Balkány városrészei
Balkánynak 24 városrésze van. Mindegyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nagykállói kistérségében található. A tanyák irányítószáma Balkányéval azonos, 4233. A telefonos körzethívószámuk kivétel nélkül 42. A városhoz tartozik a jelenleg 24 „élő” városrészből álló tanyavilág. Balkány lakosságának egyharmada itt él. Balkányhoz tartozik Abapuszta, Baloghtanya, Bay-tanya, Béke-telep, Cibakpuszta, Csiffytanya, Déssy tanya, Finánc tag, Görénypuszta, Jármy tanya, Kenderes, Kiskecskés, Kismogyorós, Nádaspuszta, Nagykecskés, Nagymogyorós, Ordastelep, Perkedpuszta, Petri tanya, Szitás, Tormáspuszta, Trombitás, Újhelyi tanya és Vecser.
Tartalomjegyzék |
Élővilág, növényvilág [szerkesztés]
Demográfiai adatok [szerkesztés]
|
|
Tanyák Balkánytól északra és nyugatra, vagyis az 1. számú körzet [szerkesztés]
- Görénypuszta
Görénypuszta 3 km-re Balkány központjától északra helyezkedik el. Helyén – az egykori feljegyzések szerint – a 14. században még falu állt. 1329-ben említik nevét először az oklevelek, Guryn néven, ekkor már lakott helyként tüntették fel. 1367-ben és még 1374-ben is Ónodi Czudar Péter és a Kállay család tagjainak közös birtoka volt. 1415-ben a Czudar család volt a település földesura, s egy része övék még a század közepén is. Az 1400-as évek vége felé azonban már csak mint puszta van említve, s ekkortól sorsa már Balkányéval azonos. 1578-ban a törökök el akarták foglalni a nagykállói várat. A csata küzdőterének Görénypusztát választották.
- Budalapos
Budalapos Görénypuszta szórványa, a 4102-es közúton. Balkány központjától 3, Nagykállótól 28, Biritől 5, Görénypusztától 2 km-re található. A tanya valójában sosem létezett, csak a szóhasználatban, hiszen közigazgatásilag mindig Görénypusztához tartozott, viszont Balkány és környékén sokan azt hiszik, hogy a tanya közigazgatásilag önálló.
- Perkedpuszta
Perked a központtól 7 km-re északkeletre található, Balkány második legnépesebb tanyája. A Balog-Semjén nemzetség birtoka volt. Nevét az oklevelek 1325-ben említik első ízben Terra Perked formában. Ekkor osztozott meg rajta a Balog-Semjén nemzetség semjéni és biri ága, és az osztozkodáskor a Biri család kapta. Biri Mihály magvaszakadtával Perked egy része ismét visszaszállt a rokon semjéni ágra, másik része pedig nőági örökösödés útján a Domahidy család birtokába került. 1446-ban Perkedi Bálint Szabolcs vármegye alispánja volt, ekkor a Taktaközben fekvő Csobaj településen is volt birtoka. Az 1500-as évek közepe táján a Kállay család tagjaival rokon Domahidy család birtoka lett. 1556-ban még viszonylag népes település volt, de pár évtized múltán már csak mint puszta volt jegyezve. Birtokosai ekkor a Kállay és a Jármy családok voltak. Perked birtokosainak, a Kállayaknak és Jármyaknak a szomszédos Abán ás Balkányban is voltak birtokaik, így a későbbiekben Perked sorsa is azonos volt velük. Az 1800-as években Perked már népes puszta volt, s a Gencsyek birtokán élénk dohánytermesztés folyt, itt ekkor már 34 dohánykertész és cseléd élt. Az 1800-as években itt a Gencsyek mellett birtokos volt még a Jármy család is.
- Dugó tanya
Balkány központjától 4 kilométerre, Perkedpusztától 4, Biritől 5, Nagykállótól 19 kilométerre található. A szórványtelepülés Perkedpuszta és Balkány részét is képezi. Népessége 5 fő.
A képen látható út bal oldali ágánál található a balkányiak birtokában lévő méhész tanya.
- Újhelyi tanya
Újhelyi tanya Balkány központjától 3 km-re, Geszterédtől 6 km-re, közvetlenül a Petőfitelep mellett található 124 fős lakosú tanya. A tanya régen az Újhelyi család, Újhelyi Zoltán tulajdona volt. 1945–1995-ig Liszenkó-telep volt a neve.
