Feltétel nélküli alapjövedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A feltétel nélküli alapjövedelem (basic income guarantee, citizen’s income vagy unconditional basic income) egy gazdaságpolitikai eszköz, a társadalombiztosítás olyan javasolt rendszere[1], melyben a politikai közösség összes tagja (minden állampolgár) egyéni alapon és feltétel nélkül rendszeresen fizetett jövedelemre jogosult.

Az állampolgárság követelményén túl az alapjövedelem nincs feltételekhez kötve. Így nincs rászorultsági vizsgálat sem; a leggazdagabb és a legszegényebb polgárok egyaránt megkapnák. Az amerikai Basic Income Network[2] precíz definíciójában ki is emeli a helyszíni környezettanulmány teljes hiányát: „A feltétel nélküli alapjövedelem annak a feltételhez nem kötött, a kormányzat által biztosított garanciája, hogy valamennyi polgár rendelkezik elegendő jövedelemmel alapvető szükségleteik kielégítése érdekében.”[3]

A feltétel nélküli alapjövedelem nem tévesztendő össze az államilag garantált minimális jövedelemmel (guaranteed minimum income), ami koncepcionálisan hasonló, ám igénybe vételéhez az állam további feltételeket szabhat, ami például a kormányzat által szervezett közmunkában való részvétel vagy rászorultság lehet. A feltétel nélküli alapjövedelemnél az egyetlen követelmény a jogosultsághoz, hogy az egyén az ország állampolgára legyen.

A mindennapi használatban az alapjövedelmet gyakran pontatlanul egy kalap alá veszik a rászorultsági alapú garantált minimális jövedelem más alternatíváival, például a negatív jövedelemadóval. A létminimumot nem biztosító alapjövedelmet részleges alapjövedelemnek nevezik.

A „nagykorúság elérésével nyújtott tőkejuttatás”[4] eszméje már Thomas Paine 1795-ös Agrarian Justice című fontos röpiratában megjelent, ott az eszközalapú egalitarizmussal (asset-based egalitarianism) párosítva.

A feltétel nélküli alapjövedelem öt fontos jellemzője[5]:

  1. Az alapjövedelmet pénzben és nem természeti javakban vagy élelmiszerekben kapják;
  2. Mindenki egyénileg jogosult rá, tehát nem családok vagy háztartások részesülnek benne;
  3. A közösség tagjai rendszeresen (pl. havonta) kapják, tehát nem pl. felnőtté válásukkor egy összegben;
  4. Az alapjövedelem összege az alapvető szükségletek: az étkezés és a lakhatás költségeire elegendő
  5. A politikai közösség minden tagja feltétel nélkül jogosult rá, tehát pl. rászorultságtól vagy munkavállalási hajlandóságtól függetlenül. Ez megkülönbözteti pl. a munkanélküli segélytől vagy a családi pótléktól.

Megvalósítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kanada[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Manitoba tartománybeli Dauphin városában Kanada kísérleti alapjövedelmi programot vezetett be („Mincome”) 1974 és 1979 között.[6]

Világméretű mozgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos országban kampányolnak politikusok, tudósok, filozófusok a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséért. Közülük számosan valójában negatív jövedelemadóra gondolnak, ami az alapjövedelemtől eltérően rászorultságfüggő. Bár a két koncepció ügyintézésében és hatásában is markánsan különbözik, mégis sokan összekeverik ezeket.

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését Magyarországon az FNA csoport támogatja, melynek első aktív összejövetelét 2011. május 31-én, Budaörsön tartották.[7] Az alapjövedelem gondolatát a magyar Kalózpárt is támogatja.[8]

Szili Katalin független parlamenti képviselő 2013. szeptember 3-án határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek A feltétel nélküli alapjövedelem magyarországi bevezetési lehetőségének vizsgálatáról címmel. Erről a Parlament Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága szeptember 23-án tárgyalt, a javaslatot végül nem vették tárgysorozatba.[9]

2014. január 11-én, a Kossuth Klubban rendkívül nagy érdeklődés közepette mutatták be a LÉT munkacsoport 98 oldalas tanulmányát, amely a feltétel nélküli alapjövedelem aktuális, magyar viszonyokhoz szabott, rövid időn belül bevezethető és realista programja. Szándéka szerint, ez a történelemben először számolná fel Magyarországon a nincstelenséget és a mélyszegénységet. A tanulmányt neves közgazdászok és szociológusok készítették, a szakmai konferencián kiállt mellette Ferge Zsuzsa és Surányi György (ex-jegybankelnök is). A tanulmány az alapjövedelem kérdését fontos média-témává tette, és vélhetően kampánytéma lesz a 2014-es országgyűlési választáson is. Az MSZP elnöksége támogatja a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését.[10]

Németországban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berlini tüntetés a feltétel nélküli alapjövedelem mellett (2010)

A feltétel nélküli alapjövedelem egyik legismertebb németországi élharcosa Götz Werner, a DM Drogeriemarkt áruházlánc elnök-vezérigazgatója, Németország egyik leggazdagabb embere. Werner Karlsruhe híres műszaki egyetemén közgazdaságtant is oktat.

A Hartz-reformok néven ismert, munkaerő-politikai koncepció szélesítette a feltétel nélküli alapjövedelem támogatói bázisát Németországban.[11]

2008-ban Susanne Wiest petícióját 50 000-nél többen írták alá, így a fiatal német aktivista nyilvános meghallgatáson vehetett részt a Bundestagban,[12] ami segített a közvélemény tematizálásában a koncepció kapcsán.

A német kalózpárt hivatalosan az alapjövedelem mögött áll[13] már 2011 óta. A CDU-n belül Dieter Althaus a feltétel nélküli alapjövedelem egy modelljére tett javaslatot.[14] A Die Linke baloldali párton belül a Katja Kipping vezette csoportosulás támogatja a feltétel nélküli alapjövedelem ügyét.[15] A német szociáldemokrata párton belül a Rhein-Erft-group 2010 óta támogatja az alapjövedelem gondolatát[16]. A zöldeken belül is számos követője van az eszmének.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]