Filozófiai logika
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fogalma
A filozófiai logika a logika filozófiai problémáit vizsgáló tudomány, ám elnevezésének második szava dacára inkább a filozófia, mint a logika része (legalábbis nem formális módszereit tekintve). Ez a tudomány a matematikai logikától való elkülönülés eredményeképp jött létre: az elkülönülés néha a matematikával harmonikusan, egymást kiegészítve és feltételezve jött létre, (mint Gottlob Frege jénai tudós e tárgyú munkáiban), néha pedig szó szerint kimondottan a matematikai logika megtagadásának eredményeképpen (mint a kései Wittgensteinnél).
Tulajdonképpen már az ókori görögök is foglalkoztak filozófiai-logikai problémákkal, de igazi előfutárnak mégis Gottfried Wilhelm Leibnizet (1646-1716), a XVII. század egyik legnagyobb egyéniségét és polihisztorát tekinthetjük.
[szerkesztés] Története
A XIX. század végén, a matematika különféle területein (analízis, geometria) napvilágra kerülő problémák, ellentmondások sok tudóst a matematika addig biztosnak hitt filozófiai alapjainak átgondolására késztettek, és fellendítették a matematikai alapkutatások ütemét, ezzel együtt a filozófiai logikáét is. Itt elsősorban ismét Frege nevét említhetjük.
Ez a kezdeti föllendülés igazából csak a XX. század első harmadában bontakozott ki, az ún. bécsi kör filozófuscsoport nyelvfilozófiát „bálványozó” tagjai, valamint a tőlük egyre inkább különváló Wittgenstein kései analitikus filozófiai kutatásainak eredményeképp. A filozófiai logika eme kapcsolatai révén sokat merített a szemiotika tudományából, legalábbis az általa felvetett problémák és fogalmak: jel, jelentés (jelölet) és értelem; létezés, azonosság, igazság, bizonyítás és definíció, szükségszerűség, lehetségesség stb. tekintetében. Egyik legismertebb művelője manapság a finn Jaakko Hintikka.
[szerkesztés] A főbb kutatási irányok, elméletek
[szerkesztés] Transzcendentális logika
Megalapítója Immanuel Kant.
[szerkesztés] Dialektikus logika
Megalapítója Georg Wilhelm Friedrich Hegel, elsősorban A szellem fenomenológiája c. művével (1807).
[szerkesztés] Analitikus filozófiai logika
Az analitikus filozófia a formális logikával párhuzamosan, a formuláktól idegenkedő transzcendentális logikával és a kor sok más irányzatával vitatkozva fejlődött ki, s elsősorban a formális logika alapjait vizsgálja. Alapgondolatai közül sokat már Aquinói Szent Tamásnál megtalálhatunk, megalapítója, első igazi „specialistája” azonban Gottlob Frege.
- Megjegyzés: egyesek az analitikus filozófiát és a filozófiai logikát két élesen szeparálható, sőt rivális elméletként írják le. E cikk szerzői nem látnak ilyen éles különbségeket.
