Martell Judit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Flandriai Judit szócikkből átirányítva)
Martell Judit

Wessex királynéja
UralkodóházKaroling-ház
Született

Elhunyt870 után
nem ismert
ÉdesapjaII. (Kopasz) Károly római császár és nyugati frank király
ÉdesanyjaOrléans-i Ermentrude
Testvére(i)
Házastársa
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Martell Judit témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Martell Judit vagy Flandriai Judit (844 október – 870) hercegnő, II. Kopasz Károly frank király lánya és Nagy Károly dédunokája volt. Első házassága révén wessexi királyné, majd harmadik házassága révén Flandria grófnéja volt.

Judit feltehetően 844 októberében született, szülei II. Károly és felesége, Ermentrude. Születési helye ismeretlen.

Első és második házassága[szerkesztés]

13 éves korában, 856. október 1-jén feleségül adták Ethelwulf wessexi királyhoz a franciaországi Verberie sur Oise-ban.[3] A házasságra akkor került sor, amikor Etherwulf hazafelé tartott római zarándoklatából. A közöttük lévő nagy korkülönbség miatt (Ethelwulf ekkor 51 éves volt és ez volt a második házassága) a házasság nem volt sikeres és nem született gyermekük. Ennek ellenére Judit volt az első, aki férje mellett foglalhatott helyet a wessexi trónon és hivatalosan is felvette a "Wessex királynője" címet.[4]

Ethelwulf távollétében második fia, Ethelbald lázadást szított apja ellen, aki 856-os hazatérést követően lemondott Wessex trónjáról fia javára és 858-ban bekövetkezett haláláig Surrey, Sussex és Essex királyságokat uralta.

Apja halála után Ethelbald feleségül vette annak özvegyét, Juditot, hogy megszilárdítsa uralmát a wessexi királyság felett.[5] A házasságot 860-ban vérrokonság miatt érvénytelenítették. 860-ban Ethelbald is meghalt és Judit visszatért apja udvarába, mielőtt az megfelelő férjet talált neki.[6]

Szökése és harmadik házassága[szerkesztés]

Judit apja gondnoksága alatt Senlis városába, a helyi apátságba vonult vissza, innen szöktette meg Balduin, későbbi flamand gróf, Judit bátyjának, Lajosnak a segítségével. Károly király Soissons városában értesült a szökésről és mivel ellenezte a lánya számára méltatlan kapcsolatot, püspökei révén kiközösíttette mind Juditot, mind Balduint.[7]

A pár ekkor Rómába ment és II. Miklós pápa közbenjárását kérte, aki elérte Károlynál, hogy áldását adja a frigyre. A házasságot Auxerre városában kötötték meg 863-ban.[8]

A házasságból két gyermek született:

  • Balduin (879-918), később II. Balduin néven apja örököse, flamand gróf
  • Raul vagy Rodulfus ( - 896), Vermandois grófja

Források[szerkesztés]

  • Charles Cawley: Medieval Lands. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán[3] elérhető

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. La Préhistoire des Capétiens, 308-309
  2. A Historical Dictionary of British Women. Routledge, 2003. december 17.
  3. "Edilvulf rex occidentalium Anglorum Roma rediens, Iudith, filiam Karli regis, menso Iulio desponsatam, Kalendis Octobribus in Vermaria palatio in matrimonium accipit, …" Ann. Bertin., s.a. 856, 47; "Æthelwulfus … Quo peracto, ad patriam suam remeavit, adferens secum Iuthittam, Karoli, Francorum regis, filiam." Asser, c. 11 (p. 9)
  4. Korábban a wessexi királyok feleségeit csak mint "királyi feleség" említették. Judit valószínűleg azért kapta meg ezt a címet, mert saját jogán is magas rangú európai nemes hölgy volt.
  5. "Edilvulf rex occidentalium Saxonum, moritur; relictam eius, Iudit reginam, Adalboldus, filius eius, uxorem ducit." Ann. Bertin., s.a. 858, 49; "Defuncto autem Æthelwulfo rege <sepultoque apud Wintoniam>, Æthelbald, filius eius, contra Die interdictum et Christianorum dignitatem, necnon et contra omnium paganorum consuetudinem, thorum patris sui ascendens, Iuthittam, Karoli, Francorum regis, filiam, cum magna ab omnibus audientibus infamia, in matrimonium duxit, effrenisque duobus et dimidio annis Occidentalium Saxonum post patrem regni gubernacula rexit." Asser, c. 17 (p. 16)
  6. I. Baldouin története. [2009. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 6.)
  7. "Karolus per Remi civitatem Suessionis venit. Ubi non incerto nuncio comperit, quia filia eius Iudith, relica scilicet Edelboldi regis Anglorum, quae, possessionibus venditis quas in Anglorum regno optinuerat, ad patrem rediit et in Silvanectis civitatem debito reginae honore sub tuitione paterna et regia atque episcopali custodia servabatur, donec, si se continere non posset, secundum apostolum, scilicet competenter ac legaliter, nuberet, Balduinum comitem, ipso lenocinante, et fratre suo Hludowico consentiente, mutato habitu est secuta; sed et quia Hludowicus, filius eius, a praefatis Guntfrido [et Gozfrido] sollicitatus, relictis fidelibus patris, cum paucis noctu aufugit et transfuga ad se sollicitantes pervenit." Annales Bertiniani, 862. o., 56-7, forrás: [1] Archiválva 2009. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben. Fordítás: "Károly Reims városán keresztül Soissonsba tartott, ahol megbízható forrásból értesült (lánya szökéséről). Judit, Ethelbald, az angolok királyának özvegye, férje halála után túladott angliai birtokain és visszatért atyjához, aki királynőhöz méltóan fogadta és atyai védnöksége alá helyezte Senlis városában, amíg rangjához méltó férjet talál neki, kihez törvényesen nőül mehet. (Károly ekkor arról értesült, hogy) Judit ruhát cserélt és Balduint követte, Lajos bátyja beleegyezésével, valamint hogy Lajos fia, atyja iránti kötelességét feledve, a már említett Guntfrid (és Gozfrid) biztatására néhány fegyveresével az éj leple alatt elszökött és felbujtóinál keresett menedéket.
  8. "…, et ad Autisiodorum civitatem usque pervenit, ibique filiam suam Iudith, sicut dominus apostolicus eum petierat, consilio fidelium suorum Balduino, quem secuta fuerat, legaliter coniugio sociari permisit." (Fordítás: … ő [Károly] Auxerre városába érkezett; ahol, a pápa kérésének engedve, és tanácsadóit meghallgatva, engedélyezte hogy lánya, Judit, érvényes házasságra lépjen Balduinnal, akivel korábban megszökött.) Ann. Bert., 863. o., 66). Forrás: [2] Archiválva 2009. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben