Ferencvárosi TC (labdarúgás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferencvárosi TC
A Ferencvárosi TC címere
A Ferencvárosi TC címere
Csapatadatok
Teljes csapatnévFerencvárosi Torna Club
MottóErkölcs, Erő, Egyetértés!
BecenévFTC, Fradi,
Zöld Sasok, zöld-fehérek
SzékhelyBudapest IX. kerület, Magyarország
Alapítva1899. május 3.[1]
Klubszínekzöld-fehér
StadionGroupama Aréna
VezetőedzőSzerbia Dejan Stanković
ElnökMagyarország Kubatov Gábor
BajnokságNB I
Nemzeti sikerek
magyar Bajnok34 alkalommal
magyar Kupagyőztes24 alkalommal
magyar Szuperkupa-győztes6 alkalommal
magyar Ligakupa-győztes2 alkalommal
Nemzetközi sikerek
VVK1 alkalommal
Közép-európai kupa2 alkalommal
Statisztika
Legtöbb mérkőzésmagyar Lipcsei Péter 649
Legtöbb gólmagyar Sárosi György 351
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Jelenlegi szezon
2023–2024-es szezon
Hivatalos honlap
Ferencvárosi TC honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferencvárosi TC témájú médiaállományokat.

A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb szurkolótáborral rendelkező sportegyesülete és labdarúgócsapata Budapest IX. kerületében.

1899-es alapítása óta 34 alkalommal avatták magyar bajnokká, 24 alkalommal hódította el a Magyar Kupát, illetve egy alkalommal, 1965-ben az olasz Juventust legyőzve (azóta is egyetlen magyar csapatként) nyerte meg az Európa-liga és az UEFA-kupa elődjét, a Vásárvárosok kupáját. 1975-ben a második helyet szerezte meg a kupagyőztesek Európa-kupájában. 1995-ben első magyar csapatként a Bajnokok Ligája csoportkörébe, 2004-ben szintén elsőként az UEFA-kupa csoportkörébe jutott. 2019-ben az UEFA-kupa utódsorozatának, az Európa-liga csoportkörébe, 2020-ban pedig első magyar csapatként második alkalommal is a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutott. 2021-ben és 2022-ben ismét Európa-liga csoportörben vett részt a csapat, és 2022-ben, szintén első magyar csapatként tovább is jutott a csoportkörből a nyolcaddöntőbe, méghozzá csoportelsőként. Ezek alapján mind hazai és mind nemzetközi szinten a legtöbb sikert elérő magyar labdarúgócsapat.

Hazai mérkőzéseiket 2014 augusztusától a Groupama Aréna-ban játsszák.

Elnevezései[szerkesztés]

Teljes nevének (Ferencvárosi Torna Club) használata a köznyelvben ritka, gyakori az FTC és a „Ferencváros” rövidítés, ugyanakkor még gyakrabban hallani a Fradi becenevet, ez utóbbi a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidülése. Néhány szurkoló s újabban már a média is gyakran használja említésükre mezszínüket, így szokták őket „zöld-fehéreknek” vagy „zöld sasoknak” is nevezni.

Története[szerkesztés]

A klub alapító elnökének emlékét őrző, 1922. szeptember 24-én az Üllői úti pályán felavatott Springer-szobor mai helyén a Groupama aréna előtt. Mátrai Lajos alkotása

Az FTC (Ferencvárosi Torna Club) 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe: zöld-fehér. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült. A jelvény fő alakja egy bronz turul, a karmai között egy futball-labdát szorongat. A futball-labda körül zöld-fehér színekkel pajzs látható, benne Ferencváros felirattal, arany vagy zöld betűkkel.

A kezdetek[szerkesztés]

Korabeli plakát 1913-ból

1900. december 3-án alapították az egyesület „Football”-szakosztályát. Két hónappal később, február 10-én megrendezték az első magyar bajnoki mérkőzést, ami a Ferencváros és a Budapesti TC között zajlott, ezt azonban a Magyar Labdarúgó-szövetség nem ismerte el hivatalos mérkőzésként. Az első hivatalos bajnoki mérkőzését így 1901. április 21-én játszotta a Ferencváros, ekkor a MUE ellen 5–3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek. A Ferencváros első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC akkor 17 éves balszélsője szerezte. A Fradi első pontját a Műegyetem ellen elért 2–2-es döntetlen után jegyezhette fel, míg az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-Budapesti SC 5–1). Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a hazai pontvadászatban. 1901. március 25-én a bécsi Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot. Május 5-én az Old Cricketer ellen (5–0, az első Fradi győzelem a nemzetközi porondon) viseltek első alkalommal a Fradi-játékosok zománcozott kis jelvényt, mely öt zöld és négy fehér csíkot tartalmazott, a címer alján lévő zöld pajzsban pedig három egymáshoz fordított E betűt helyeztek el. Ez mindmáig a klub jelmondatára utal: erkölcs, erő, egyetértés.

Történetének legsúlyosabb vereségét 1902-ben szenvedte el a Fradi, amikor az angol Oxford FC ellen 16–0 arányban kapott ki. A Ferencváros 1903-ban szerezte az első, majd két évre rá 1905-ben a második bajnoki címét. Mindezt még három elsőség követte az 1900-as években (1906/07, 1908/09, 1909/10). 1909. június 6-án az FTC végleg megnyerte az első magyar labdarúgó vándordíjat, miután ötödször hódította el az ezüstlabdát.

1911. február 12-én avatták fel a Ferencváros új, immáron Üllői úti stadionját, ahol jelenleg is szerepel. Az új létesítmény első zöld-fehér gólja a korszak egyik legismertebb magyar játékosának, Schlosser Imrének a nevéhez fűződik. 1911-ben sorozatban harmadik bajnoki címét szerezte a klub és ebben az idényben 21 mérkőzésen keresztül veretlenek is voltak. 1912-ben a Ferencváros a Working FC-t legyőzve első alkalommal nyert angol csapat ellen Angliában. Még ugyanebben az évben a III. kerületet 11–3-ra győzték le. Ezen a mérkőzésen Schlosser nyolcszor volt eredményes, ami mind a mai napig rekordnak számít az egy mérkőzésen szerzett gólok számát illetően. Nem meglepő mód az 1911/12-es bajnokság ismét ferencvárosi elsőséget hozott és ez már a klub történetének hetedik bajnoki címe volt. A sikert siker követte és 1913-ban nem csak a bajnoki címet, de története során először a magyar kupát is megszerezte a Fradi.

1914-ben kitört az I. világháború, ami szomorú év volt a ferencvárosi labdarúgók számára. Szinte a keret minden tagja behívót kapott katonai szolgálatra és sokan közülük többé nem tértek haza.

1920-as évek[szerkesztés]

Az 1920-as évek első fele nem volt túlságosan sikeres a Ferencváros számára. A háborút követően a nagy rivális MTK Hungária FC zsinórban 10 bajnoki címet szerzett. Az 1924/25-ös bajnokságban a Ferencváros 14–2 arányban kapott ki riválisától, ami mindmáig a legsúlyosabb veresége a magyar bajnokságban. Aztán 1926-ban sikerült megszakítani az MTK uralmát és tizenhárom év után ismét a Ferencváros lett a magyar bajnok. Ez volt az utolsó amatőr bajnokság, mivel a következő évtől bevezették a profizmust. 1926. július 26-án hivatalosan is megalakult az FTC profi labdarúgó csapata, a Ferencvárosi FC és első profi játékosa Horváth II volt.