- Petőfitelep
Petőfitelep Balkány központjától 3, Geszterédtől 5 kilométerre, Újhelyi tanya közvetlen szomszédságában található. Népessége 42 fő. A tanya régen Ujhelyi Zoltán tulajdona volt. 1945–1995 között Liszenkótelep volt a neve. Nevezetessége: Ujhelyi-kastély (egykor pálinkafőző)
Tanyák Balkánytól délkeletre, vagyis a 2. számú körzet [szerkesztés]
- Abapuszta
Abapuszta a város centrumától délkeletre 9 km-re található. A középkorban község volt, melyről egy 11. századi oklevél is megemlékezik, mely a Forgách család levéltárában található. 1290-ben említik először, ekkor IV. László király, az utód nélkül elhalt June fia Abád birtokát a Kállay család ősének számító Mihály ispán fiainak adományozta. 1448-ban a guthi Országh család volt földesura, a családnak még a 15. században is birtokában volt a település, s az 1500-as évek közepe táján a környék legnépesebb falvai közé számították. Később egy ideig a Petneházy család tagjainak zálogbirtoka volt. A 19. században a Finta, Gencsy, Guthy, Jósa és Jármy családok voltak birtokosai. Az 1900-as évek elején a Jármy család birtoka volt. Később Abapusztát Balkányhoz csatolták, 2001-ben pedig a város legnépesebb tanyája 345 lakójával.
- Finánc tag
Finánc tag Balkány központjától 11, Abapusztától 3, Kismogyoróstól 5, Nagykállótól 25 km-re található. Csak földúton közelíthető meg. Abapuszta része volt a világháború előtt. Lakossága: 44 fő.
- Kiskecskés
Kiskecskés Balkány központjától 5,5, Nagykecskéstől 2, Ordasteleptől 2, Nagykállótól 19 km-re található. Népessége 32 fő.
Régebben 1 km-rel távolabb volt a mostani helyétől, a 112-es vasútvonal mellett. A tanya a 4102-es út mellé került az első világháborút követően, amikor az akkor is csekély létszámú tanya kihalt, a későbbi lakói nem a vasút mellé, hanem a főút mellé települtek. Jelenleg 6 lakóépület található a tanyán, ebből az egyik a rendszerváltás előtt iskolaként üzemelt.
- Kismogyorós
Kismogyorós Balkány központjától 12,5, Trombitástól 5, Tormáspusztától 7, Aradványpusztától 2, Nagykállótól 28 km-re. található. Népessége 26 fő.
- Nagykecskés
Kecskés a város centrumjától délkeletre 7 km-re található, az Abapuszta felé vezető út kereszteződésében. Nevével először 1589-ben találkozhatunk a korabeli iratokban. Ekkor a szomszédos Szakoly falu birtokosa, a Szakolyi család pereskedett a Guthy család tagjaival a Kecskés tisztája nevű határrész birtokjogáért. 1618-ban még az adózók között tartották számon: ekkor még egy és negyed porta után fizetett adót, de néhány évtized múltán már mint elnéptelenedett hely van számon tartva. 1720-ban a szomszédos Balkány lakói Szakoly lakosaival együtt területét részben szántóföldnek, részben legelőnek használták, a későbbiekben pedig már mint Balkány része, azzal együtt szerepel.
Az 1848-as jobbágyfelszabaduláskor már mint földesúri majorság és puszta, birtokosai ekkor a Gencsy, Jármy, Guthy, Jósa, és Finta családok voltak. A Balkány és Szakoly között fekvő település az 1900-as évek elején még Kecskéspusztaként volt ismert. Akkori tulajdonosa Gencsy Margit (Horváth Mihályné) volt. Az itt álló szép kastélyt még Gencsy Ferenc (1768–1851) tábornok építette a 18. században. Az épület ebédlőjét még az 1900-as évek elején is azok a festmények díszítették, melyeket a tábornok Lyon városától kapott érdemei elismeréseként.
- Ordastelep
Ordastelep, becenevén Ordas Balkány középpontjától 5, Szakolytól 4 km-re (légvonalban), Abapusztától 5, és Nyíradonytól 8, Nagykállótól 19 km-re található 28 lakosú kertváros. Látnivalója a víztorony.
