Ferences világi rend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ferences Világi Rend szócikkből átirányítva)
Ferences Világi Rend
(Ordo Franciscanus Saecularis)
Coat of arms of the Franciscan Order.svg

Vallás keresztény
Felekezet Római Katolikus
Alapítva 1221
Alapító Assisi Szent Ferenc
Székhely Róma (Olaszország)

A(z) Ferences Világi Rend hivatalos honlapja

A Ferences Világi Rend (latinul Ordo Franciscanus Saecularis; OFS) egy katolikus lelkiségi mozgalom, a ferences rend egyik ága, de nem tartozik a Ferences Első Rend (a ferences férfi szerzetesek rendje) alá, vezetői nem a ferences atyák, hanem világiak, önálló belső felépítéssel, önálló római székhellyel bír.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Assisi Szent Ferenc életének eszményéhez és mintájához kötődik a „Ferences Család” alapítása, mely három „rend” közösségében és egymásrautaltságában mutatkozik meg.

  1. Szent Ferenc a hozzá csatlakozó férfiakból kialakuló közösség számára Regulát írt, és együtt zarándokoltak el Rómába, hogy a pápától jóváhagyást kérjenek. Összesen három Regulát írt, az elsőnek nyoma veszett, az utolsó nyert jóváhagyást 1223-ban pápai bulla által. Ez a Ferences Első Rend, a férfiak rendje, amelynek ma több ága van. (OFM – Ordo Fratrum Minorum – Kisebb Testvérek Rendje vagy ferencesek, OFMConv – minoriták, OFMCap – kapucinusok, stb.)
  2. Ferenc nagy hatással volt Assisi Szent Klárára, aki a Klarisszák rendjének, másként mondva, a „ferences második rendnek” alapítója.
  3. Ferencnek a világi hívekhez írt levele lett alapja a „Harmadik Rend” (nem harmadrend!) életformájának (1221). Ez a „regula” (szabályzat) a Memoriale Propositi. Nem sorolhatjuk Szent Ferenc művei közé, mert végső kidolgozása Hugolino bíboros munkája. Ferenc közvetett módon, alapgondolataiban határozta meg a szabályzatot: egyszerű öltözködés, mérsékelt böjt, „egyék, amit eléjük adnak” (szemben a katarokkal, akik húst azért nem ettek, mert az bűnös testi érintkezésből származott), a zsolozsma, a betegek gondozása, felhívás a megtérésre, ima a halottakért és a békéért. 1284-ben F. Caro ferences vizitátor regulává szerkesztette át a Memoriale Propositit, melyet IV. Miklós pápa 1289-ben hagyott jóvá, és a Supra Montem kezdetű bullájával kötelező érvényűvé tette. Ez a szabályzat XIII. Leó pápa 1883-ban kiadott új regulájáig volt érvényben. E regula képezte az ún. „Szabályozott harmadik rendek” (Tertius Ordo Regularis – TOR) szabályzatainak alapját is. Megújított regulájukat VI. Pál pápa 1978-ban hagyta jóvá.

Magyarországon a Ferences Világi Rend történeti hagyományai rendkívül erősek. A ferences plébániákon és körzeteikben mindenütt működtek közösségek. 1942-ben 245 csoportban 26 000 tagja volt a rendházak mellett, 1949-ben a Kapisztrán provincia 24 rendházának körzetében 12 361, a Mariánus provincia 25 rendházának körzetében 12 650 tagja volt. A Ferences Világi Rendet 1950-ben az állam betiltotta, újjászerveződése 1989. február 3-ára, a magyarországi lelkiségi mozgalmak első országos konferenciájára tehető.

Regulájuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A II. vatikáni zsinatot követően a ferences család négy férfi ága tízéves munkával és kutatással, a zsinat útmutatásai figyelembe vételével olyan regulát dolgozott ki, amely visszatér a forrásokhoz. Ily módon az elkészült regula nem új, hanem Regola rinnovata, azaz megújított regula, amit VI. Pál pápa hagyott jóvá, és megerősítette „Seraphicus Patriarcha” körlevelével 1978. június 24-én. E levéllel egyúttal érvénytelenítette a Szent Ferenc III. Rendje Reguláját. A megújított Regula a zsinat szellemében visszatér az eredeti forrásokhoz, ugyanakkor figyelembe veszi a mai kor emberének életkörülményeit és gondolkodását: a XIII. Leó-féle Regula több külsőséges megszorítást tartalmazott (milyen ruhát viseljenek, színház és bálok látogatásának megszorítása, böjt stb.), ezzel szemben a jelenleg érvényben lévő Regula inkább lelki tartalmú (gyakori szentségekhez járulás, a Szentírás tanulmányozása-olvasása, gyakori részvétel szentmisén, zsolozsma imádkozása stb.) kitételeket tartalmaz. Az új regula nem helyi, hanem nemzetközi alapon, egyetlen rendként szervezi a Ferences Világi Rendet, vezetői nem a ferences atyák, hanem világiak, a tagok életében a hangsúly az áhítatgyakorlatokról a közösségi, apostoli életre helyeződik át, és a használt nyelvezet a szerzetesi helyett a világi keresztényé lett. A rend hivatalos elnevezése „Ferences Világi Rend” lett. Magyarországon 1992-ben jelent meg az új regula Vatikánban jóváhagyott hivatalos fordítása. Ennek alapján, az addig illegalitásban működő csoportok hivatalosan is megkezdték működésüket.

