Ferencváros vasútállomás
| Ferencváros vasútállomás | |
| 2010-ig Budapest-Ferencváros | |
.jpg) | |
| Cím | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | 1097 Budapest, Fék utca 3. |
| Állomáskategória |
|
| Állomáskód | FC |
| UIC állomáskód | 5510025 |
| IBNR állomáskód | 5500133 |
| Megnyitás | 1877. október 22. |
| Felhasználási terület | vasútállomás |
| Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
| Tszf. magasság | 112 m |
| Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
| Szomszédos állomások |
|
| Időzóna | közép-európai idő |
| Vasútvonalak | |
| Szolgáltatások | |
| Vonatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Ferencváros vasútállomás
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 05′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 05′ 19″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferencváros vasútállomás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ferencváros vasútállomás[1] vasútforgalom és elfoglalt területnagyság alapján egyaránt Magyarország legnagyobb állomása. Középponti szerepe az Összekötő vasúti híd megépítése során alakult ki, ugyanis ezen a hídon keresztül halad át Magyarország keleti és nyugati országrésze közötti vasútforgalom mintegy 90%-a.
A pályaudvar a Körvasút és a Budapest–Hegyeshalom–Bécs, valamint a Budapest–Kelebia-vasútvonal közbenső állomása. Forgalmának nagyobb részét viszont még a mai napig is a budapesti pályaudvarokat és állomásokat összekötő körvasúton bonyolódó teherforgalom teszi ki.
Története[szerkesztés]
Az 1870-es évek végén Budapesten már három nagy fejpályaudvar működött: az Osztrák Államvasút Társaság (OÁVT) Nyugati, a MÁV Losonci (később Józsefvárosi) és a Déli Vasút Budai (ma Déli) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT Kőbánya-Teher vasútállomását kötötte össze az Északi Vasút Kőbánya felső vasútállomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett Királyvágány.
A MÁV által szorgalmazott és épített összekötővágányok első szakaszát 1877-1878 között helyezték üzembe. Az első szakasz 19 km hosszú vágánya az ekkorra felépült Összekötő vasúti hídon keresztül Kőbánya felsőt kötötte össze Kelenfölddel. Ennek az összekötő vágánynak a részeként épült meg Ferencváros állomás.
Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunapart teherpályaudvaron át a Fővámház magasságáig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a Központi Vásárcsarnokba, ellátva a folyamatosan növekvő népességű fővárost.
Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-Hizlaló vasútállomáson keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc, sem a Baranya vármegyei Szentlőrinc állomással) vezető vágányt.
1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunapart teherpályaudvarról indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze Ferencvárossal.
1889-ben összesen 23 km vágány épült Ferencváros és Józsefváros, Kőbánya felső, valamint az 1884-ben elkészült az új Központi pályaudvar (a jelenlegi Keleti pályaudvar) között. Az 1891-92-es években a helyezték üzembe Ferencváros–Marhavásártér és Ferencváros–Sertéshizlaló között vágányokat.
Tulajdonképpen már 1900 végén befejezték, de csak 1902-ben helyezték forgalomba Ferencváros rendező pályaudvarról kiágazó, 1,5 km hosszú, a IX. kerületi bikaréti sertésvásártelepig haladó vágányt. A vonal mentén állomás létesült Sertésvásártér néven. A vonal építését, de csak később 1902-ben vették ténylegesen használatba.
Az 1900-as évektől az ugrásszerűen megnövekedett teherforgalom részére a pályaudvart a déli irányban, a régi gubacsi puszták felé bővítették, építették tovább. Először a mai Nyugati rendező épült meg, keleti oldalában egy gurítódombbal, nyugati oldalában vasúti kocsijavító műhelyekkel.
1950-1954 között felépült a Keleti rendező, az új, korszerűnek számító fékezőelemes gurítódombbal.[2][3]
Az 1980-as évek végétől kezdve a Ferencváros körül korábban kiépített kiszolgáló vágányokat elbontották, mivel a vágóhidakat, valamint a vágóhidak melléktermékeire épülő ipartelepeket felszámolták, legfőképp azért, mert az eredetileg a város szélére épült vágóhidakat és gyárakat napjainkra a város körbenőtte.
Kapcsolódó vonalak[szerkesztés]
Ferencvárost a pályaudvartól keletre lévő vágányok Józsefvárost, Keleti pályaudvart, Kőbánya felsőt és Kőbánya-Kispestet kötik össze. Magyarországon egyedülálló módon itt fut hat nyíltvonali vágány egymás mellett. A nyugatra lévő vágányok Kelenföld állomást kötik össze a pályaudvarral az Összekötő vasúti hídon át. Déli irányban a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal indul, Soroksári út állomásig két vágánnyal.