A magyar labdarúgás történetének első professzionális bajnokságát (1926/27) hétpontos előnnyel zárta az élen a Ferencváros, ráadásul a bajnoki cím mellett a kupagyőzelemért járó serleget is begyűjtötte. Mindezt egy évvel később megismételték, emellett a Közép-európai kupa serlegét is elhódították a zöld-fehérek, ahol a döntőben 10–6-os összesítéssel győzték le az osztrák SK Rapid Wien gárdáját. Ez volt a Ferencváros történetének első nemzetközi kupagyőzelme. A harmadik évtized vége még két bajnoki ezüstéremmel bővült, majd ezt követően 1929-ben első alkalommal vett részt a Fradi dél-amerikai túrán, ahol nem kis meglepetésre 3–2-re legyőzte a korszak egyik legerősebb válogatottját, a kétszeres olimpiai bajnok Uruguayt.

1930–1959[szerkesztés]

Dr. Sárosi György, a Ferencváros történetének legeredményesebb játékosa

Az 1930-as években négy bajnoki címet (1931/32, 1933/34, 1937/38, 1939/40) és két kupagyőzelmet (1933, 1935) szerzett a Ferencváros. Az 1931/32-es bajnoki cím a legendás 100 százalékos bajnokság néven maradt emlékezetes, ugyanis mind a 22 mérkőzést megnyerték a zöld-fehérek. Ezt a bravúrt azóta soha egyetlen csapatnak sem sikerült elérnie. Ez a korszak nem csak erről maradt emlékezetes, hanem a legendás T-betűs csatársorról, melynek tagjai voltak: Táncos, Takács II, Turay, Toldi és Kohut. Ebben a felállásban összesen 64 mérkőzésen léptek pályára és öten együtt 239 gólt szereztek. 1933-ban a francia L'Auto olvasóinak szavazatai alapján a Ferencváros lett a hetedik legjobb csapat az európai kontinensen. A zöld-fehérek 1937-ben másodszor nyerték meg a közép-európai kupát, amikor is Budapesten a döntőben a Laziot győzték le 4–2-re. Ebben az időszakban játszott a Ferencváros történetének legeredményesebb játékosa dr. Sárosi György, aki 1931 és 1948 között 646 mérkőzésen 636 gólt szerzett.

Az 1933/34-es bajnokság megnyerése után, 1938-ban és 1940-ben is bajnoki címet ünnepelhettek a IX. kerületben és az 1940-es évek is jól indultak. Az 1940/41-es idényben megvédte bajnoki címét a Ferencváros, ráadásul a rúgott gólok száma meghaladta a százat. Az ezt követő években bajnokságot nem nyertek, de sikerült három magyar kupagyőzelmet bezsebelniük (1942, 1943, 1944). Az 1940-es években a Ferencváros volt az első csapat, mely az Egyesült Államokban járt repülővel. 1948. október 31-én a Tatabánya ellen az 1000. magyar bajnoki mérkőzését játszotta a Fradi. Az 1948/49-es szezon végén a klub alapításának 50. évfordulóját bajnoki címmel ünnepelték. A 30 mérkőzés alatt 140 gólt lőttek a csapat támadói, amiből Deák Ferenc egymaga 59 találatot vállalt.

Az 1950-es évek a Ferencváros történetének egyik legsikertelenebb időszaka. Mindössze egy ezüst- és három bronzérmet sikerült szereznie. 1950. február 16-án a csapat egybeolvadt az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szakszervezete Sport Egyesületével, így a csapat neve ÉDOSZ SE lett,1951-ben a csapat nevét Budapesti Kinizsire, a klub színét pedig piros-fehérre változtatta a Rákosi Mátyás vezette politikai hatalom. Öt év után, 1956 őszén aztán ismét visszakapta eredeti nevét és klubszíneit az egyesület. 1958-ban a Ferencváros megnyerte a magyar kupát, ami a 10. kupagyőzelme volt.

1960-as évek[szerkesztés]

Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás

Az 1960-as évek sokkal sikeresebbek voltak, mondhatni azt is a Ferencváros aranykorszaka, hiszen a klub eddigi legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, amikor megnyerte az Európa-liga ősét, a Vásárvárosok Kupáját. A fináléba a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United legyőzésével vezetett az út. A döntőben, melyet Torinóban rendeztek 1965. június 23-án, az olasz Juventust győzték le 1–0-ra Fenyvesi Máté góljával. Ezáltal a Ferencváros mind a mai napig az egyetlen magyar csapat, aki rangos európai kupát nyert. A korszak legendás csatársora volt: Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi, mely ötös sok gólt helyezett el az ellenfelek kapuiban. A VVK 1967/68-as sorozatában ismét a döntőig meneteltek Alberték, de a Leeds United elleni kétmérkőzéses döntőben 1–0-s összesítéssel alulmaradtak.

Ebben az évtizedben a magyar bajnokságot négy alkalommal nyerték meg. 1963-ban 14 évvel a legutolsó bajnoki cím után lett ismét bajnok a Ferencváros, amit 1964-ben megismételt. 1967-ben történetük 20. bajnoki elsőségét ünnepelhették a zöld-fehérek, úgy hogy 28 mérkőzésen keresztül voltak veretlenek. A második VVK döntőjét ugyan elveszítette a Fradi, az 1968-as bajnokságot azonban sikerült megnyernie.

Még ugyanebben az évtizedben a Ferencváros egész története legnagyobb és egyben az egyik legismertebb játékosának, Albert Flóriánnak ítélték oda az 1967-es aranylabdát. Ám az Aranylabda történetében ez volt az első olyan alkalom, hogy nem egy mérkőzés előtt adták át a díjat, hanem a kitüntetett belpolitikai okokból még karácsonyra, sőt, újévre sem vehette át a trófeát. Ez csak 1968. május 4-én, Szent Flórián emléknapján és Albert Flórián nevenapján este a Gundel étteremben történt meg, mely nap akkor szombatra esett, így nyomtatott formában csak május 6-án a hétfői újságokból lett ország-világ számára közhírré.[2]

1970-es évek[szerkesztés]

Ebben az évtizedben leginkább a nemzetközi kupákban való szerepléssel hívta fel magára a figyelmet a Ferencváros. Az UEFA-kupa 1971–72-es idényben egészen az elődöntőig sikerült eljutniuk, ahol a Wolverhampton ellen 3–4-es összesítéssel kiestek.

Mindössze egyetlen alkalommal sikerült a bajnoki serleget elhódítani, mégpedig egy izgalmas bajnokság végén 1976-ban. A magyar kupa küzdelmeiben viszont annál sikeresebbek voltak, amit négyszer (1972, 1974, 1976, 1978) is sikerült megszerezniük a serleget. 1974. március 14-én játszotta utolsó mérkőzését Albert Flórián a Ferencváros színeiben, és ahogy ilyenkor lenni szokott, góllal búcsúzott. A kupagyőztesek Európa-kupájában 1975-ben veretlenül jutott a döntőbe a Ferencváros, azonban az ekkor fénykorát élő Dinamo Kijev erősebbnek bizonyult és 3–0-ra győzött.

