Feszty-barlang
| Feszty-barlang | |
| Hossz | 25 m |
| Hely | Tata |
| Hegység | Győr–Tatai-teraszvidék |
| Típus | szingenetikus |
| Kataszteri szám | 4630-88 |
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A kis kiterjedésű, de érdekességekben bővelkedő barlang Tata belterületén, az Öreg-tó északi sétányának közelében, az úgynevezett Feszty-villa udvarán (magánterületen) nyílik. Megtalálása nem okoz nehézséget, hiszen a napjainkra szépen rendbe hozott „bagolyvár-szerű” épület tó felőli része alatt, egy kis mesterséges tavacska mögött nyílik.
Feltárása [szerkesztés]
Az íves bejárat természetes sziklaboltozata hosszú évekig el volt takarva földdel, így e kis barlang csak a másik nyílás felől volt megközelíthető. A villa a 90-es években magántulajdonba került, az új tulajdonos letisztíttatta a villa természetes sziklaalapjául szolgáló udvari kőrétegeket és ekkor bukkant elő a nagyobbik bejárat. A nagyrészt eltömődött és ismeretlen szakaszokat is rejtő barlangot a hivatalos kutatási engedélyek beszerzése után a tulajdonos anyagi támogatásával a tatai "Megalodus" Barlangkutató és Geológiai Szakcsoport tárta fel, 1995-től. Először is a tóparti sétányra nyíló bejáratot a környezetbe illő, speciális zárral ellátott erős vasrácsból készült ajtóval lezárta, majd az üledéket gondosan átvizsgálva a barlangot feltárta. A fárasztó (zömmel kézi) munka meghozta eredményét, Tata egy újabb természeti értékkel gazdagodott!
Bemutatása [szerkesztés]
A Feszty-barlang nevét a Tatán élő Feszty Adolf műépítészről, mint híres tulajdonostól kapta (aki bátyja volt a nagyhírű Feszty-körkép alkotójának). Egyéb elnevezései: Feszti-barlang, Tatai Feszti-villa barlangja.
Attól kuriózum ez a méreteiben nem túl jelentős (mintegy 30 méter összhosszúságú) sziklafolyosó, hogy ez egy úgynevezett szingenetikus barlang, ami azt jelenti, hogy befoglaló kőzetével egyidejűleg keletkezett. A barlangképződés általában úgy történik, hogy a karsztosodásra hajlamos kőzetet (főként tengeri eredetű mészkövet) a repedések (tektonikus töréssíkok) mentén leszivárgó, illetve a mélyből feltörő szénsavtartalmú víz lassan-lassan kioldja, üregesre tágítja. Itt más volt a helyzet. A hajdani nagy vízhozamú, magas mésztartalmú tatai langyos forrásokból (jelen esetben az angolkerti forrásokból) édesvízi mészkő (más néven travertinó vagy helytelenül mésztufa) vált ki, magába zárva a jégkorszak vége élővilágának képviselőit is. Ez a barlang anyakőzetében, de a külszínen is megfigyelhető. A kőzet szerkezete laza, lyukacsos, itt-ott levelek, csigák, sőt néhol fatörzs-darabok és jégkorszaki állatok csontmaradványai is fellelhetők.
A mészkiválás az ilyen forrásoknál ott a legerőteljesebb, ahol növények (főleg mohák) vannak, hiszen ezek a karsztvízből mohón magukba veszik a számukra éltető szén-dioxidot, miközben mészkő válik ki, megkövesítve a növények testét is. A lefelé folyó víz, több helyen zuhatagokat, vízeséseket képez, itt a növények még több szén-dioxidhoz jutnak. Emiatt előbb-utóbb függönyszerű aláhajlások alakulnak ki a képződő travertinóból, amelyek alatt kitöltetlen, légteres részek maradhatnak. Ezek lassan bezárulhatnak, így a kőzetben üreg, esetleg barlang keletkezik. Az ilyen genetikájú barlangok ritkák, tipikus magyarországi képviselőjük a lillafüredi Anna-barlang, a budai Várhegy barlanglabirintusának egy része és a mecseki Tettyei-forrásbarlang. Magyarországon több ilyen képződési módú, jelentősebb barlangról idáig nincs tudomásunk. Tatán egyébként több ilyen genetikájú üregről is van feljegyzés (például az ún. "Ugron-villa" pincéjében egy félig lefejtett barlangüreg). A környéken több építkezés során is feltárulnak ilyen kavernák, de sajnos az építtetők ezeket általában gyorsan betömik.
A barlang esztétikailag is mutatós, sok szép oldásforma, borsókövek és több, valamikori vízelöntésből származó kalcitlemez-kiválás (színlő) díszíti. Különösen szép, amikor a közeli Öreg-tó vízszintje megemelkedik, ilyenkor ugyanis a barlang aljzatát képező vízáteresztő rétegen a víz átszivárog és néhány deciméteres mélységű, a képződményeket visszatükröző barlangi tavacskát képez. Mivel zárt, zavarásmentes üreg, ezért több denevér is megtelepedett benne, fokozva a kis barlang érdekességét.
Lásd még [szerkesztés]
Referencia [szerkesztés]
Almády Zoltán, Tata