A pályaudvarba becsatlakozott még egy vonal, a Kis-Burma is. Ferencváros - Nyugati rendező végéről indult, a Nagykőrösi út (mai M5-ös autópálya bevezető szakasz) vonalán. Itt elérte a Cséry-féle szemétvasutat (későbbi 51-es villamos) és azzal párhuzamosan haladt egy darabon, majd a Nagykőrösi útról letérve Soroksár állomás északi végén csatlakozott be a 150-es vonalba.
Funkciók[szerkesztés]
Ferencváros első vágányai a Kőbánya felső és Kelenföld közötti vonallal párhuzamosan épültek ki. Ezekből ma már 19 vágány létezik, mindegyik forgalom alatt áll. A hátsó vágányok közül többet a síktolatásos elegyrendezéshez használnak.
A pályaudvaron egy emelt szigetperon van a III. és IV. átmenő fővágányok között, valamint egy alacsony oldalperon a II. vágány mellett. A peronokat szintben, a vágányokon létesített átjárókon lehet megközelíteni. A peronok keleti végén felüljáró is épült, azonban elsősorban nem az utasok, hanem a pályaudvaron dolgozók számára.
Ezeken a vágányokon túl épült ki a vontatási telep, fordítókoronggal. Jelenleg két mozdonyszín áll: egy a dízel- és egy a villanymozdonyok számára.
A mozdonyszín mögött terül el a ferencvárosi rendező pályaudvar több mint 80 vágány kapacitással, amelyek nagyobb része ma is üzemben van. Jelenleg csak egy gurítódomb üzemel, a megcsappant teherforgalom miatt a korábbihoz képest kevesebb műszakban működik.
A rendező pályaudvar vágányai fogják közre a központi szertárat, azonban az átalakuló MÁV csoportok alkatrész, ruha és egyéb termékek beszerzése más módon fog történni, jelentősége emiatt lecsökkent.
A BKV Ferencvárosi kocsiszínje rendelkezik összekötővágánnyal Ferencváros felé, például ezen a vágányon tolták be a vasúti kocsikon érkező Combino villamos szerelvényeket.
Forgalom[szerkesztés]
Személyforgalom[szerkesztés]
Az állomáson a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal személyvonatai, a Székesfehérvár és Kőbánya-Kispest között közlekedő gyorsított személyvonatok és a tárnoki személyvonatok állnak meg, valamint nyári időszakban egy-két, a Balaton felé közlekedő távolsági fürdővonat áll meg, melyek közül az egyik Záhonyból Tapolcára közlekedik.
Teherforgalom[szerkesztés]
Rendező pályaudvari szerepe miatt éjjel-nappal, az év minden időszakában jelentős a teherforgalom. Naponta átlagosan (adat) tehervonat közlekedik le. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság idején előfordult olyan nap, amikor a pályaudvar külső része teljesen üres volt.
Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Földrajzinév-bizottság 57/555. határozata alapján
- ↑ Az ország szíve: Ferencváros, avagy merre mehetnek a délegyházi vonatok? - www.innoteka.hu, 2018, április
- ↑ Ha a 201-es váltó mesélni tudna - Indóház Online, 2015.04.05.
Források[szerkesztés]
- Ferencváros vasútállomás [5510025] szolgálati hely adatai. Kapella 2. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.
- Ferencváros. utas.hu. Közlekedéstudományi Intézet. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
- Ferencváros. Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
- Magyar vasúttörténet. Budapest: Közdok. 1996. ISBN 963-552-314-9
 | Budapest-Keleti – Ferencváros – Budapest-Kelenföld – Budaörs – Törökbálint – Biatorbágy – Herceghalom – Bicske alsó – Bicske – Szár – Szárliget – Alsógalla – Tatabánya – Vértesszőlős – Tóvároskert – Tata – Almásfüzitő – Almásfüzitő felső – Szőny – Komárom – Ács – Nagyszentjános – Győrszentiván – Győr-Gyárváros – Győr – Abda – Öttevény – Lébény-Mosonszentmiklós – Kimle-Károlyháza – Mosonmagyaróvár – Levél – Hegyeshalom |
|---|---|
 | |
| 1a vonal (Újpest – Budapest-Kelenföld) | |
|---|---|
(Budapest-Keleti –) Ferencváros – Soroksári út – Pesterzsébet – Soroksár – Dunaharaszti – Dunaharaszti alsó – Taksony – Dunavarsány – Délegyháza – Kiskunlacháza – Dömsöd – Kunszentmiklós-Tass – Bösztör – Szabadszállás – Fülöpszállás – Soltszentimre – Csengőd – Tabdi – Kiskőrös – Soltvadkert – Pirtói szőlők – Pirtó – Kiskunhalas – Balotaszállás – Kisszállás – Tompa – Kelebia (– Szabadka  Szerbia) |
Magyarország nemzetközi vonatai | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| |||||
| |||||
| Hálózatok | |
|---|---|
| Különleges vasutak |
|
| Időszaki/turisztikai jellegű szolgáltatások | |
| Pályaudvarok | |
| Szolgáltatók | |