1980–1999[szerkesztés]

Lipcsei Péter 649 mérkőzésen lépett pályára a Ferencváros színeiben és ezzel ő a csúcstartó[3][4]

Az új évtizedet remekül kezdte a Ferencváros, öt esztendő után az 1980/81-es idény végén ismét az Üllői úti stadion vitrinjébe került a bajnoki győzelemért járó serleg. Ráadásul a csapat aranyérme mellé került egy másik trófea is: Nyilasi Tibor az európai góllövőlistán elért második helyével – 30 gól – ezüstcipős lett. A következő években a sikerek elmaradtak, olyannyira, hogy az 1984/85-ös szezon a Fradi történetének leggyengébb szereplését hozta és mindössze a 13. helyen végzett a gárda. Az évtized végén, az 1988/89-es és az 1989/90-es idényben elért ezüst-, illetve bronzérem valamelyest visszahozta a Ferencvárost az élcsapatok közé.

Az 1990-es évek elején Nyilasi már edzőként irányította a zöld-fehéreket és rögtön, 1991-ben ezüstéremmel illetve magyar kupa győzelemmel nyitott. Az 1991/92-es bajnokság őszi szezonja nem sikerült túlságosan jól, azonban Fodor és Wukovics vezérletével egy nagy tavaszi hajrát produkálva meg sem álltak a dobogó legfelső csúcsáig. Ez volt a csapat 24. bajnoki címe.

A klub korábbi kiváló játékosa: Novák Dezső irányításával az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi és első magyar csapatként a belga RSC Anderlecht legyőzésével (összesítésben: 2–1) a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott 1995-ben. 1995. szeptember 13-án az első bajnokok ligája mérkőzésükön nem kis meglepetésre a Grasshoppers-t idegenben verték 3–0-ra Lisztes és Vincze két góljával. Egy évvel később 1996-ban megvédték bajnoki címüket, amely a Ferencváros történetének 26. elsősége volt. Az évtized utolsó éveiben, 1997-ben bronz-, míg 1998-ban és 1999-ben ezüstérmes helyen végzett a Ferencváros.

2000-es évek[szerkesztés]

A 2000-es évek első szezonjának végén, 2001-ben ismét a Ferencváros szerezte meg a bajnoki címet. Ezt két második hely és egy kupagyőzelem (2003) követte, majd 2004-ben ismét bajnok és kupagyőztes lett. A Sparta Praha ellen nem sikerült bejutni a bajnokok ligája főtáblájára, de vigaszágként a 2004–2005-ös UEFA-kupában folytathatták Lipcseiék. A Millwall-on 4–2-es összesítéssel túljutva bejutottak a csoportkörbe.[5] Ez volt az első alkalom, hogy a második számú európai kupasorozatban csoportokba osztották a csapatokat. A csoportkört a Feyenoord elleni 1–1-es döntetlennel kezdték,[6] a Schalke 04 és a Basel ellen vereséget szenvedtek.[7] Az utolsó mérkőzésen ugyan 1–0-ra legyőzték a Heartsot, de mindez kevés volt a továbbjutáshoz.[8][9][10] A 2004/05-ös bajnokság végén a második helyen végzett a Ferencváros. A Medián felmérése szerint 2006-ban a legnépszerűbb labdarúgócsapat volt Magyarországon.[11]

A klub menedzsmentje azonban nem tudott élni a sikernek köszönhető lehetőségekkel. A korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált. Az MLSZ jogszerűtlen eljárásának következtében[12] a futballcsapat 2006-ban az NB.II-be került, ott azonban nem nyújtott megfelelő teljesítményt az első két évben, ezért három szezont is eltöltött a másodosztályban. 2008. februárjában Kevin McCabe, az angol Scarborough vállalat vezetője az FTC Labdarúgó Zrt. többségi tulajdonosa lett.[13] 2009. május 3-án, a klub 110-éves évfordulóján eldőlt, hogy a csapat a harmadik másodosztályú idénye után ismét az NB I-ben folytathatja a következő szezontól, miután matematikailag behozhatatlan előnyre tett szert.

2010-es évek[szerkesztés]

2011. március 30-án bejelentették, hogy az FTC egy euróért veszi meg a Kevin McCabe vezette angol tulajdonosoktól a labdarúgócsapatot.[14] A 2010/11-es bajnokság végén a harmadik helyet megszerezve a Ferencváros ismét kiléphetett a nemzetközi porondra, és elindulhatott az Európa-liga 2011/12-es szezonjában.











































teaua Bucureștit 2-1-re verték, míg a svájci Basel ellen 2-2-es döntetlent játszottak. A Ricardo Moniz vezette gárda így hét ponttal megnyerte az Impact Cup elnevezésű sorozatot. 2013-ban sok év után sikerült a Ferencvárosnak hazai pályán is elhódítania egy trófeát, méghozzá a Ligakupát. Ezt először nyerte meg a Fradi.

2013 decemberében menesztették Ricardo Monizt, és helyére Thomas Doll került. Az idény végén nagy hajrával sikerült felkapaszkodni a bajnokságban a dobogó legalsó fokára. Ez Európa-liga szereplést ért.

2014 nyár elején sikerült hazacsábítani a Ferencváros addigi utolsó nagy korszakának egyik leghíresebb játékosát, Gera Zoltánt. Az Európa-ligában a máltai Sliema Wanderers ellen sikerült továbbjutni, ám a HNK Rijeka ellen kettős vereséggel kiesett. 2014. augusztusában avatták az új stadiont a Chelsea ellen. Az első gólt Gera lőtte, ám a csapat 2:1-es vereséget szenvedett. Az idényt 3:0-s győzelemmel kezdte az FTC, de ezután egy hullámvölgybe ért. Ám az őszi szezon vége felé megtalálta a csapat a fonalat és hatalmas hajrával a második helyet szerezte meg az NB1-ben. Télen hazaigazolt a csapat egyik híres nevelése Hajnal Tamás, aki 1997-ben lépett utoljára pályára a Fradiban. Az idény során 10 év elteltével megnyerte a magyar kupát és az utolsó ligakupát is sikerült elhódítania. Az előbbit hazai pályán a bajnok Videoton ellen sikerült megnyerni, méghozzá 4:0-s különbséggel. Az utóbbit a Debrecen ellen érte el a Nagyerdei stadionban. A bajnokságban elért második hellyel újra indulási jogot szerzett az Európa-ligába.