- Szitás
Szitás Balkány középpontjától 7,1, Nyíradonytól 4, Nagykecskéstől 1, Nagykállótól 22 km-re található. Népessége 16 fő.
Tanyák Balkánytól délnyugatra, vagyis a 3. számú körzet [szerkesztés]
- Baloghtanya
Balkány központjától 4, Cibakpusztától 1, Béketeleptől 2, Nagykállótól 17 km-re található. Népessége 22 fő. Nevezetességei:
- A Kenderesre vezető út
- Balkányi gázállomás (a hajdúszoboszlói vezeték)
- Bay-tanya
- Béketelep
- Cibakpuszta
Cibakpuszta 3 km-re Balkány központjától, délre helyezkedik el. Az 1455-ben a szomszédos Szakoly település birtokosának, a Szakolyi családnak volt birtoka. Nevét a Szakolyon birtokos Szakolyi Gáspár unokájáról, Czibak Imréről kapta, aki anyja, Szakolyi Katalin révén kapta örökül a balkányi birtokrészt. Balkány határának e részét róla nevezték el Czibaknak, majd Czibakpusztának. A török időkben a környék majdnem teljesen elpusztult, majd később a Kállay család tagjai szerezték meg Balkánnyal együtt.
- Csiffytanya
- Déssy tanya
Déssytanya, becenevén Dézsi Balkány központjától 10, Cibakpusztától 8, Koczoghtanyától 4, Nagykállótól 24 km-re található. A Déssy család birtoka volt évekig. Népessége 134 fő. Itt lakik Balkány tanyagondnoka, Néző Ferenc.
- Jármy tanya
- Kenderes
Kenderes Balkány központjától 4,8, Baloghtanyától 1, Ordasteleptől 5, Ungártól 1 km-re található. Csak földúton közelíthető meg, a Balkány–Cibakpuszta–Baloghtanya–Kenderes és a Balkány–Cibakpuszta–Kenderes útvonalakon. Lakossága 15 fő. Nevezetessége: temető a Kenderes–Ordastelep út mellett.
- Nádaspuszta
Nádaspuszta vagy Nádas Balkány központjától 9,5, Trombitástól 4, Tormáspusztától 2, Nagykállótól 25 km-re található. Lakossága 74 fő.
-
A Nádaspuszta elejét jelző tábla. Ezt tévesen a Tormáspuszta elejére tették ki, ezért megtévesztő.
-
A Nádaspuszta végét jelző tábla. Ezt tévesen a Tormáspuszta végére tették ki, ezért megtévesztő.
- Nagymogyorós
Nagymogyorós Balkány központjától 11,5, Trombitástól 2, Tormáspusztától 3, Nagykállótól 26 km-re található. Népessége 74 fő.
- Petri tanya
Petri tanya Balkány központjától 8,5, Tormáspusztától 1, Bay-tanyától 4, Nagykállótól 23 km-re található. Népessége 49 fő. A Petri család birtoka volt. Fő ipari cikke az alma.
- Tormáspuszta
Tormáspuszta, becenevén Tormás Balkány központjától 9, Jármy tanyától 3,5, Béke-teleptől 4, Hajdúsámsontól 14 km-re (földúton), Nagykállótól 23 km-re található 62 lakosú tanyahely. Vonzásköréhez tartozik még Petri tanya, Déssy tanya, Nádaspuszta, Nagymogyorós és Trombitás is.
Nevezetességei:
- Ökumenikus imaház
- Főtér
- Temető
- Az egykori TSZ-telep
- Trombitás
Trombitás Balkány központjától 13, Tormáspusztától 4, Nagymogyoróstól 3, Abapusztától 7, Nagykállótól 27 km-re fekszik. Népessége 6 fő, ezzel Balkány leggyérebben lakott kertvárosa (2006).
- Ungártanya
Ungártanya Balkány központjától 5,2, Kenderestanyától 1, Vecsertanyától 1, Nagykállótól 20 km-re található. Hozzácsatolták Vecsertanyához, lakosságát lásd ott.
- Vecser
Balkány központjától 7,5, Ungártól 1, Abapusztától 4, Nagykállótól 20 km-re található. Lakossága: 32 fő.
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
Lábjegyzetek [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
|
|||||||||||||

