Fjordlandi pingvin
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Sebezhető |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Eudyptes pachyrhynchus (Gray, 1845) |
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Szélescsőrű pingvin |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Fjordlandi pingvin témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fjordlandi pingvin témájú médiaállományokat. |
A fjordlandi pingvin vagy szélescsőrű pingvin (Eudyptes pachyrhynchus) a madarak osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó faj. Maori neve „tawaki”.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Az Antarktiszon, Argentína, Ausztrália és Új-Zéland partjainál és a környező szigeteken fészkel.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 40-60 centiméter, testtömege 3-4 kilogramm. Feje, háta és szárnyai sötét kék színűek, hasa fehér. Fején sárga bóbitát visel, csőre a többi pingvinhez képest széles.
[szerkesztés] Életmódja
Hallal, krillel, planktonokkal, tintahallal táplálkoznak, élelmüket a tengerből szerzik.
[szerkesztés] Szaporodása
A hím trombitaszerű hanggal hívogatja a tojót, az udvarlás bólogatással és a fejük összedörzsölésével folytatódik. A párválasztás gyakran egy életre szól. A hím madár júliusban kezdi el építeni a fészket, melyet gyakran fák törzsébe, vagy egy kiemelkedésre rak, hogy megvédje az esőzésektől. Fészekalja két tojásból áll, a második nagyobb és fejlettebb, általában csak ezt tudják felneveli, az első csak amolyan biztonsági tartalék. A költő párnak egy tenyérnyi helyen a toll kihullik és ezzel melegítik a tojásokat és a kikelt fiókákat. A tojások lerakása után a tojó visszatér a tengerbe, addig a hím kotlik, közben testsúlyának akár 25%-át is elveszítheti, mire a tojó visszatér. A fiókát november végére nevelik fel.


