Ferenczy Károly (festő)
Ferenczy Károly (Bécs, 1862. február 8. – Budapest, 1917. március 18.) magyar festő. A nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Bánáti német család sarja, szülei Freund Károly földbirtokos és Grazenstein Ida. A Feund nevet édesapja magyarította Ferenczyre.[1]
Jogi tanulmányokat folytatott, majd 1884-ben a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián szerzett mezőgazdász oklevelet. Ferenczy tanulmányainak befejeztével a Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozó bánsági Gavosdián fekvő családi birtokra tért haza, ahol nekilátott a gazdálkodásnak. Érdeklődése itt fordult komolyabban a festészet irányába. Művészetek iránti érdeklődése, illetve unokatestvére, Fialka Olga festőnő iránt érzett szerelme vált első számúvá életében, így felhagyva a birtok irányításával, ő is csak a festészettel kezdett el foglalkozni, majd feleségül vette Fialka Olgát.
1884-ben Rómában és Nápolyban folytatta tanulmányait. A nápolyi festészeti akadémia hallgatója lett. 1885-ben Münchenbe ment, ahol megismerkedett Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal. 1887-1889 között a párizsi Julian Akadémián tanult tovább. Tanárai Robert-Fleury és William-Adolphe Bouguereau voltak. Hazatérte után 1889-1892 között Szentendrén dolgozott, majd ismét visszatért a következő évben Münchenbe, ahol 1896-ig élt. 1896-ban társaival (Hollósy Simon, Réti István, Thorma János, Csók István, Iványi-Grünwald Béla) közösen megalapították a nagybányai művésztelepet. 1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola, 1906-tól a Magyar Képzőművészeti Egyetem budapesti Mintarajziskola ahol az alakrajz és festés tanára lett. Rendszeresen részt vett hazai és külföldi kiállításokon. A MIÉNK alapító tagja volt.
Három gyereke mind művész lett, Ferenczy Noémi (festő és gobelinművész), Ferenczy Béni (szobrász, grafikus), Ferenczy Valér (festő, grafikus).
[szerkesztés] Munkássága
Ferenczy Károly a magyarországi impresszionizmus legjobb mestere. Festészete több szakaszra bontható. Az első korszaka inkább "finom naturalistának" mondható, műveire a leíró ábrázolásmód volt jellemző. Eleinte zsánertémákat dolgoz fel, dekoratív stíluselemekkel kombinálva. Müncheni korszakában megjelentek a szimbolizmussal és szecesszióval érintkező panteista elemek. Nagybányai éveinek kezdetén monumentális bibliai kompozíciókat festett, képein ekkor már egyre inkább megjelent az impresszionistákra jellemző színgazdagság. A napfény festése kötötte le érdeklődését, ugyanakkor lényeges maradt számára az emberalak és arc kifejezése is. Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái foglalkoztatták. Ferenczy Károly a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb képviselője. Művészete rendkívül nagy hatással volt, a kortárs és az utána következő festőnemzedékre. Ferenczy Károly képeit a szentendrei Ferenczy Múzeumban csodálhatjuk meg eredetiben.
[szerkesztés] Kiállítás
- Emlékkiállítás, (1922)
[szerkesztés] Főbb művei
- Önarckép (1893)
- Madárdal (1893)
- Orfeusz Három királyok (1898)
- Esti hangulat lovakkal (1889)
- Hazatérő favágók (1899)
- Józsefet eladják testvérei (1900)
- Gesztenyefák (1900)
- Nyári reggel, Márciusi est, Nyár (1902)
- Önarckép (1903)
- Festőnő (1903)
- Templom, Október (1903)
- Napos délelőtt (1905)
- Gyermekek ponnykon (1905)
- Nyári nap (1906)
- Önarckép (1910)
- Akt zöld háttérrel (1911)
- Akt vörös háttérrel (1913)
- Pieta (1913)
- Alvó cigányleány (1915)
[szerkesztés] Társasági tagság
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Irodalom
- Ferenczy Valér: Ferenczy Károly. Budapest, 1934
- Petrovics Elek: Ferenczy Károly. Budapest, 1943
- Bernáth Aurél: Ferenczy Károly (A múzsa körül). Budapest, 1962
- Genthon István: Ferenczy Károly. Budapest, 1963

