Fiktív települések Magyarországon

A köznyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára.

Csoportosításuk kialakulás szerint

Egyedi esetek: Kukutyin, Piripócs

Az ilyen fiktív településnevek közt a leggyakrabban használtak minden bizonnyal Kukutyin és Piripócs. Ezek használatának külön története van.

Kukutyin

A Ferencszálláshoz és Deszkhez tartozó Kukutyin puszta az 1880-as évek idejében zabbal volt bevetve, de az éppen akkor áradó Maros miatt a szántóföldeken nem lehetett dolgozni. A leleményes helyiek nem akarták, hogy veszendőbe menjen a termés, ezért csónakokba ültek és úgy vágták le a zab hegyét, az értékes kalászokat.

Az eseményt Ferencszállás címere és a népnyelv máig is őrzi.

Piripócs

A Pallas nagy lexikona szerint - képzelt helység, az elmaradottság, kisszerűség megtestesítése. A Tolna megyei Dunaföldvárhoz azonban tartozik egy Piripócs nevű lakotthely.

Névadójuk puszta humor

A humor forrása gyakran a faluval, vidékkel összefüggésbe hozott sztereotípiák, mint az állattartás, testiség, kevésbé fokozott szellemi élet.

Ezen nevek közé sorolható a jól ismert Bivalybasznád és Jászkarafaszajenő, valamint a ritkábban használt Tápióbivalyhónalja, a már nevében is az eldugottságra asszociáló Simagöröngyös, vagy a megfoghatatlan jelentésű - talán részben hangutánzó - Mucsaröcsöge (vagy Mucsajröcsöge). Ez utóbbi fiktív településnév feltehetően a Győr-Moson-Sopron megyei Röjtökmuzsaj község nevének kifacsarásával keletkezett. A legújabb ilyenfajta településnév Iszapszentgilisztás az Iszkaszentgyörgy névből származik. Szabó Gál András, alias Villám Géza is használt az 1990-es évekbeli telefontréfáiban fiktív településneveket, pl. Pusztalapajszecsőd.

Névadójuk a környező települések halmaza

Gyakran található sok hasonló névkezdetű település közel egymáshoz, amennyiben mindegyiküket ugyanarról a közelben húzódó hegységről (pl.: Pilis), folyóvízről (pl: Rákos-patak) nevezték el. A sok hasonló nevű település útvesztőjében a környéken nem ismerősöknek könnyű eltévednie, emiatt alakultak ki a zavarból való menekülőútként a jellemzően …borzalmas, …borzasztó, …rettenetes végződésű gyűjtőnevek, mint például Rákosborzasztó, Pilisborzasztó, vagy Tápiórettenetes.

Pilisborzasztó

A Pilis hegységet, mint a röghegységeket általában, hepehupás kitüremkedések és völgyek gazdagítják. Lankáin számos település húzódik, melyek közül nem egy nevében érhető tetten a hegység névadó volta: Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár mind a Pilisben található települések. Mivel a hegységben örömmel kiránduló, de inkább sík terephez szokott városi-pesti népség könnyen elveszik ezen települések domborzati-földrajzi útvesztőjében, előszeretettel hivatkozik a térség tetszőleges településére a Pilisborzasztó megjelöléssel.

Nahátszentpéter

Ide tartozhat emellett, hogy bár nem egy helyen, sokkal inkább az egész országban szétszórtan találkozhatunk a szent szót tartalmazó - …szentmárton, …szentpéter, …szentmiklós - településnevekkel, így állandó rácsodálkozásra ad okot egy újabb felfedezése valamely eldugott helyen. Ez adhatott okot a jól ismert Nahátszentpéter kifejezés megszületésére.

Névadójuk egy közeli hely vagy a régió nevéből jövő áthallás

Ilyenek például Pilissörösjenő, vagy Salakszentmotoros.