A nyár elején sikerült leigazolnia az FTC régi válogatott védőjét, Leandrót. A Go Ahead Eagles ellen idegenben 1:1, míg hazai pályán 4:1-es eredményt ért el. Közben az FTC magyar szuperkupáért játszott, amit sikerült elhódítania. A bosnyák Zeljeznicar következett. Velük hazai pályán egy peches 1:0-s vereséget ért el, míg kint szintén kikapott egy peches mérkőzésen. A bajnokságot nagyszerűen kezdte a csapat, Thomas Doll együttese az első kilenc fordulóban mindegyik ellenfelét legyőzte, az első tizennégy fordulóban pedig veretlen maradt. A bajnokság őszi szakasza után 18 pontos előnnyel vezette a tabellát az Újpest FC előtt. Végül hat fordulóval a bajnokság vége előtt már behozhatatlan előnyre tettek szert, így matematikailag is biztosították a klub történetének 29. bajnoki címét.[15] A következő idény elején a Bajnokok Ligája selejtezőjében az albán bajnokság második helyezettje, a Partizani Tirana két mérkőzést követően tizenegyesekkel búcsúztatta a zöld-fehéreket.[16] A bajnokságban címvédőként csupán a negyedik helyet szerezték meg Thomas Doll fiai, akik a kupadöntőben vigasztalódhattak; a Ferencváros sorozatban harmadszor, összességében 23. alkalommal hódította el a trófeát, miután a Groupama Arénában 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel legyőzték a Vasas csapatát.[17]

A 2017/18-as szezon egy Jelgava elleni Európa-liga mérkőzésekkel kezdődött. Az első, hazai mérkőzésen 2-0-ra győzték le a letteket Varga Roland duplájával. A visszavágón Priskin góljával vékony 1-0-ás győzelmet aratott a Fradi, amely így kettős győzelemmel jutott tovább a következő fordulóba. A Midtjylland elleni már kevésbé sem alakult a legjobban a zöld-fehérek számára, bár az első mérkőzésen a Groupama Arénában az 1. félidőben még 2-0-ra is vezettek Vargának és Botkának köszönhetően, ám a félidő végénél tizenegyeshez jutottak a vendégek, Julian Kochot pedig kiállította a játékvezető, így 2-1-gyel vonulhattak a csapatok az öltözőbe. A második félidőben a pálya felborult a dánok javára, akik nem csak megfordították, de még meg is nyerték a találkozót 4-2-re. A visszavágón 3-1-re kapott ki a Fradi, így egy újabb sikertelen európai kupaszereplés után, ismét a bajnokságban, illetve a kupában kellett helytállniuk. Ez utóbbi nagyon nem sikerült a zöld sasoknak, ugyanis a címvédéstől nem kis távolságra kerültek, miután a legjobb 64-ben búcsúzott a kupától a Kisvárda ellen elszenvedett 1-0-ás vereség következtében. A bajnokság, viszont annál jobbnak ígérkezett a csapat számára, ugyanis a szezon elejétől a közepéig az első két hely között ingáztak, míg a véghajrában az élre kerültek, de az utolsó fordulókban elhullajtott pontok miatt nem a Fradi, hanem a Videoton lett a bajnok. Így már az is biztossá vált, hogy a Ferencváros a 2017/18-as szezonban sem bajnoki aranyat, sem magyar kupagyőzelmet nem tehetett zsebre.

A klub a 2018–2019-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) a 30. fordulóban, három körrel a bajnokság vége előtt bebiztosította története 30. bajnoki címét, miután előnye behozhatatlanná nőtt a MOL Vidivel szemben.[18]

A 2019–2020-as szezonban a Bajnokok Ligája selejtezőjében a bolgár Ludogorec Razgradot kettős győzelemmel, 5–3-as összesítéssel búcsúztatta a Fradi. A bravúr értékét tovább növeli, hogy oda-vissza nyerni a BL-ben (illetve korábbi nevén a Bajnokcsapatok Európa Kupájában) ezt megelőzően évtizedekkel korábban, 1976 szeptemberében és 1965-ben tudott csak nyerni a Ferencváros,[19] a második fordulóban a máltai Vallettát 4–2-es összesítéssel ejtették ki. A harmadik selejtezőkörben a horvát Dinamo Zagreb volt az ellenfél, az első mérkőzésen Zágrábban 1-1-es döntetlent ért el a csapat, ezzel a Ferencváros megdöntötte eddigi rekordját a BL-ben azzal, hogy első öt meccsén nem szenvedett vereséget. Egy több mint 50 éves rekordot sikerült felülmúlni, hiszen korábban a ’65/66-os BEK-idényt kezdték úgy, hogy négy mérkőzésen nem találtak legyőzőre.[20] A visszavágón 4-0-ra nyertek a zágrábiak, így 5–1-es arányban jobbnak bizonyultak két mérkőzés alapján,[21] azonban ezt követően az Európa Liga-playoff körében a litván Sūduvát 4–2-es összesítéssel kiejtve bejutott a sorozat csoportkörébe,[22] ahol ismételten összekerültek a bolgár Ludogorec Razgraddal, valamint a barcelonai RCD Espanyol és az orosz CSZKA Moszkva lett az ellenfél a "H" jelű csoportban.[23]

2020-as évek[szerkesztés]

2021. december 20-án Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszovot nevezték ki az edzőnek.[24][25]

A 2022–2023-as Európa-ligaban a Ferencváros 4-0-ás összesítettet eredménnyel búcsúzott a Bayer 04 Leverkusen ellen, de így is a legjobb tízenhat csapat közé került.[26]

2023. július 19-én a Ferencváros csapata történelmi 3-0-ás vereséget szenvedett a feröeri bajnoktól,a KÍ Klaksvíktól haza pályán a 2023–2024-es UEFA-bajnokok ligája selejtezőjének első körében.[27] A mérkőzés után Kubatov Gábor elbocsátotta Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszov edzőt.[28]

Stadion[szerkesztés]

Albert Flórián szobra a Groupama Aréna előtt
A Groupama Aréna
A stadion bejárata

A Ferencváros legelső otthona nem az Üllői úton, hanem a Soroksári úton volt. Ez a létesítmény mindössze 1500 fő befogadására volt alkalmas és kisméretű játéktere sem felelt meg az igényeknek, ráadásul a bevétel sem tudta fedezni a kiadásokat. A kezdeti sorozatos sikereknek köszönhetően pedig rohamosan megnőtt a mérkőzésekre járók száma, ezért új otthon után kellett nézni.

Az első stadiont az Üllői úton, az 1910 őszén megindult építkezést követően 1911. február 12-én adták át, melynek befogadóképessége: 40000 fő volt. A stadionavató mérkőzést az MTK ellen játszotta a Ferencváros.

1971-ben lebontották a régi lelátókat és megkezdődött egy új labdarúgó-stadion építése. Az új stadion avatására a klub alapításának 75-ik évfordulóján, egy Ferencváros – Vasas NB I-es bajnoki meccsen, 1974. május 19-én került sor. Müller Sándor góljával a vendég Vasas nyert 1-0-ra.[29] A második Üllői úti stadion befogadóképessége 29 505 fő volt, mely 10771 ülő- és 18 734 állóhelyet tartalmazott. A 90-es évek elején, műanyagszékek felszerelésével csökkent a stadion kapacitása 18 100 főre.

