Fenyéri Mór
| Fenyéri Mór | |
 | |
| 1890 körül | |
| Született | 1857. szeptember 27. Pest |
| Elhunyt | 1927. január 31. (69 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Havasy Szidi (1914. június 2. – ) |
| Foglalkozása | |
| Színészi pályafutása | |
| Híres szerepei | Petúr bán Katona József: Bánk bán |
| Tevékenység | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyéri Mór témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fenyéri Mór (Peterdi; 1875-ig Popper, Pest, 1857. szeptember 27.[1] – Budapest, 1927. január 30.)[2] színész, drámaíró.
Élete[szerkesztés]
Popper Gyula János evangélikus kereskedő és Lusztig Anna fiaként született. Két reáliskolai osztályt végzett, azután szobrász, majd könyvkereskedő lett a Révai testvéreknél. 1874-ben azonban Kecskeméten színésznek állt Szathmáry Károlynál és hat évig működött a kórusban. Negyvennégy vidéki városban fordult meg, s a következő igazgatóknál volt szerződésben: Soós Mihály, Némethy György, Őrsy Gusztáv, Temesváry Lajos, Gerőfy Andor, Aradi színügy - gyámolító - egylet, Mándoky Béla, Mosonyi Károly, Feleky Miklós, Bogyó Alajos, Krecsányi Ignác, Balogh György, Makó Lajos, stb. Amikor Krecsányi kivette a kórusból, mint apa- és jellemszínész szerződött. 1893. április 11-én a Népszínháznak, 1904-ben a Magyar Színháznak volt a tagja, ahol Bánk bán Petúrjával és Shakespeare szerepekkel nevét hamarosan elismertté tette. 1905. november 21-én ünnepelte művészi pályafutása 30 éves fordulóját Szegeden, A velencei kalmár Shylock szerepében. Kitűnő intrikusszínész volt. Ő vele történt meg, hogy Szegeden a Sztrogof Mihály előadása után a karzati publikum meg akarta verni, mert oly hűen alakította az intrikus Ogareff Iván szerepét és ugyancsak Debrecenben, a »Dreyfuss kapitány« előadása után (Paty du Clam-ot játszotta) rendőri fedezet alatt kellett a tömeg bosszúja elől menekülnie. A színműírásra 1879-ben Temesvárt Csiky Gergely buzdította és 1881-ben az akadémiai pályázaton A műkedvelők című színművével első helyen, 1882-ben A lovagias korral a második helyen tüntették ki és 1883-ban A késő ébredés című szomorújátékával 100 arany Teleki-díjat nyert. 1912-ben nyugalomba vonult. Sok művet fordított magyarra. Nyugdíjaztatása után a fővárosi Drasche-téglagyár hivatalnoka volt. Felesége Havasy Szidi komika, akivel 1914. június 2-án Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[3]
Peterdi a családi magyarosított neve, de mint színész és író csak a Fenyéri néven ismert.
Főbb szerepei[szerkesztés]
- Szörényi (Herczeg F.: Ocskay brigadéros)
- Alain (Feuillet: Egy szegény ifjú története)
- Günther (Léon: A drótostót)
- Engstrand (Ibsen: Kísértetek)
- 1. színész (Shakespeare: Hamlet)
- Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár)
- Risvor (A haza)
- Kent (Lear)
- Vaillant (Küzdelem a létért)
- Schwartze ezredes (Otthon)
- Bouquet (Államtitkár úr)
- Brazovics (Aranyember)
- Kilényi Dávid (Déryné ifjasszony)
Fontosabb munkái[szerkesztés]
- A szegedi boszorkány (1893)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a pest-terézvárosi római katolikus keresztelési akv. 1212/1857. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári halotti akv. 107/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 616/1914. folyószáma alatt.
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929].
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 274. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