Pilissörösjenő

Ahogyan - a szintén nem létező - Pilisborzasztó is, Pilissörösjenő annak köszönheti a létét, hogy a környéken tájékozatlan - azaz átlagos - ember nehezen ismeri ki magát a Pilis hepehupáinak rengeteg Pilis… kezdetű településének útvesztőjében. Emellett Pilissörösjenő létrejöttében nyilvánvalóan szerepet játszott az igazságérzet, tudniillik míg Pilisborosjenő nevében irigylésre méltóan megtalálható elidegeníthetetlen alkoholos italunk, a bor neve, addig a sörök kedvelői nem részesültek ilyen kitüntető figyelemben.

Pusztakotkodács

Pusztakócs nevéből származtatható, amelyet leginkább az Ohat-Pusztakócs vasúti megálló révén ismerhetnek. A név ebből kifolyólag egyrészt összefügghet a vasúti közlekedéssel (használatos "alsó" utótaggal is), másrészt a falusi életről alkotott sztereotípiákkal (állattartás).

Marhahalom

Az ihletője a Csongrád megyei Mórahalom nevű város. Az alföldi állattartás (szarvasmarha), de még inkább a pejoratív (sértő), helyi lakosokra alkalmazott változata (ti. marha) is szóba jön a szóösszetétel eredetében. Tükrözi a nagyváros (Szeged) és vidéke (feltörekvő kisváros) ellentétes viszonyát, érdekkülönbségeit. Sok "halom" (birtokos jelzővel: "halma") nevű település van az Alföldön: Árpádhalom, Ásotthalom, Mórahalom, Jászjákóhalma, Jánoshalma stb, melyek neve rendszerint kunhalmokra utal.

Salakszentmotoros

Szalkszentmártonra - a közeli cross-motorosok miatt - akasztották rá a becenevet: Salakszentmotoros. Nevét egyébként eldugott, jelentéktelen helyek általános megnevezésére is használják.

Jászkarafaszajenő

Az ihletője valószínűleg a létező Jászkarajenő település.

Baranyaberenye, Zalarottyantó

Gyakran már egy adott régió, vagy megye is kikerülhet az ország fő vérkeringéséből, így létrejönnek nagy területet lefedő fiktív településnevek is. Példa a dallamosan alliteráló Baranyaberenye (Baranya megye) (amely a Mézga család nevű rajzfilmsorozatban is meg lett említve), vagy az ismét a testiségre utaló Zalarottyantó (Zala megye).

Névadójuk a vasúti közlekedés

A MÁV számos zónázó vonata a fővárostól eltávolodva már nem csak a fontosabb csomópontokon, hanem valamennyi megállóhelyen megáll. Az utazóközönség túlnyomó - inkább a gyors továbbhaladásban érdekelt - része az ebből adódó frusztrációt humorral is feloldhatja, így jönnek létre további fiktív településnevek.

A fiktív településnevek ezen eredetének egyértelmű bizonyítéka, hogy a kisebb utasforgalmú vasúti megállóhelyek megnevezésében jellemzően előfordul az alsó, felső megnevezés. Ezek pedig megjelennek - a humor egyik eszközeként már eleve hosszú - fiktív településnevek további toldalékaiként: például Mészárospusztaszemölcs alsó - vagy pedig mint a jelentéktelenség/eldugottság önálló megtestesítőiként önállóan is alkothatnak aforizmát: például Alsókismellék, Külső alsó.

Regionális használatban

Egyes környékek megalkották a saját történettel rendelkező szinonimájukat a jelentéktelen helyek megnevezésére. Ilyen például Miskolc környékén Csincsetanya.

Fiktív települések filmekben, irodalomban

• Acélváros

Koltai Róbert Csocsó című filmje játszódik itt, az 1950-es években Sztálinvárosnak hívott Dunaújvárost jelképezi (Koltai itt nőtt fel, a Sztálin szó jelentése is acél). Ugyanakkor az Acélváros gyakrabban volt Miskolc beceneve az 1980-as években.

• Árkod

Szabó Magda Abigél című könyvében a cselekmény színtere.

• Baranyaberenye

Nepp József A Mézga család kalandjai című rajzfilm-sorozatában említették a nevét.