2007. december 21. óta a Ferencváros legendás játékosának, Albert Flóriánnak a nevét viseli a stadion. 2014-re új, minden igényt kielégítő, korszerű UEFA négycsillagos stadion épült.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy volt időszak, amikor a Puskás Ferenc Stadion vagy korábbi nevén a Népstadion adott otthont a Ferencváros mérkőzéseinek. Az új Üllői úti pálya építési ideje alatt a 70-es években ott szerepeltek, akárcsak az Újpest, a Honvéd és a Vasas elleni kettős rangadókon is. Az 1995–1996-os szezon végén a mindet eldöntő BVSC elleni mérkőzést is itt rendezték 40 ezer néző előtt, 2003-ban és 2004-ben pedig ebben a stadionban ünnepelhették kupagyőzelmüket. Szintén 2004-ben ez a létesítmény adott otthon a Ferencváros hazai mérkőzéseinek az UEFA-kupa főtábláján a holland Feyenoord és a svájci Basel ellen.[30]

Hosszas előkészítés és tárgyalássorozat után 2012-ben Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke bejelentette a sokak által várt Groupama Aréna megépítését. 2013 márciusában a csapat két mérkőzéssel búcsúzott a legendás stadiontól: előbb az Újpestet verték 2–1-re egy bajnoki mérkőzésen, régen látott nézősereg – 17 ezer néző – előtt, majd a Kolozsvár csapata ellen játszották a végső búcsúmérkőzést. A csapatok 0–0-s eredményt értek el.

2013. március 28-án lezárult egy időszak a Ferencvárosi Torna Club történelmében, és egyben egy új vette kezdetét: jelentős sajtóérdeklődés mellett elkezdődött a régi Albert Stadion bontása, és az új stadion alapköve is elhelyezésre került.[31] Az alapkövet Simicskó István, Kubatov Gábor, Kocsis Máté, Bácskai János és Márton Péter helyezték el ünnepélyes keretek között.

Az új Ferencváros Stadion egy minden igényt kielégítő, 24 ezer férőhelyes, teljesen fedett lelátójú sportkomplexum, melyben lehetőség nyílik a szurkolók maximális kiszolgálására a legmagasabb európai elvárások szerint. A stadionban kapott helyet a Ferencvárosi Torna Club hivatalos szurkolói boltja, valamint a klub méltán híres múzeuma is.

A csapat az építkezés idejére a Puskás Ferenc Stadionba vonult albérletbe, itt játszotta hazai mérkőzéseit. 2014 augusztusától vették birtokba a Groupama Arénát.

2013. október 3-án megnyitotta kapuit az Üllői út 129. alatt az FTC Látogatói Központ, melynek teraszáról jó kilátás nyílik a stadionra.

Szurkolói kártya[szerkesztés]

2014 előtti Fradi szurkolói kártya

A Ferencvárosi Torna Club 2010 elején bevezette az úgynevezett szurkolói kártyát,[32] mellyel a klub az esetleges rendbontók beazonosítását segíti elő. A szurkolói kártya alapfeltétel a labdarúgó szakosztály hazai mérkőzéseinek látogatásához. A regisztrációt személyesen kell elvégezni a 2014-ben bevezetett vénalenyomat felvétel miatt.[33] Hatéves kor alatt a mérkőzésekre a belépés ingyenes, regisztráció nem szükséges. A B1-C1 szektorokban lehetőség van B kártya igénybevételére ez nem tartalmazza a vénaszkennert. A C2-D3 szektorokban továbbra is csak a vénaszkenneres A kártya a kötelező belépési Fradi kártya

Játékoskeret[szerkesztés]

2024. február 9-nek megfelelően.[34][35]
A vastaggal jelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.
A dőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.
*Kooperációs szerződéssel játszik a Soroksár csapatában.
Az érték oszlopban szereplő Növekedés, Csökkenés, és = jelek azt mutatják, hogy a Transfermarkt legutóbbi adatfrissítése előtti állapothoz képest mennyit nőtt, csökkent a játékos értéke, vagy ha nem változott, akkor azt az = jel mutatja.

Vezetőség és szakmai stáb[szerkesztés]

2023. szeptember 4-nek megfelelően.[36][37][38][39]

Vezetőség Szakmai stáb – Ferencváros Szakmai stáb – Ferencváros II.
Elnök Magyar Kubatov Gábor Vezetőedző szerb Dejan Stanković Vezetőedző magyar Korolovszky Gábor
Ügyvezető alelnök Magyar Nyíri Zoltán Másodedző szerb Nenad Sakić Másodedző magyar Szalai Áron
Elnökségi tagok Magyar dr. Bácskai János brazilmagyar Leandro de Almeida Kapusedző magyar Házi László
Magyar Rákosi Gyula Technikai vezető brazil Jeferson Alex dos Santos Technikai vezető magyar Haáz Ferenc
Magyar Kökény Beatrix Kapusedző magyar Balogh Tamás Videóelemző magyar Bíró Dávid
Magyar Rékasi Tibor Videóelemző olasz Vincenzo Sasso Erőnléti edző magyar Bognár Márton
Magyar Rieb György Erőnléti edző magyar Kovács Bence Masszőr magyar Széll Tamás
Felügyelő bizottság elnök Magyar Kassai György magyar Dr. Pánics Gergely
Gazdasági főigazgató Magyar Szalai Miklós magyar Dr. Reha Gábor
Felügyelő bizottság tagok Magyar dr. Balczó Gábor olasz Federico Pannoncini
Magyar Burg Péter Fizioterapeuta angol Peter Friar
Magyar dr. Deák Péter magyar Nagy Richárd
Magyar Kerényi Botond Masszőr magyar Lipcsei Gábor
magyar Demény László
magyar Makkai Ádám
Sportpszichiáter magyar Dr. Kárpáti Róbert
Csapatmenedzser magyar Kökény Antal
Mérkőzés- és videóelemző magyar Balogh Ákos
Szertáros / Masszőr magyar Czakó Péter

Szponzorok[szerkesztés]

Főszponzor:
Stadion névadószponzor
  • Groupama Biztosító Zrt.
Exkluzív Partnerek:
Felszerelés Szállító:
Beszállító partnerek:

Gyártók, mezszponzorok[szerkesztés]

Időszak Mezgyártó Mezszponzor
−1987 adidas Márka
1987–1990 Pepsi
1990–1991 Hargita Kft.
1991–1992  –
1992–1993 Umbro
1993–1995 West
1995–1996 adidas
1996–1999 symphonia
1999–2000  –
2000–2001 Dunapack
2002 Arany Ászok
2002–2003 Westel
2003–2004 Nike
2004–2007 T-Mobile
2007–2008 Orangeways / Interwetten
2008–2009 Orangeways
2009–2010 Unibet
2010–2011 FantasticLeague.com
2011–2014 Groupama Garancia
2015 Fő Taxi
2015–2023 Telekom
2023– Telekom / HSA Group

Sikerlista[szerkesztés]

Hazai[szerkesztés]

Jelenleg a Ferencvárosi TC Magyarország legnépszerűbb labdarúgócsapata.[40] 115 szezont játszott az élvonalban, ebből 90 bajnoki szezonban végzett dobogós helyen. 35 bajnoki címmel, 24 magyar kupa-győzelemmel, és 6 magyar szuperkupa-győzelemmel büszkélkedhet.

  • Győztes (6 alkalommal): 1993, 1994, 1995 , 2004, 2015, 2016
  • Ezüstérmes (2 alkalommal): 1992, 2003

Nemzetközi sikerek[szerkesztés]

A Ferencvárosi TC nemzetközi szinten is a legsikeresebb és a legismertebb magyar labdarúgócsapat.

