Ferdinand de Braekeleer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferdinand de Braekeleer
Ferdinand Sr. De Braekeleer.jpg
Született 1792. február 12.
Antwerpen
Meghalt 1883. május 16. (91 évesen)
Antwerpen
Nemzetisége belgium
Stílusa romantika

Ferdinand de Braekeleer néha Ferdinand de Braeckeleer (Antwerpen, 1792. február 12.Antwerpen, 1883. május 16.) flamand festő, Mattheus Ignatius van Bree tanítványa. Jelentős sikereket ért el történeti képeivel. Legnagyobb sikereit azonban a családéletből merített genreképeivel aratta. Kora legünnepeltebb művésze lévén, a tanítványok nagy serege csoportosult köréje.[1]

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegény család sarja. Szülei halála után Mathieu Ignace van Brée antwerpeni rajziskolájába került.[2] Ezt követően az antwerpeni szépművészeti akadémián tanult tovább. Festményeivel több díjat is nyert (1809-ben, 1811-ben és 1813-ban). A párizsi Salonba is eljutott Aeneas die Anchises redt uit de brand van Troje (Aineiasz kimenekíti Ankhiszészt az égő Trójából) című festményével.[3]

Már elég korán eldöntötte, hogy életét a festészetnek szánja emiatt több műfajjal is megpróbálkozott, hogy kitapasztalja miből tudná biztosítani szükségleteit. A híres történelmi festményei mellett vallásos tárgyú képekkel is próbálkozott (például a wijnegemi templom számára festett egy Szent Sebestyént ábrázoló képet).[3][4]

1819-ben megnyerte Antwerpen Római-díját a történelmi festmények kategóriában, aminek segítségével továbbtanulhatott Itáliában és javíthatott festői technikáin. A fődíjat a Tobias bezorgt het zicht aan zijn vader terug (Tóbiás visszaadja apjának látását) című festményével nyerte el.[2] Többször is visszatért Itáliába 1821 és 1822-ben. Tanárával, Van Breével együtt bejárta Nápolyt, Anconát, Firenzét, Bolognát és Velencét. Jegyzetfüzetébe, amely jelenleg a brüsszeli Bibliotheque Royale Albert-ben van kiállítva, számos rajzot készített a városokról és azok környékéről. Visszatérése után a nagy flamand festők ihletésére történelmi festményekkel kezdett foglalkozni. Ezek közül az egyik legjelentősebb a De Citadel van Antwerpen na het bombardement van 1832 (Antwerpen citadellája az 1832-es bombázás után). Két fia született Ferdinand (1828 - 1857) és Henri de Braekeleer (1840 - 1888). Mindketten apjuk hivatását folytatták. Unokaöccse, Adriaan Ferdinand de Braekeleer (1818 - 1904) szintén elismert festő lett. Fiai mellett számos tanítványa volt.

Tanítványai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kora legünnepeltebb művésze lévén, a tanítványok nagy serege csoportosult köréje:[1]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Haarlem ostroma a Teylers Múzeumban látható

Ferdinand de Braekeleer jelentősebb munkái:[5]

  • Aeneas die Anchises redt uit de brand van Troje (Aineiasz kimenekíti Ankhiszészt az égő Trójából), 1813
  • Tobias bezorgt het zicht aan zijn vader terug (Tóbiás visszaadja apjának látását), 1819
  • St.Sebastiaan (Szent Sebestyén)[3]
  • Oestereters (Osztrigaevők), 1829[6]
  • De Citadel van Antwerpen na het bombardement van 1832 (Antwerpen citadellája az 1832-es bombázás után)
  • Herbergscène met muzikanten (Kocsmai kép muzsikusokkal), 1843[7]
  • Beleg van Haarlem (Haarlem ostroma), a Teylers Múzeumban van kiállítva
  • Interieur met boeren (Vidéki ház parasztokkal), grafika. Weimarban van kiállítva.[8]
  • Oude jager met jong meisje (Öreg vadász és fiatal hölgy), 1867, magángyűjteményben[9]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]