (nyugaton nincs consul)

Elődei: Maximinus Daia és Galerius Volusianus és Rufinus (Africa/Italia)

Consul 312 Kollégája: Constantinus Maxentius (Róma)

Utódai: Constantinus és Licinius Maximinus Daia (Róma)

Elődei: Constantinus és Licinius Maxentius (Róma)

Consul 313 Kollégája: Constantinus Maximinus Daia (Róma)

Utódai: Volusianus és Annianus

Előző uralkodó: Flavius Valerius Severus

Római császár 308 – 324

Következő uralkodó: I. Constantinus