  • Győztes (1 alkalommal): 1965
  • Ezüstérmes (1 alkalommal): 1968
  • Elődöntős (1 alkalommal):1963
  • Ezüstérmes (1 alkalommal): 1975
  • Győztes (1 alkalommal): 1909
  • Döntős (1 alkalommal): 1911
  • Győztes (1 alkalommal): 1970
  • Győztes (1 alkalommal): 2013
  • Győztes (1 alkalommal): 2016

A legnagyobb klubsiker[szerkesztés]

A csapat 1965. június 23-án, Torinóban, 30 000 néző előtt játszotta a Vásárvárosok Kupájának döntőjét (Az UEFA-kupa elődje, később Európa-liga) a Juventus ellen. A mérkőzés egyetlen gólját Fenyvesi Máté szerezte a 74. percben, mely révén (azóta is egyedüli magyar klubcsapatként) az FTC elhódította a trófeát.

A Ferencváros nyertes csapata:
Magyar 1957–2000 1 Géczi István
Magyar 1957–2000 2 Novák Dezső Magyar 1957–2000 3 Mátrai Sándor Magyar 1957–2000 4 Horváth László
Magyar 1957–2000 5 Juhász István Magyar 1957–2000 6 Orosz Pál
Magyar 1957–2000 7 Karába János Magyar 1957–2000 8 Varga Zoltán Magyar 1957–2000 9 Albert Flórián Magyar 1957–2000 10 Rákosi Gyula Magyar 1957–2000 11 Fenyvesi Máté Gól
Edző: Magyar 1957–2000 Mészáros József

Szezonok[szerkesztés]

Bajnoki helyezések 2001 óta
Idény Osztály Helyezés
2001/02 I. 2.
2002/03 I. 2.
2003/04 I. 1.
2004/05 I. 2.
2005/06 I. 6.
2006/07 II. 2.
2007/08 II. 3.
2008/09 II. 1.
2009/10 I. 7.
2010/11 I. 3.
2011/12 I. 11.
2012/13 I. 5.
2013/14 I. 3.
2014/15 I. 2.
2015/16 I. 1.
2016/17 I. 4.
2017/18 I. 2.
2018/19 I. 1.
2019/20 I. 1.
2020/21 I. 1.
2021/22 I. 1.

Európai kupákban való szereplés[szerkesztés]

Hazai rekordok[szerkesztés]

  • Az 1932/33 szezonban az FTC a Magyar labdarúgókupa döntőjében történelmi jelentőségű győzelmet ért el az Újpest ellen (11:1). Kupadöntőben a gólarányokat tekintve ez a mai napig rekord. A mérkőzést 1933. május 25-én a Hungária körúti pályán játszotta a két csapat.
  • Az 1931/32 szezonban az FTC az összes (22) meccsét megnyerte, erre csak az 1901-es bajnokságban a BTC volt képes Magyarországon, és világszerte is ritkaságszámba megy.
  • Az FTC nevéhez fűződik az NB1-es bajnoki meccseken elért legmagasabb nézőszám is. Az akkor Kinizsi néven szereplő egyesület 1955. március 27-én a Bp. Honvéd (0–0) elleni találkozóját telt ház előtt, 98000 néző látta. A Kispest elleni Népstadionban lejátszott meccs a mai napig nézőcsúcsnak számít.[41][42]
  • A Ferencváros az egyetlen magyar klub, amelynek soraiban Aranylabdás labdarúgó is játszott, Albert Flórián személyében.
  • A Fradi adta a legtöbb válogatott játékost: Az FTC-ből az évtizedek során eddig közel 170-en[43] ölthették magukra a címeres mezt, míg a listán második helyen álló Újpest mintegy 130 játékost adott a nemzeti együttesnek.
  • Az FTC-ből került ki a legtöbb gólkirály: Összesen 25 alkalommal szerezte ferencvárosi labdarúgó a legtöbb gólt; a Honvéd 24, az Újpest a labdarúgói 21 alkalommal nyerték el a gólkirályi címet. A nem hivatalos bajnokságok nincsenek figyelembe véve!
  • 1901-től 2008. augusztus 30-áig az FTC volt a legtöbb magyar élvonalbeli mérkőzést játszó csapat.[44]

A Ferencvárosi Torna Club gólkirályai az élvonalban[szerkesztés]

Bajnokság Játékos Rúgott gólok
1904 Pokorny József 16 gól1
1908-09 Schlosser Imre 30 gól
1909-10 Schlosser Imre 18 gól
1910-11 Schlosser Imre 38 gól
1911-12 Schlosser Imre 34 gól
1912-13 Schlosser Imre 33 gól
1913-14 Schlosser Imre 21 gól
1927-28 Takács II. József 31 gól
1928-29 Takács II. József 41 gól
1929-30 Takács II. József 40 gól
1931-32 Takács II. József 42 gól
1933-34 Toldi Géza 27 gól
1935-36 Sárosi György 36 gól
1939-40 Sárosi György 23 gól
1940-41 Sárosi György 29 gól
1948-49 Deák Ferenc 59 gól
1957-58 Friedmanszky Zoltán
Molnár János (MTK)
16 gól
1959-60 Albert Flórián 27 gól
1960-61 Albert Flórián
Tichy Lajos (Bp. Honvéd)
21 gól
1965 Albert Flórián 27 gól
1980-81 Nyilasi Tibor 30 gól
(európai ezüstcipős)
1989-90 Dzurják József 18 gól
1995-96 Igor Nyicsenko (Stadler, FTC) 18 gól
2015-16 Böde Dániel 17 gól
2018-19 Davide Lanzafame
Holender Filip (Honvéd FC)
16 gól
  • 1 Egyes források szerint 12, más források szerint 16 gólt szerzett az idényben![45][46]
  • Az 1926-27-es bajnoki szezon gólkirálya Horváth László volt 14 góllal. Az idény elején a Ferencvárosban szerepelt három bajnoki mérkőzésen és egy gólt szerzett. Hivatalosan a III. Kerületi TVE gólkirályának tekintik.

Egykori és mai híres játékosok[szerkesztés]

1900-as évek
1910-es évek
1920-as évek
1930-as évek
 
1940-es évek
1950-es évek
1960-as évek
 
1970-es évek
1980-as évek
 
1990-es évek
2000-es évek
 
2010-es évek


Az FTC külföldi válogatott játékosai[szerkesztés]

Érmesek[szerkesztés]

Az alábbi táblázatokban a Ferencváros olimpiai, világ és Európa-bajnoki helyezéseket elért labdarúgói szerepelnek.

