Felsőberecki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőberecki
A Mailáth József szivattyútelep
A Mailáth József szivattyútelep
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállásközség
PolgármesterHorváth Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3985
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség234 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′ 41″, k. h. 21° 41′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 41″, k. h. 21° 41′ 37″
Felsőberecki (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Felsőberecki
Felsőberecki
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőberecki témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőberecki község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Bodrogközben, közvetlenül a Bodrog bal partján fekszik, Miskolctól közúton mintegy 90 kilométerre keletre.

A szomszédos települések: délkelet felől Karos (légvonalban 6, közúton mintegy 10 kilométerre), dél felől Alsóberecki (2 kilométerre), nyugat felől pedig Sátoraljaújhely (10 kilométerre). Északkeleti irányból szlovákiai, Bodrogszöghöz (Klin nad Bodrogom) és Bodrogszerdahelyhez (Streda nad Bodrogom) tartozó területek határolják.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton csak Alsóbereckin keresztül érhető el, a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda közti 381-es főútból kiágazó 38 107-es számú mellékúton.

Története[szerkesztés]

A települést a honfoglalás előtt szláv népek lakták.[forrás?]

A község neve személynévi eredetű lehet (Brictius, Bereck).[3]

A 19. század végéig mocsaras, nádas, lápos vidék vette körül a települést. A faluban élő emberek tették termővé, legelővé, hogy megélhetést biztosítson számukra. Első temploma egy fából készült római katolikus templom volt, amit árvíz pusztított el. Kőtemplomát 1787-ben építették. Református temploma 1790-ben épült. 1925-re tehető a görögkatolikus lakosság megjelenése.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dancs János (KDNP)[4]
  • 1994–1998: Dancs János (független)[5]
  • 1998–2002: Fejjel István (független)[6]
  • 2002–2006: Fejjel István (független)[7]
  • 2006–2010: Fejjel István (független)[8]
  • 2010–2014: Horváth Tibor (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Horváth Tibor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Horváth Tibor (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
282
270
259
226
228
234
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 3% cigánynak, 1,5% szlováknak mondta magát (9,1% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33%, református 33,3%, görögkatolikus 19,7%, felekezeten kívüli 3,8% (9,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 1,3% szlováknak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,3% volt római katolikus, 21,9% református, 14,9% görög katolikus, 3,5% felekezeten kívüli (33,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Mailáth József szivattyútelep
  • Bodrog ártere

Felsőberecki legnagyobb kincse a Bodrog árterének természeti értékei mellett a Felsőberecki-főcsatorna torkolatánál található Mailáth József szivattyútelep. Az ipari műemlék 110 éves. A faluban több lakóház őrzi az itteni népi építkezés hagyományait. A község látványossága még, hogy a 300 lelket sem számláló faluban 3 felekezet templomát is megtaláljuk görögkatolikus és az 1943-ban[14] épített református, és római katolikus templomot is. Napjainkban a pihenni vágyók, a vízi és a kerékpáros turizmus szerelmesei szívesen keresik fel a szinte érintetlen természeti környezetben lévő falut.

  • A görögkatolikus templom
    A görögkatolikus templom
  • A református templom
    A református templom
  • A katolikus templom
    A katolikus templom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest 1978 ISBN 963 05 1490 7 Alsóberecki és Bereck szócikkek
  4. ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  7. ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  8. ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  9. ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  10. ↑ Felsőberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Felsőberecki Helységnévtár
  13. ↑ Felsőberecki Helységnévtár
  14. ↑ Tiszáninneni Református Egyházkerület honlapja. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 6.)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőberecki&oldid=26665784”