Feröer vallási élete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Porkeri fatemploma 1847-ből
Az új templom Gøtában

Feröer vallási életét alapvetően a kereszténység határozza meg. Feröeren 999-től kezdve terjesztette el a kereszténységet Sigmundur Brestisson, bár korábban is éltek a szigeteken ír szerzetesek.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feröer első lakói ír szerzetesek voltak, akik a 7. század második felétől remetéskedtek a szigeteken, de a 9. század elején a viking támadások elől elmenekültek.

A viking honfoglalás kezdetétől, 825-től Sigmundur Brestisson 998-as hittérítéséig a feröeriek a régi viking isteneket tisztelték. A legnépszerűbb Thor, a hadisten volt, akitől az esőt is várták. Jelképe, a kalapács még az esküvőknek is szükséges kelléke volt; nevét településnevek (Tórshavn, Hósvík) is őrzik. A vikingek eredetileg a szabadban áldoztak isteneiknek, jellemzően ételt és italt, de különleges esetekben állat-vagy emberáldozatot is bemutattak. A vallási cselekmények mindig közösségben történtek.[1]

A kereszténység felvétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor az ezredforduló táján a feröeriek Sigmundur Brestisson hatására felvették a keresztséget, ez inkább csak elméletben jelentett változást. Tróndur í Gøtu vonakodva megkeresztelkedett ugyan, de később gyakorlatilag visszatért a pogánysághoz, és feltehetőleg a kor szokásainak megfelelően háza népe is őt követte. A 11. század a misszionáriusok kora volt, amikor a feröeriek a pogányságból fokozatosan áttértek a kereszténységre; mindeközben azonban számos régi pogány szokás megmaradt.

Az első keresztény templomot a Feröeriek sagája szerint Sigmundur skúvoyi birtokán építették 1003 körül. A legenda szerint halála (1005) után őt megszentelt földbe temették. Az első, történelmileg hitelesnek tekinthető információ a 11. századból származik, és a sanduri templomról szól, amelyet norvég misszionáriusok építettek a norvég dongatemplomok mintájára. Az első templomokat valószínűleg kizárólag fából építették.

Az első püspök, aki a feröeri püspökök névsorában szerepel, Bernhard Sakseren, aki 1047-ben hagyta el Norvégiát, majd – feltehetőleg egy éves feröeri tartózkodás után – Izlandra ment, ahonnan 1067-ben tért vissza. A következő a Ryngerus vagy Ragnar nevű misszionárius püspök volt a 11. század utolsó negyedében.[1] 1080 körül a Brémai érsekség püspökséget alapított a streymoyi Kirkjubøurban. A püspökség 1104-ben a Lundi érsekség, 1152-ben a Nidarosi érsekség irányítása alá került.[2][3] 1110 táján Guðmundr püspök papképző iskolát alapított itt, ami a reformációig Feröer egyetlen iskolája maradt. Ebben az iskolában nevelkedett 1156-tól a későbbi norvég király, Sverre. Ő volt az, aki 1200-ban megszüntette a jobbágyságot Feröeren.[3] Más források szerint azonban a Feröeri püspökség 1120-ban lett csak állandó püspökség, előtte csak misszionárius püspökök fordultak meg a szigeteken, bár valószínűleg ők is Kirkjubøurból kiindulva látták el feladataikat.[1]

Vallások, felekezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma majdnem minden feröeri keresztény. 84%-uk az evangélikus Feröeri Népegyház tagja; 10-15% a William Gibson Sloan prédikátor működése nyomán létrejött testvérgyülekezetek tagja, a fennmaradó az egyéb keresztény felekezetekhez tartozók aránya.[4]

Feröeri Népegyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Feröeri Népegyház (feröeriül: Fólkakirkjan) korábban a Dán Népegyházhoz tartozott, de a 2007. július 29-étől, Ólavsøka ünnepétől fogva a feröeri állam hatáskörébe került át, és ezzel a világ egyik legkisebb államegyháza lett. A Népegyház egy evangélikus egyház. Az egyházhoz 2005-ben 15 egyházközség és 60 templom tartozott, amelyeket 21 lelkész látott el.[5]

Más keresztény felekezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A testvérgyülekezetek és a 7 templommal rendelkező pünkösdisták mellett az adventistákat érdemes említeni, akik egy viszonylag nagy iskolát tartanak fenn Tórshavnban. Végül a katolikusok száma mintegy 120;[6] egykori ferences iskolájuk ma Tórshavn község kezelésében van.

Más vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mintegy 15 bahá’í vallású lakos négy különböző helyen találkozik rendszeresen. Izlanddal ellentétben itt nincsen szervezett Ásatrú (újpogány) közösség.

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legismertebb templomok a Szent Olaf-templom és a Magnus-dóm Kirkjubøurban, a Tórshavni dóm, a szintén Tórshavnban található katolikus Mariukirkjan, a klaksvíki Christianskirkjan, a fámjini templom, Haldarsvík nyolcszögű temploma, valamint az 1847-ben épült porkeri-i fatemplom és az új templom Gøtában.

A feröeri építészet egyik legjellegzetesebb időszaka a feröeri fatemplomok építése 1829 és 1847 között.

Bibliafordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A feröeri nyelvű Bibliafordítások 1948-ban (Victor Danielsen, Testvérközösségek) illetve 1961-ben (Jákup Dahl és Kristian Osvald Viderø, Feröeri Népegyház) jelentek meg.[7]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Young, G.V.C.. From the Vikings to the Reformation – A Chronicle of the Faroe Islands up to 1538 (angol nyelven). Man: Shearwater Press Limited, 41-46. o. ISBN 0-904980-20-0 (1979). Hozzáférés ideje: 2010. július 31. 
  2. Wittmann, Pius: Faroe Islands (angol nyelven). Catholic Encyclopedia, Volume V.. Robert Appleton Company, New York, 1909. (Hozzáférés: 2010. július 31.)
  3. ^ a b Norbert B. Vogt: Die Färöer – eine kurze Chronik (német nyelven) (PDF). Deutsch-Färöischer Freundeskreis, 2003. (Hozzáférés: 2008. június 19.)
  4. Factsheet (angol nyelven). faroestamps.fo, 2006. augusztus 18. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  5. Faroe Islands in Figures 2006 (angol nyelven) (PDF) pp. 22. Hagstova Føroya, 2006. június. (Hozzáférés: 2008. július 20.)
  6. Short History of the Catholic Church (angol, dán, feröeri nyelven). katolsk.fo. (Hozzáférés: 2007. május 24.)
  7. 1000 Years of Christianity (angol, német, francia, dán, feröeri nyelven). tjatsi.fo. (Hozzáférés: 2007. május 24.)