Olimpiai játékok[szerkesztés]

Helyezések Játékosok
1Aranyérem Arany Dalnoki Jenő (1952), Novák Dezső (1964, 1968), Varga Zoltán (1964), Páncsics Miklós (1968), Szűcs Lajos (1968), Juhász István (1968), Teslim Fatusi (1996)
2Ezüstérem Ezüst Géczi István, Vépi Péter, Bálint László, Páncsics Miklós, Kű Lajos, Branikovits László (Mindnyájan: 1972)
3Bronzérem Bronz Dalnoki Jenő, Albert Flórián, Novák Dezső, Rákosi Gyula, Orosz Pál, Vilezsál Oszkár (Mindnyájan: 1960)

Világ- és Európa-bajnokság[szerkesztés]

Helyezések Játékosok
Világbajnoki ezüstérmesek Bíró Mihály, Háda József, Korányi Lajos, Lázár Gyula, Polgár Gyula, Sárosi Béla, Sárosi György, Toldi Géza (Mindnyájan: 1938)
Európa-bajnoki bronzérmesek Albert Flórián, Fenyvesi Máté, Novák Dezső, Rákosi Gyula, Mátrai Sándor, Varga Zoltán (Mindnyájan: 1964)

A klub edzői[szerkesztés]

Szurkolók[szerkesztés]

A Ferencvárosnak szurkoló híres személyek

Utánpótlás edzői[szerkesztés]

Vezetőség[szerkesztés]

  • Palásthy Norbert
  • Kiss-Baranyi Sándor

Operatív menedzsment[szerkesztés]

  • Szűcs Mihály
  • Farkasinszki Anna
  • Pásztor Ádám
  • Körmendi Zsuzsa
  • Rácz Gábor
  • Bíró Dávid
  • Garai Dániel
  • Deli Anikó
  • Kriston Attila
  • Ebedli Zoltán
  • Szirt Olivér
  • Nagy Katalin
  • Maticza Katica
  • Bajor László

Szakmai stáb[szerkesztés]

  • Borbély Balázs
  • Kincses Péter
  • Lucsánszky Tamás
  • Horváth Roland
  • Korolovszky Gábor
  • Dr.Tóth János
  • Gulyás Gábor
  • Jordáki Norbert
  • Máté Roland
  • Jovánczai Zoltán
  • Fischer Pál
  • Ódor Zoltán
  • Molnár Tamás
  • Gyémesi Árpád
  • Bartha Levente
  • Szemerédy Zoltán
  • Lengyel Béla
  • Papp Ármin
  • Túroczi György
  • Andonius Sokalopulos
  • Fenyvesi György
  • Szerdahelyi Tamás
  • Gulyás Máté
  • Horváth László

