Festőmályva

Festőmályva
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Valódi kétszikűek (Eudicots) Rend: Mályvavirágúak (Malvales) Család: Mályvafélék (Malvaceae) Nemzetség: Alcea Faj: A. rosea
Tudományos név
Alcea rosea L.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Festőmályva témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Festőmályva témájú médiaállományokat.

A festőmályva vagy fekete mályvarózsa (Alcea rosea), (Althea rosea var. nigra L.) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe, ezen belül a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó növényfaj. A növény Kínából került Európába a 16. században.

Elterjedés, élőhely

Termesztett, évelő növény. Többféle színváltozata ismert, gyakran ültetik dísznövényként kertekbe, parkokba is. Virágja májusban – júniusban nyílik.

Megjelenés, jellemzők

Szára vastag, üreges, magassága elérheti a 2 métert is. Levelei kerek formájúak, hosszú nyelűek, a 15-30 centiméter átmérőt is elérhetik, emellett ráncosak, csipkés szélűek, szőrösek. Virágai a szár felső részén találhatóak néha csak egy, de akár három is lehet egymás mellett, 5-7 centiméter átmérőjűek, öt fekete-bíborszínű sziromlevéllel rendelkeznek, de más színű változata is ismert.

Hatóanyagok

Drogja (Malvae arboreae flos) antocián festőanyagot, nyálkát, keményítőt, cseranyagot tartalmaz.

Gyógyhatás

Forrázata köhögés, rekedtség ellen, illetve a bélcsatorna és a húgyutak hurutos megbetegedése ellen használható. Külsőleg kelések, gyulladások borogatására használható.

Egyéb felhasználás

Gyógyszerek, szörpök, likőrök festőszereként alkalmazzák.

Termesztés

Nem túl kötött, tápdús, meleg fekvésű talajon termeszthető. Magját júliusban hideg ágyba vetik, később október vége felé a már kifejlett palántákat a végleges helyre ültetik 60×60 centiméteres távolságokban.

Forrás

• Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.

Galéria

• 

  .

• 

  .

• 

  .