Keresztelő Szent János-templom (Felsőszölnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Felsőszölnöki Keresztelő Szent János templom szócikkből átirányítva)
Keresztelő Szent János-templom
EgyházmegyeSzombathelyi egyházmegye
VédőszentKeresztelő János
TelepülésFelsőszölnök
Elhelyezkedése
Keresztelő Szent János-templom (Magyarország)
Keresztelő Szent János-templom
Keresztelő Szent János-templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 34″, k. h. 16° 09′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 34″, k. h. 16° 09′ 52″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztelő Szent János-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Felsőszölnöki Keresztelő Szent János-templom római katolikus kegyhely a Vas vármegyei Felsőszölnök községben, a Vendvidéken. Egy másik, monumentális 18. századi barokk templom található a közelben Apátistvánfalván, egy másik pedig Alsószölnökön.

Története[szerkesztés]

A templom helyén már 1377-ben állt a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt keresztelőkápolna. Az 1620-as években a terület Poppel Lászlóné Salm Margit birtoka volt; az egyházi teendőket egy Vitus nevű prédikátor látta el. Az 1628-as csepregi zsinaton Medvedovics Mihály lelkész képviselte a falut, majd 1646 és 1651 között Donkóczi Miklós. 1627-ben a gyülekezet Szölnök, Martinya (ma: Martinje, Szlovénia) és Türké (ma: Trdkova, Szlovénia) falvakból állt. A parókiához öt zsellér is tartozott, akik minden héten igavonó állatokkal fél nap, míg azok nélkül egy-egy nap robotot szolgáltak a lelkész földjén, rétjén vagy szőlőjén. A templom vagyonához tartozott egy ezüstkehely, illetve kisebb pénzösszeg, melyért a helyi céhmester felelt.

1717-ben a templomot visszavették az evangélikusoktól, és a községet rekatolizálták. A templomot 1794-ben felújították, az orgona javítására 1832-ben kerítettek sort. 1898-ban Lewisch Róbert, szentgotthárdi oltárépítő mester elkészítette az új oltárt, melyen egy Jézus-szobor, két hármas gyertyatartó, két imádó angyal és egy kereszt kapott helyet. 1898. szeptember 23-án, Erzsébet királyné temetésének napján tartották az első magyar nyelvű szentmisét: a misézés addig és utána is vend nyelven folyt.

1938-ban újjáépítették az épületet az akkori plébános, Kühár János vezetésével. Az építkezést, illetve a felszentelést fényképeken is megörökítették. Az új főoltárképet 1967-ben festették meg.

Kialakítás[szerkesztés]

A templomban lévő szobrok: Keresztelő Szent János, Jézus szíve és Mária szíve, Szent István, Szent László. A templomot a 34. Eucharisztikus világkongresszus évében építették újra, így a főmennyezet képeinek témáját is az Oltáriszentség köréből választották: az utolsó vacsora, a kánai menyegző, az első áldozás, az úrnapi körmenet jelennek meg. A főoltárképen Jézus halála szerepel. A régi templomból megmaradt nagy festményen a napkeleti bölcsek imádják a kis Jézust.

Lelkipásztorok[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • A templomhoz tartozó plébániaház utolsó lakója Kühár János volt. A házat új tulajdonosa szállóként üzemelteti, az épület földszintjén egyháztörténeti kiállítást nyitottak, melyet bárki megtekinthet.
  • 1993-tól magyar plébánosa volt a falunak, így a szlovéniai Martinjéből járt át Ivan Camplin szlovén plébános, aki a szlovén szentmisét közvetlenül a magyar után tartotta.
  • Ebből az egyházközségből is kikerült több pap, így Hánsék János, aki 1751-1755 között még káplán is volt itt, vagy Hánsék Imre, aki Küzmics Miklós után a második tótsági esperes lett.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Magyar Katolikus Lexikon