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Archivált másolat. [2018. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
  2. http://www.origo.hu/sport/futball/20171227-albert-florian-aranylabda-atadas-1967-france-football-mlsz-mszmp.html
  3. Lipcsei Péter. (Hozzáférés: 2019. július 4.)
  4. A Fradi 120 éves történetének fontos része lehetek. (Hozzáférés: 2019. július 4.)
  5. Ferencváros unafraid. UEFA, 2004. november 4.
  6. Leaders maintain solid form. UEFA, 2004. november 8.
  7. Contenders draw no comfort. UEFA, 2004. december 13.
  8. No time for faint Hearts. UEFA, 2004. december 15.
  9. Hearts go out and coaches go crazy. Guardian, 2004. december 17.
  10. Hearts 0–1 Ferencvaros. BBC, 2004. december 16.
  11. Partvonalon kívül. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2006. november 16. [2007. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  12. Jogtalan volt a licencmegvonás
  13. McCabe: A Fradival minden évben sikerülhet a BL. origo, 2008. február 13.
  14. Egy sör áráért adta el a Fradit Kevin McCabe
  15. //http://24.hu/sport/foci/2016/04/02/kikapott-debrecenben-de-bajnok-a-ferencvaros/
  16. Öngól, 11-esek, az albán kapus panenkázott: Fradi-búcsú a BL-től. nemzeti sport, 2016. július 20.
  17. MK: tizenegyesekkel a Ferencváros nyerte meg a döntőt. Nemzeti Sport, 2017. május 31.
  18. Döntött a Mol Vidi és a Puskás Akadémia: bajnok lett a Ferencváros!. Nemzeti Sport Online, 2019. április 27.
  19. Több évtizede nem értünk el ilyen bravúrt (magyar nyelven). www.fradi.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
  20. Ilyet még sosem csináltunk a BL-ben (magyar nyelven). www.fradi.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
  21. Elmaradt a bravúr: a horvát bajnok kiejtette a BL-ből a Fradit, 2019. augusztus 13.
  22. Irány Európa: bejutott az El-csoportkörbe a Ferencváros!. NSO, 2019. augusztus 29.
  23. Sorsoltak! Velük leszünk egy csoportban az EL-ben! (magyar nyelven). www.fradi.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
  24. Sztanyiszlav Csercseszov az FTC új vezetőedzője (magyar nyelven). www.fradi.hu. (Hozzáférés: 2023. július 20.)
  25. K, P.: Ferencváros: Csercseszov az új vezetőedző – hivatalos - NSO (magyar nyelven). NSO.hu, 2021. december 20. (Hozzáférés: 2023. július 20.)
  26. UEFA.com: Ferencváros-Leverkusen | UEFA Europa League 2022/23 (angol nyelven). UEFA.com. (Hozzáférés: 2023. július 20.)
  27. Történelmi blama: a feröeri KÍ kiütötte a Ferencvárost a BL-ből. nemzetisport.hu, 2023. július 19.
  28. Kubatov Gábor: Nem dolgozunk tovább Csercseszovval. nemzetisport.hu, 2023. július 19.
  29. Ferencváros-Vasas a 28. bajnoki fordulóban. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  30. 100 millió lesz az albérlet. ulloi129, 2013. március 23.
  31. Archivált másolat. [2014. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 20.)
  32. Az FTC és az MLSZ is bevezeti a szurkolói kártyát. nso.hu, 2012. november 30. (Hozzáférés: 2014. március 23.)
  33. Jegy- és bérletinformációk. [2016. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
  34. Ferencvárosi TC - Club profile (angol nyelven). www.transfermarkt.com. (Hozzáférés: 2022. június 10.)
  35. Játékoskeret (magyar nyelven). www.fradi.hu. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
  36. Szakmai stáb (magyar nyelven). fradi.hu
  37. Vezetőség (magyar nyelven). www.fradi.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
  38. nemzetisport.hu: FTC: ők alkotják majd Sztankovics stábját – hivatalos - NSO (magyar nyelven). NSO.hu, 2023. szeptember 5. (Hozzáférés: 2023. szeptember 5.)
  39. Szakmai stáb (magyar nyelven). www.fradi.hu. (Hozzáférés: 2023. szeptember 5.)
  40. Bumm.sk - AZ FRADI EURÓPA 86. LEGNÉPSZERŰBB KLUBJA. [2008. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 2.)
  41. Margay Sándor. Ferencváros, A leghíresebb magyar futballklubok, 1.. Budapest: Aréna 2000, 53. o. [2009]. ISBN 978-963-9729-97-1 
  42. KISPESTI LEG, LEG, LEG. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  43. Dibusz kezdett, Sigér debütált, Varga beállt (magyar nyelven). www.fradi.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 6.)
  44. Az Újpest győzelemmel ünnepelt”, FigyelőNet (Hozzáférés: 2008. augusztus 30.) „Az Újpest történetének 2723. első osztályú mérkőzését játszotta, amivel az örökranglista első helyére lépett, megelőzve ezzel az ősi rivális Ferencvárost, amely egymást követően harmadik idényében szerepel a másodosztályban.” 
  45. A Ferencváros gólkirályai | Tempó, Fradi!. www.tempofradi.hu. (Hozzáférés: 2019. június 12.)
  46. (2015. május 10.) „A Ferencvárosi TC 1904-es szezonja” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  47. Több Fradi-nóta szerzője
  48. http://www.ftcbaratikor.hu/2009/12/16/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-balazs-fecoval/#more-21468
  49. http://www.ftcbaratikor.hu/2010/03/25/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-kobor-janossal/#more-23340
  50. http://www.ftcbaratikor.hu/2010/02/07/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-dorner-gyorggyel/#more-22536
  51. Szurkolók a múltból: dr. Trethon Ferenc, a miniszter. FTC Baráti Kör, 2010. január 8. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  52. A mi szurkolóink - Palócz László. Tempó Fardi!, 2009. március 23. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  53. Vitézy László filmrendező. Tempó Fradi!, 2009. március 21. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  54. A palánk-jegy és a szurkoló. Tempó Fradi!, 2009. február 26. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  55. Kis Ferenc (2013. augusztus). „Sasvári Sándor: Nincsenek véletlenek az életemben”. Zöld és Fehér magazin II. (8), 4-7. o. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)  
  56. Elhunyt Helyei László - Meghalt Mátyás király.... Üllői 129 blog, 2014. január 3. (Hozzáférés: 2014. május 5.) (magyarul)
  57. http://www.ftcbaratikor.hu/2009/12/23/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-deak-bill-gyulaval/#more-21577
  58. http://www.ftcbaratikor.hu/2010/08/29/beszelgetes-eperjes-karollyal/
  59. http://www.ftcbaratikor.hu/2010/01/24/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-voros-istvannal/#more-22230
  60. Varga Miklós: Fradista voltam, ezért csattant is a hátamon a "Kádár-szalámi". 9Tv- Ferencváros Televíziója, 2020. november 2. (Hozzáférés: 2020. november 12.)
  61. Fradisták, fradisták mindenhol.... Üllői út 129. blog, 2013. szeptember 24. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  62. Fradi szurkolók a múltból: Kibédi Ervin. FTC Baráti Kör, 2009. július 5. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  63. Érzékeny veszteség érte a Fradi családot. Tempó Fradi!, 2010. szeptember 27. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  64. Vendég a csillagokból. Tempó Fradi!, 2009. március 23. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  65. Mensáros László: Az alapító unokája. Tempó Fradi!, 2009. március 18. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  66. Gratulálunk az új felsőoktatási államtitkárnak, Prof. Dr. Klinghammer Istvánnak. FTC Baráti Kör, 2013. február 28. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  67. 85 éves Springer Miklós. Tempó Fradi!, 2013. január 31. (Hozzáférés: 2014. május 5.) (magyarul)
  68. http://www.ftcbaratikor.hu/2010/01/13/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-nagy-feroval/#more-21986
  69. http://www.ftcbaratikor.hu/2010/02/20/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-pataky-attilaval/#more-22728
  70. http://www.ftcbaratikor.hu/2010/04/22/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-csiszar-jenovel/#more-23844
  71. http://www.ftcbaratikor.hu/2009/11/22/a-nemzet-szinesze-a-nemzet-csapataert/#more-21059
  72. http://www.ftcbaratikor.hu/2009/11/11/fradi-nelkul-mit-erek-en/#more-20773
  73. Kitört a pesti bimbóláz
  74. Fradi szurkolók a múltból: Csala Zsuzsa, a komika. FTC Baráti Kör, 2009. július 21. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  75. Szurkolók a múltból: Sztankay István. FTC Baráti Kör, 2009. október 30. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  76. Fradi szurkolók a múltból: Győrffy György, egy másik színész. FTC Baráti Kör, 2009. augusztus 19. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  77. A mi szurkolóink: Komár László. Tempó Fradi!, 2009. március 22. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  78. A mi szurkolónk - Bujtor István emlékére. Tempó Fradi!, 2009. március 13. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  79. Riskó Márton (2013. augusztus). „Fradi-szívű rádióslegenda”. Zöld és Fehér magazin II. (8), 50-51. o. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)   (magyarul)
  80. Tarlós István tett látogatást az épülő Fradi stadionban. FradiMedia, 2013. október 25. (Hozzáférés: 2014. május 5.) (magyarul)
  81. Tarlós: nem tudják elképzelni mekkora élmény nekem az új Fradi stadion építkezését látni. Üllői 129 blog, 2013. október 25. (Hozzáférés: 2014. május 5.) (magyarul)
  82. Cini és a többiek. Tempó Fradi!. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
  83. Rédli András: Mindenem a Fradi. Blikk, 2013. november 28. (Hozzáférés: 2016. augusztus 6.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Hivatalos oldal – Egy csapat, egy szurkolótábor, 28 bajnoki cím
  • Szurkolói videók gyűjteménye
  • Tempó Fradi!
  • Az FTC adatlapja a magyarfutball.hu-n
  • Az FTC adatlapja a transfermarkt.com-on
  • A Ferencváros hazai és nemzetközi kupamérkőzései
  • Ferencváros-Kassa, 1938. december, Magyar Világhíradó[halott link]
  • Blikk.hu: A Fradié lesz európa legnagyobb sasszobra
  • Fradi meccskönyv. A Ferencváros mérkőzései, 1926–1935; szerk. Nagy Béla; s.n., Bp., 1994 (Fradi futballmúzeum)
  • Margay Sándor: Ferencváros; Aréna 2000, Bp., 2009 (A leghíresebb magyar futballklubok)
  • Zsiga László: Ők 929-en. Az FTC labdarúgói, 1901–2011; FTC Labdarúgó Zrt., Bp., 2011
  • Springer Miklós: 85 év hűségben a zöld-fehér színekért; szerk. Istenes Tibor; FTC Baráti Kör, Bp., 2013
  • Nagy Béla: Fergeteges Fradi siker. 1965-ben VVK-t nyert az FTC!; Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület, Bp., 2014
  • Rózsaligeti László: A Fradi piros fehérben. A Ferencváros labdarúgói a Rákosi korszakban; Alma Mater Zala Bt., Nagykanizsa, 2015
  • Rózsaligeti László: Az Aranycsapat örökösei. A Kádár-korszak válogatottja, a Vasas és a Ferencváros; előszó Fenyvesi Máté, Raduly József, Szász Zoltán; Alma Mater Zala Bt., Nagykanizsa, 2018
  • Tóth Potya István edzésnaplói, 1925–1930. A Ferencvárosi Torna Club az 1920-as években; szerk. Rácz Attila; Budapest Főváros Levéltára–Ferencvárosi Torna Club, Bp., 2019 + CD-ROM
  • Koós Levente: Egészpályás letámadás. A Fradi és az állambiztonság 1945–1970 között; Inverz Media, Bp., 2019
  • Tóth Potya István edzésnaplói, 1925–1930. A Ferencvárosi Torna Club az 1920-as években; szerk. Rácz Attila; Budapest Főváros Levéltára–Ferencvárosi Torna Club, Bp., 2019 + CD-ROM
  • Bánki József: Taps, szénsav, Ferencváros. Erkölcs, erő, egyetértés; FTC–Albert Flórián Labdarúgó Utánpótlás és Sportalapítvány, Bp., 2022

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]