Ferenczfalvi Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A fiatal Ferenczfalvi Kálmán 1946-ban

Ferenczfalvi Kálmán, (Debrecen, 1921. március 15. – Debrecen, 2005. április 8.) magyar humanista, a „Világ Igaza”, az ún. „erkölcsi Nobel-díj” tulajdonosa.

Holokauszt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferenczfalvi Kálmán, (szül. Faber Kálmán), a gyöngyösi gimnázium református diákjaként találkozott először a rasszizmussal, zsidó diáktársai megkülönböztetésével, általános emberi jogaik tiprásával. Rasszista beállítottságú tanárai és diáktársai viselkedése már tizenéves korában megdöbbentette. 1944-ben, alig 23 évesen, fiatal katonatisztként iszonyodva látta, tapasztalta a magyar zsidóság gettókba zárását, majd a náci Németország által szervezett és a fasiszta Magyarország által aktívan támogatott deportálását a holokauszt, a Shoa idején. Az embertelenségnek ez az extrém formája akkor tombolt Magyarországon, amikor a fasiszta Németország és leghűségesebb csatlósa, Magyarország gyakorlatilag már elveszítette a háborút.

Ferenczfalvi nem ismerte a félelmet. Magára nem gondolt, csak azokra az üldözöttekre, ártatlan emberekre, gyerekekre, akik védtelenül ki voltak szolgáltatva a náci tömeggyilkosoknak. Ferenczfalvi Kálmán több mint 2000 ember életét mentette meg a második világháború utolsó két évében Magyarországon. Azért, hogy az üldözött zsidókat a kényszermunkától a halálmenetektől és a deportálástól megmenthesse, nem rettent vissza a fiatal Ferenczfalvi Kálmán, az akkori magyar hadsereg élelmiszerellátó, ún. gh-s tisztje szinte semmitől, nem válogatott a módszerekben. A magyar hadsereg hivatalos pecsétjét éppúgy felhasználta erre a célra, mint az általa alapított fantom egységet, amelynek a háború utolsó hónapjaiban a Nemzetközi Vöröskereszt budapesti Munkácsy utcai székháza volt a székhelye. Tagjai voltak szökött katonák, megszöktetett munkaszolgálatos zsidók, akiket Ferenczfalvi a hadseregtől elsajátított egyenruhákba öltöztetett. Ferenczfalvi iratokat, zsoldkönyveket, élelmiszerjegyeket, magyar-német nyelvű nyílt parancsokat hamisított, többnyire Miskolczy százados nevét hamisítva az életmentő papírokra. Ponyvával letakart lovaskocsival, a ponyva alá rejtve mentette a zsidókat a pesti gettóból, gyüjtőtáborokból és a Szentendre szigeti munkaszolgálatosokat foglalkoztató katonai századtól. Mivel az elsö zsidókat, egy akkor 2 éves kisfiút és anyját szülei lakásában helyezte el, így kockáztatta nemcsak saját, de édesanyja és nővére életét is azért, hogy idegenek életét menthesse.

Ferenczfalvi Kálmán a háborút követően különböző állami cégeknél dolgozott tisztviselőként, könyvelőként és évtizedeken keresztül hallgatott tetteiről, embermentő akcióiról. Gyakorlatilag egy véletlen folytán "fedezte fel" megmentőjét, Ferenczfalvi Kálmánt egy volt munkaszolgálatos és fedte fel a sokszoros embermentő Ferenczfalvi Kálmán identitását. Rajta keresztül egymás után jelentkeztek Ferenczfalvi megmentettjei és tettek írásban tanúvallomást a jeruzsálemi Yad Vashem intézet történészeinek. Számos megmentett jelentkezett Európa különböző országaiból, de az USA-ból és Ausztráliából is és írta le részletesen Ferenczfalvi Kálmán életmentő akcióit. Ezeket a dokumentumokat, tanúvallomásokat a jeruzsálemi Yad Vashem intézet levéltára őrzi.

Ferenczfalvi Kálmánt, több mint 2000 ember életének megmentőjét a Jeruzsálem Yad Vashemi Intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki és azzal tisztelte meg, hogy 1988. június 2-án, az Emlékezés Parkjában, a Raul Wallenbergre és Oskar Schindlerre emlékeztető fák társaságában a nevét megörökítő márványtábla mellett olajfát ültethetett.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cikk a New York Times 2005 április 14. számában. angol
  • Yad Vashem Archiv, Jerusalem, Hungary Nr. 3741
  • Horváth, László: A gyöngyösi zsidóság története, Mátra Múzeum Gyöngyös, 1999, 79. old.
  • Szita, Szabolcs: A zsidók üldöztetése Budapesten 1944-1945. Holocaust Füzetek 1994/4. Kiadó: Magyar Auschwitz Alapítvány - Holocaust Dokumentációs Központ, Budapest 1994, 54. old.