Ferdinand de Braekeleer
| Ferdinand de Braekeleer | |
 | |
| Önarcképe (1854) | |
| Született | 1792. február 12. Antwerpen |
| Meghalt | 1883. május 16. (91 évesen) Antwerpen |
| Alkotott | 1807–1883 |
| Nemzetisége | belgium |
| Stílusa | romantika |
 | |
| Ferdinand de Braekeleer aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinand de Braekeleer témájú médiaállományokat. | |
Ferdinand de Braekeleer néha Ferdinand de Braeckeleer (Antwerpen, 1792. február 12. – Antwerpen, 1883. május 16.) flamand festő, Mattheus Ignatius van Bree tanítványa. Jelentős sikereket ért el történeti képeivel. Legnagyobb sikereit azonban a családéletből merített genreképeivel aratta. Kora legünnepeltebb művésze lévén, a tanítványok nagy serege csoportosult köréje.[1]
Életútja[szerkesztés]
Szegény család sarja. Szülei halála után Mathieu Ignace van Brée antwerpeni rajziskolájába került.[2] Ezt követően az antwerpeni szépművészeti akadémián tanult tovább. Festményeivel több díjat is nyert (1809-ben, 1811-ben és 1813-ban). A párizsi Salonba is eljutott Aeneas die Anchises redt uit de brand van Troje (Aineiasz kimenekíti Ankhiszészt az égő Trójából) című festményével.[3]
Már elég korán eldöntötte, hogy életét a festészetnek szánja emiatt több műfajjal is megpróbálkozott, hogy kitapasztalja miből tudná biztosítani szükségleteit. A híres történelmi festményei mellett vallásos tárgyú képekkel is próbálkozott (például a wijnegemi templom számára festett egy Szent Sebestyént ábrázoló képet).[3][4]
1819-ben megnyerte Antwerpen Római-díját a történelmi festmények kategóriában, aminek segítségével továbbtanulhatott Itáliában és javíthatott festői technikáin. A fődíjat a Tobias bezorgt het zicht aan zijn vader terug (Tóbiás visszaadja apjának látását) című festményével nyerte el.[2] Többször is visszatért Itáliába 1821 és 1822-ben. Tanárával, Van Breével együtt bejárta Nápolyt, Anconát, Firenzét, Bolognát és Velencét. Jegyzetfüzetébe, amely jelenleg a brüsszeli Bibliothèque Royale Albert-ben van kiállítva, számos rajzot készített a városokról és azok környékéről. Visszatérése után a nagy flamand festők ihletésére történelmi festményekkel kezdett foglalkozni. Ezek közül az egyik legjelentősebb a De Citadel van Antwerpen na het bombardement van 1832 (Antwerpen citadellája az 1832-es bombázás után). Két fia született Ferdinand (1828 - 1857) és Henri de Braekeleer (1840 - 1888). Mindketten apjuk hivatását folytatták. Unokaöccse, Adriaan Ferdinand de Braekeleer (1818 - 1904) szintén elismert festő lett. Fiai mellett számos tanítványa volt.
Tanítványai[szerkesztés]
Kora legünnepeltebb művésze lévén, a tanítványok nagy serege csoportosult köréje:[1]
- Louis Antoine Carolus
- Hendrik Joseph Gommarus Carpentero
- Adriaan Ferdinand De Braekeleer
- François Antoine De Bruycker
- Xavier De Cock
- Joseph Dens
- Robert van Eijsden
- Willem Jodocus Mattheus Engelberts
- Leopold Fisoette
- Napoléon François Ghesquière
- Paul Haesaert
- Aloïs Pieter Paul Hunin
- Jacob Jacobs
- Johan Janssens
- Eduard Knudden
- Jan Baptist Lammens
- Hendrik Leys
- Petrus Marius Molijn
- Florent Mol
- Aimé Pez
- Willem Rikkers
- Louis Somers
- Charles Venneman
- Constant Wauters
- Pierre Joseph Witdoeck
Művei[szerkesztés]
,_Kenau_Simonsdr._Hasselaar_tijdens_het_belg_van_Haarlem,_1829,_Olievrf_op_doek.JPG)
Ferdinand de Braekeleer jelentősebb munkái:[5]
- Aeneas die Anchises redt uit de brand van Troje (Aineiasz kimenekíti Ankhiszészt az égő Trójából), 1813
- Tobias bezorgt het zicht aan zijn vader terug (Tóbiás visszaadja apjának látását), 1819
- St.Sebastiaan (Szent Sebestyén)[3]
- Oestereters (Osztrigaevők), 1829[6]
- De Citadel van Antwerpen na het bombardement van 1832 (Antwerpen citadellája az 1832-es ágyúzás után)
- Herbergscène met muzikanten (Kocsmai kép muzsikusokkal), 1843[7]
- Beleg van Haarlem (Haarlem ostroma), a Teylers Múzeumban van kiállítva
- Interieur met boeren (Vidéki ház parasztokkal), grafika. Weimarban van kiállítva.[8]
- Oude jager met jong meisje (Öreg vadász és fiatal hölgy), 1867, magángyűjteményben[9]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Rijksbureau voor Kunsthistorische Documentatie[halott link] on de Braekeleer, alternative spelling (Dutch)
- ↑ a b Roeland van Eijnden & Adriaan van der Willigen, Geschiedenis der Vaderlandsche Schilderkunst, Second part p.377 (Dutch)
- ↑ a b c The Concise Grove Dictionary of Art via Answers.com
- ↑ Ferdinand de Braekeleer on alleskunst.net Archiválva 2015. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (German)
- ↑ Overview of a part of his work on invaluable.com
- ↑ Oestereters[halott link] at RKD
- ↑ Herbergscène met muzikanten[halott link] at RKD
- ↑ Interieur met boeren[halott link] at RKD
- ↑ Oude jager met jong meisje[halott link] at RKD
- Clement, Clara. Artists of the Nineteenth Century and Their Works (angol nyelven). READ BOOKS, 88-89. o. (2010). ISBN 1446020606. Hozzáférés ideje: 2012. március 21.
- Immerzeel, Johannes. De levens en werken der Hollandsche en Vlaamsche kunstschilders, beeldhouvers, graveurs en bouwmeesters (holland nyelven). J. C. van Kesteren, 86-87. o. (1842). Hozzáférés ideje: 2012. március 21.
