Ferences templom (Eger)

Ferences templom
Egyházmegye	Egri főegyházmegye
Védőszent	szeplőtelen fogantatás
Település	Eger
Elhelyezkedése
Ferences templom Pozíció Eger térképén
é. sz. 47° 54′ 01″, k. h. 20° 22′ 41″47.900318379277, 20.377958344045
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferences templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az egri ferences templom (hivatalos nevén a Szeplőtelen fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, közkeletű nevén „Barátok temploma”) a Kossuth Lajos utca 14-ben áll.

Története

A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). A kapu fölötti kőtábla felirata: fILIæ patrIs æternI MatrIs fILII DeI sponsæ spIrItVs sanCtI VIrgInIs sIne Labe honorI assVrpeXIt. ope ære piorum cura fratrum minorum. Alatta az íven: a te házadat szentség illeti uram Zsolt 02.

Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?).

A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban.

Bútorzata a 18. század végéről származik.

A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt).

Az épület

Műemlék; törzsszáma: 2000, KÖH azonosító száma 5540 (helyrajzi száma: 6566)

Csatlakozó beépítésben álló, egyhajós barokk templom; a nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik (törzsszáma: 1999). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája.

Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája). Talpán a felirat: o Domine ego serVUs tUUs et fILIUs anGILLa tUe.

A templom orgonáját a budapesti Rieger orgonagyár építette 1928-ban (3 man. 34 reg.)

A templom nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik (törzsszáma: 1999, helyrajzi számai: 6568, 6569/1). Az egyemeletes, zárt sorú beépítésben álló, barokk épület négyzet alaprajzú udvart zár körül. Kőkeretes, szemöldökdíszes, egyszárnyú bejárata a keleti tengelyben nyílik. Az udvari szárnyak a földszinten árkádívesek, később beüvegezték őket. A belső helyiségek boltozottak. A nyugat felől álló, egykorú kertkapu (helyrajzi száma: 6569/1) ugyancsak műemlék. 1500 kg-os, d1 hangú 19. századi harangja a keleti toronyban függ, ritkán használják, nem műemlék. Ezen kívül 2 harangot rekviráltak el amik a keleti toronyban függtek a nagyharanggal együtt, a nagyobb 191 kg,d2 hangú, a kisebb 42 kg és a2 hangú volt.

Működési rendje

A templomban van a Mária Légió egyik, a budapesti regiához tartozó comitiumának központja. Szorosan együttműködnek az angolkisasszonyok egri szervezetével, aminek székháza a szomszéd háztömbben van (Kossuth Lajos utca 8.).

A nyitvatartási időben egész évben ingyen látogatható. Egész évben tartanak esküvőket.

Galéria

• 
  A templom főhomlokzata
• 
  Mater Dolorosa-szobor a templom előtt
• 
  A ferences templom a Líceum teraszáról nézve
• 
• 
• 
• 
  Szent Ferenc a halaknak prédikál
• 
  Mellék-oltár részlet
• 

Források

• Egeri templomok
• MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE, HEVES MEGYE: Ferences templom (Szeplőtelen fogantatás)