Fenyőünnep

A fenyőünnep a szocialista rendszer idején – az ezerkilencszázötvenes évek elejétől egészen a nyolcvanas évekig – egy úgynevezett karácsonyt helyettesítő ünnep volt Magyarországon.

Története

A berendezkedő szocialista hatalom a karácsonyt is megpróbálta kitörölni a naptárból és mélyen gyökerező társadalmi beágyazottságából.

Az antiklerikális harc jegyében fogant irányadás felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell iktatni az emberek tudatából azokat a "tévtanokat", amelyek szerint a Karácsony Jézus születésének az ünnepe. Ehelyett a propagandamunkában hangsúlyozandó a békéért folytatott harc, a dolgozók jóléte, amely voltaképpen Sztálinnak, a "népek bölcs tanítómesterének" köszönhető. A párt főideológusai azonban tudták, hogy még a legerélyesebb, legintenzívebb propagandamunka se fogja kitörölni a dolgozók tudatából az ünnepet, de abban reménykedtek, hogy különféle eszközökkel meg lehet fosztani a karácsonyt eredeti jelentésétől.

A szentesteünneplés letörésének leghatásosabb módszere a puszta félelemkeltés volt. Szimbolikus jelentőségű, hogy az államvédelmi bizottság 1949. december 24-én függetlenítette az ÁVH-t a Belügyminisztériumtól. Szintén a karácsonyi ünnepkör alatt történt a magyar katolikus egyház vezetőjének, Mindszenty Józsefnek az elfogatása, akit 1949. december 26-án tartóztattak le. 1950 elején karácsony másnapját törölték a munkaszüneti napok sorából, ugyanis az ötvenes évekre Sztálin születésnapja vált a tél főünnepévé, december 24-e pedig átalakult fenyőünneppé. A fenyő a Télapó ajándéka, a Gyed Maroz (Fagy Apó) örvendezteti meg az ifjúságot, de hogy túlságosan nagy kultusza ne támadhasson, megtiltották a karácsony előtti bérszámfejtést, és így nagyon egyszerűen megoldódott az ajándékozás problémája.

A karácsony átformálásánál fő szempont volt a szocialista ifjúság átnevelésének a kérdése. A fenyőünnep kézenfekvő lehetőséget nyújtott arra, hogy intenzív propagandamunkával száműzzék a családok életéből a reakciós, klerikális csökevényeket, a megfigyelőknek, feljelentőknek pedig remek alkalom kínálkozott az ideológiai előrehaladás feltérképezésére. Egy-egy ártatlannak tűnő "Na, mit hozott a Jézuska?" kérdésből rögtön kiderült, hogy a fenyő hozza-e az ajándékot, a Télapó, vagy pedig még mindig a Jézuska. A házbizalmik fáradhatatlanul látogatták a lakásokat, vizsgálták az ünneplési szokásokat, a kommunista ideológia által átszellemült tanárok pedig ártatlannak tűnő kérdésekkel, fogalmazásokkal mérték fel a diákok "karácsonyi beállítottságát".

Később, a 80-as évekre, a szocialista rendszer enyhülésével a fenyőünnep elvesztette a jelentőségét, annak ellenére, hogy az akkori politikában még megmaradt fenyőünnepnek. Végül 1988-ban teljesen megszűnt, és ismét a tradicionális keresztény karácsony lett a tél legfőbb ünnepe Magyarországon.