Flandriai és hainaut-i örökösödési háború
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Flamand–hainaut-i örökösödési háború | |||||||||||||||||
| Belgium történelme | |||||||||||||||||
| A flamandi grófság címere | |||||||||||||||||
| Dátum | 1244– 1254 | ||||||||||||||||
| Helyszín | Flandria és Hainaut grófságok területe | ||||||||||||||||
| Eredmény | Jean d’Avesnes megszerezte magának a Hainaut-i Grófságot | ||||||||||||||||
| Casus belli | II. Margit flamand grófnő első házasságából származó, törvénytelen gyermekei részt akartak szerezni apjuk és anyjuk örökségéből. Margit 1244-ben örökölte a flamand és a hainaut-i grófi címeket. | ||||||||||||||||
| Területváltozások | II. Margit elvesztette a Hainaut-i Grófság feletti ellenőrzést. | ||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A flandriai és hainaut-i örökösödési háború a 13. században zajlott II. Margit flamand grófnő leszármazottai között, akik a Flamand Grófság és a Hainaut-i Grófság öröklési jogáért küzdöttek. A helyzetet bonyolította, hogy az előbbi a francia királyok, az utóbbi a német-római császárok hűbéresének számított és mindkét fél beleavatkozott a küzdelembe.
Tartalomjegyzék |
A háború előzményei [szerkesztés]
Amikor IX. Balduin flamand és hainaut-i gróf 1202-ben a Szentföldre utazott, hogy részt vegyen a negyedik keresztes hadjáratban, a két grófságot idősebbik lányára, Johannára hagyta. Johanna, aki Balduin halála után örökölte mindkét grófságot, két házassága ellenére gyermek nélkül halt meg 1244-ben. A két grófságban húga, Margit követte.
Margit első házasságából, amit 1212-ben Bouchard d’Avesnes-el kötött, három fia született. A házasságot Johanna kérésére 1221-ben a pápa érvénytelenítette, ezért a házasságból származó gyermekek jogilag törvénytelennek számítottak. 1223-ban Margit ismét házasodott, második férje II. Vilmos, Dampierre ura, akitől összesen öt gyermek, közük három fia született.
Bouchard halála után az első házasságból származó Avesnes-gyermekek követelték jogos örökségüket, amit az akkor anyjuk mellett már társuralkodó Dampierre-gyermekek elleneztek.
Az első összecsapás [szerkesztés]
Az első fegyveres összecsapásra 1244-ben került sor, amikor Margit elfoglalta a grófi címeket. Két fia, Jean d’Avesnes és Guy de Dampierre küzdöttek egymás ellen, amíg 1246-ban IX. Lajos francia király közbe nem avatkozott. IX. Lajos döntésének értelmében az Avesnes-fiúk Hainaut-ot, míg a Dampierre-fiúk a flamand grófságot örökölték. Lajos, mint francia király, jogilag nem hozhatott volna döntést a hainaut-i grófság sorsáról, mert az a német-római császárok hűbérbirtoka volt. Margit a döntés elfogadta és 1247-ben megtette idősebbik fiát, Vilmost flamand társgrófnak, de Hainaut-ban továbbra is egyedül uralkodott. 1251-ben Vilmos egy lovagi tornán szervett sérüléseibe belehalt és a grófi címet öccse, Guy de Dampierre örökölte.
A második összecsapás [szerkesztés]
1248-ban IX. Lajos is a Szentföldre utazott, hogy részt vegyen a hetedik keresztes hadjáratban és 6 évig távol volt Franciaországtól. János, kihasználva a király távollétét, előbb arra akarta kényszeríteni anyját, hogy tegye meg társuralkodónak (ahogyan azt féltestvérével tette Flandriában), majd anyja ellenállását látva fellázadt ellene és megtámadta Guy flamand grófot.
A felkelésben János megszerezte sógora, Vilmos holland gróf és német ellenkirály támogatását is, és együtt elfoglalták Hainaut-ot és Flandriának a Német-római Birodalomhoz tartozó részét. A csatározások egészen 1253-ig folytak, amikor július 4-én a west-capelle-i csata során János legyőzte Guy seregeit, elfogta anyjával és testvérével, Jean de Dampierre-el együtt és arra kényszerítette Margitot, hogy adja át neki Hainaut grófságot.
Harmadik összecsapás [szerkesztés]
Margit azonban nem fogadta el a vereséget és nem akarta Jánosnak adni a grófságot – ehelyett Lajos öccsét, Anjou Károlyt nevezte ki hainaut-i grófnak. Károly még bátyja előtt tért vissza a keresztes hadjáratból és azonnal Margit segítségére sietett. Azonban a hadjárata kudarcot vallott, nem sikerült elfoglalnia Valenciennes városát és egy összecsapásban kis híján életét vesztette. Amikor 1254-ben Lajos visszatért a Szentföldről, megparancsolta öccsének, hogy tartsa tiszteletben döntését, szálljon ki a konfliktusból és tartsa tiszteletben János jogát a hainaut-i grófsághoz. Lajos második döntése végérvényesen lezárta a konfliktust.