A korábbi Regula szerint a Harmadrend a Ferences Első Rend alá tartozott, vezetői első rendi szerzetesek voltak, és szervezetileg is a ferences rendtartományok belső felépítése szerint épültek ki. Ennek az volt a folyománya, hogy a helyi testvéri közösségek nem alkottak egységet, sőt, formailag nem is voltak kapcsolatban egymással. A megújított Regula szerint a Világi Rend önálló belső felépítéssel, önálló római székhellyel bír. Így lényegéhez tartozik, hogy ne csak az egyes közösségeken belül, hanem a közösségek között is kapcsolatok épüljenek ki. A ferences első rendek viszonya a Ferences Világi Rendhez abban áll, hogy lelki asszisztenciát nyújtanak nekik: segítségükre vannak a közösségépítésben, az új tagok képzésében, szükség szerint lelkivezetésben és szentségi szolgálatban. A Ferences Világi Rend égi pártfogója Árpád-házi Szent Erzsébet, aki maga is tagja volt.

A Regula megvalósításának, gyakorlatba vitelének irányelveit mutatják meg az Általános Konstitúciók, ami a Megszentelt Élet Társaságainak és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja által jóváhagyottan véglegessé vált. II. János Pál pápa 2000. december 8-i aláírásával kötelező érvényű lett. A Ferences Világi Rend Nemzetközi Tanácsának Elnöksége 2001. február 6-án kihirdette és adta használatra.

Létszáma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma a világban a Harmadik Rend a legelterjedtebb, tagjai a Föld mind az 5 földrészén megtalálhatók. Összesen mintegy 420 000 örökfogadalmas testvér tartozik a közösséghez. Magyarországon jelenleg 42 közösségben mintegy 450 testvér és nővér él.

Lelkisége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tagok lehetőleg naponta olvassák a Szentírást, elmélkednek szavain, és igyekeznek életüket hozzá mérni. Lelkiségük része az Oltáriszentség tisztelete, a szemlélődés és az imádkozás, a zsolozsma imádkozása (közösségben is), és az egyházközségben végzett különböző szolgálatok. Naponta tartanak lelkiismeret-vizsgálatot és a rendszeresen végeznek szentgyónást.

Szolidaritást vállalnak a szegényekkel. Igyekeznek egyszerűen (nem fényűzően) élni, hogy anyagi javaikat jobban meg tudják osztani a leginkább szükséget szenvedőkkel. Határozottan állást foglalnak a fogyasztói szemlélettel, valamint az olyan ideológiákkal és gyakorlatokkal szemben, amelyek a gazdagságot a vallási és emberi értékek elé helyezik, és amelyek megengedik az ember kizsákmányolását.

Fontos része életüknek a közösség és a közösségben végzett lelkigyakorlat, melyet a helyi közösségek maguk szerveznek meg. A helyi közösségek tagjai rendszeresen, havonta többször is (van, ahol hetenként) találkoznak. Ilyenkor van alkalom együtt imádkozásra, képzésre, a Szentírás tanulmányozására és átelmélkedésére, valamint örömeik-gondjaik megosztására. Évről évre rendszeres találkozók, képzések, táborok adnak alkalmat az egymástól földrajzilag távolabb élő tagok találkozásának. A rendben a családi élet, a házasság a legfontosabb, hiszen a katolikus hit szerint szentség. Ezért kiemelten fontos számukra a gyermekek keresztény nevelése, hitük alapjainak átadása.

Regulájuk kiemeli a munka értékét. A társadalom mindennapi problémáiban, megoldásaiban is tevékeny és hatékony elkötelezettséget vállalnak, adottságaik szerint, akár a politika területén is. Természetesen csak olyan területen és olyan témában vállalhatnak részt a nyilvánosság előtt, ami hitükkel és világi rendi hivatásukkal összeegyeztethető.

A tagokat folyamatosan képzik, ami segíti őket az Evangélium tanításának adott korhoz illeszkedő gyakorlati megélésében. Képzési levelük, a Forma Minorum ehhez ad segítséget: igyekszik egyensúlyt teremteni a biblikus, patrisztikus, zsinati, pápai, teológiai, filozófiai és a Ferences Világi Rend történelmét-történetét is feltáró témákban. A Ferences Világi Rend folyamatosan a képzés nehézségeit legyőzve próbál megújulni.

Szervezeti felépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi testvéri közösségek 3 évente választják meg a többnyire 5 tagú Helyi Tanácsot. Általában legalább 5 helyi közösség alkot egy nagyobb egységet, melyet a Regionális Tanács irányít. E fölött áll az Országos Tanács. Az országos közösségek munkáját a Nemzetközi Tanács hangolja össze, és egy Nemzetközi Elnökség vezeti.

Tagjaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendhez tartozás érvényes feltétele a katolikus hit megvallása, az Egyházzal való egység, ha házas, rendezett szentségi házassága legyen, és ne legyen elkötelezve véglegesen más szerzetesi intézményben, vagy a megszentelt élet egy másik intézményében. A közösség tagjai különböző életállapotú (családos vagy egyedülálló), többnyire a civil társadalomban élő és dolgozó emberek, de tagok lehetnek egyházmegyés papok is. Boldog XXIII. János pápa, IV. Miklós pápa, Szent X. Piusz pápa és XV. Benedek pápa is a rend tagja volt.

A rendbe való belépés az ismerkedéssel kezdődik. Ezt követi a rendbe való befogadás, majd a legalább 1 éves kezdeti képzés más néven újoncképzés, noviciátus. Ezután a helyi közösség tanácsának jóváhagyása után, a jelölt többnyire egyéves fogadalmat tesz. Ennek letelte után végleges fogadalmat, az evangéliumi életre tett, életre szóló ígéret következik. Ezzel válik a rend teljes jogú tagjává.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]