• Bátakér

Kepes András Tövispuszta című regénye szerint Tövispuszta közelében lévő település.

• Budapest 24. kerülete

A Barátok közt televíziós sorozat helyszíne. A külső felvételeket a budapesti Wekerletelepen vették fel.

• Csillagkút

A Jóban Rosszban televíziós sorozat helyszíne. A külső felvételeket Nagykovácsiban vették fel.

• Glogova

Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője c. regényében szereplő falu egy fiktív település. Mikor Nagy Miklós kutatni kezdett a Beszterce ostroma c. regény valóságtartalma után, az alkotói szabadságot teljesen figyelmen kívül hagyva, a következő ironikus választ kapta Mikszáth 1896. február 2-án kelt levelében: "... Még bizony rámondjátok egyszer például a »Szent Péter esernyőjé«-re, hogy »aljas« koholmány, mert a Wibra György ügyvéd neve egyetlen ügyvédi kamara lajstromában sem fordul elő - Glogova pedig nincs bent a helységek névtárában." Mikszáth eme művében igyekezett a mese és a valóság határmezsgyéjén maradni, így a valós helyszínek mellé nem létezőket is beépített a történetbe (esetünkben Glogova).

• Ivaros

Az Indul a bakterház folytatásaként aposztrofált Megy a gőzös című film Ivaros vasútállomásán játszódik. Ivaros a fim szerint egy magyarországi kisváros, ahol a két világháború közötti vidéki társadalom jellegzetes képviselői bukkannak fel. A filmet Csongrádon forgatták.

• Kangyal

A Barátok közt sorozatban hangzott el a neve, Balogh Nóra egy időre oda költözött.

• Kecerakonca

A Mézga család rajzfilmsorozatban Mézgáék vidéki rokonai itt laktak.

• Kétháza

A Csere Rudi c. ifjúsági film egyik helyszíne.

• Licsipancs

Hamvas Béla Karnevál című regényében egy kitalált gyilkosság kitalált helyszíne.

• Monostor

Ottlik Géza: Buda című regényében a főhős, Bébé ide vonul el vidékre a fővárosból. Monostor a valóságban Gödöllő városa. Ottlik Géza anyja 1924-ben vásárolt itt házat, ahol az író a vakációit töltötte. 1946 és 1954 között itt is élt.

• Nyírszamos

Koltai Róbert Világszám című filmjének egyik helyszíne, az egyik főszereplő (Naftalin) bátyja bebörtönzésétől az 1956-os forradalom kitöréséig az ottani színház kellékese volt. A név arra két városra utal, amelyek támogatták a filmet és a forgatási helyszínek egy részét is adták: Nyíregyháza és a Szamos folyó partján lévő Szatmárnémeti.

A Rákosszentmihályi toronyváros szférakarcolói

• Rákosszentmihályi toronyváros

A Mézga család rajzfilmsorozatban MZ/X 30. századi lakóhelye.

• Sármező

A Csere Rudi c. ifjúsági film egyik helyszíne.

• Szigetnádasd

Bacsó Péter A tanú című filmjében itt dunai gátőr Pelikán József.

• Tövispuszta

Kepes András azonos nevű regényének egyik helyszíne, a mai Magyarország területén. A településnek Szentjakabbal történt egyesítése előtt nem volt vasútállomása.

• Vasbogdány

Az Angyalbőrben sorozat helyszíne, neve onnan származik, hogy a történet szerint Vas megyében található és ott temették el Bogdán vezért.

• Végvár

A Kisváros sorozat helyszíne, a valódi forgatási helyszín Szigetvár volt, ahol 1566-ban a végvári harcok egyik jelentős ostromát vívták. Különbség a valós és a kitalált város közt, hogy Szigetvár Baranya megyében található, Végvár viszont az osztrák-magyar határ mellett.

• Zsarátnok

Móricz Zsigmond Rokonok című művének helyszíne, kitalált alföldi város. Az azonos című filmet Kecskeméten forgatták.