Felsőszölnök népessége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Felsőszölnök demográfiája szócikkből átirányítva)

Ez a cikk Felsőszölnök népességének alakulását mutatja a 16. századtól napjainkig.

16. század[szerkesztés]

17. század[szerkesztés]

  • 1601-ben egytelkes nemesek is lakták a falut
  • 1608-ban Salmis Fülöp és Poppel László földesurak személyenként több, mint 10 jobbágy felett rendelkeztek
  • 1611-ben Széchy Tamás uradalmába 25 féltelkes jobbágy és egy zsellér rendelkezett
  • az 1637-es urbárium szerint a Batthyányakhoz tartozott hét féltelkes jobbágy családfő (Kosz Mihali, Baizek Thamas, Serfecz Andras, Juricz (?) Martin, Gecsek Andras, Lazar Andri, Boznek (?) Ivan)
  • 1642-ben Battyhány Ádám földesúr alatt 27 félhelyes jobbágycsalád és két zsellércsalád élt (Termincz (?) Matko, Paulovics Mihály, Hanssek István, Kürniek Mihali, Kozar Jurko, Juricz Jancsi, Vora Giuriko, Placzer (?) Thomas, Gallér Thomas, Lissics Ivan, Hanz Martin, Sorigh Vucsko, Tirk Balas, Hanri (?) Peter, Gbicz Ivan)
  • 1608-ban Poppel László a törökök által elhurcolt jobbágyok helyére más birtokokról telepített be jobbágyokat (ifj. és id. Serfecz Andras, Baiczik Thomas, Gubics Peter, Kottnyak Ivan, Markovics Matti, Metlicz Jurko, Vora Bertalan, Kürneik István, Lázár Andri, Gecsek Andri)
  • 1696/1697-ben a lakosok száma 203 fő[1]

18. század[szerkesztés]

  • az 1720-as és 1728-as urbárium szerint harmincegy családfő lakta a falut, uruk özvegy Batthyány Zsigmondné
  • az 1767-es úrbérrendezéskor Batthyány Imre alá tartozott 67 jobbágy és 2 zsellér
  • a század végi népszámlálás szerint 692 lakosú volt Felsőszölnök (ebből 1 pap, 69 paraszt, 68 paraszt-gyermek, 37 zsellér, 18 egyéb, 133 fiúgyermek - a nők száma 366), 95 ház állt
  • 1783-ban a lakosok száma 692 volt[1]
  • 1784-ben a házak száma 95, a családok száma 101, az összes népesség 692 fő volt[2]

19. század[szerkesztés]

  • 1857-ben a lélekszám 936 fő volt[1]
  • 1881-ben a házak száma 175, a lakosság száma 1178 fő volt[2]
  • 1898-ben a házak száma 208, a lakosság száma 1283 fő volt[2]
  • 1900-ban 1398 lakost írtak össze[1]

Jelenlévő összes népesség:[3]

Év Összlakosság
1870 1169
1880 1178
1890 1283
1900 1398
  • 1920-ban 1476 fő lakott a faluban, közülük 1407 fő volt szlovén anyanyelvű[4]

20-21. század[szerkesztés]

Kivándorlások[szerkesztés]

  • 1949-ben a házak száma 314, az összes népesség 1603 fő volt[2]
  • 1960-ban a házak száma 314, a családok száma 341, az összes népesség 1321 fő volt[2]

Magyarországon 1890-ben tetőzött az agrárválság, ennek hatására sok magyar vándorolt ki az országból, a legtöbben a szentgotthárdi járásból. Felsőszölnökön 1904-ben 7 ember igényelt útlevelet, 1905-ben már 83 fő. Ezután az igénylések száma csökkenésnek indult.

Az 1920-as években változtak az útlevél-kiadási szabályok, így a felsőszölnöki lakosok is Ausztriába kértek útlevelet, hogy oda megérkezésük után továbbutazzanak Brazíliába.

Az 1927. évi látogatásán Margitai József kormányfőtanácsos bejárta a környéket, és jelentésében leírta, hogy sok lakos megjárta már Amerikát, ott pénzt gyűjtve hazatértek, a keresetüket földvásárlásra és új házak építésére fordították.

kivándorlók száma
az 1920-as évekig+ az 1920-as évektől++
1904 7 fő 1927 8 fő
1905 83 fő 1928 6 fő
1906 42 fő
1907 20 fő

+ a kivándorlások úticélja: USA, főleg Pennsylvania állam, Chicago és Betlehem városok
++ a kivándorlások úticélja: Kanada és Dél-Amerika, főleg Brazília, Argentína és Uruguay

Nemzetiségi eloszlás[szerkesztés]

  • Felsőszölnök nemzetiségeinek megoszlása 1941-ben:[5]
Népesség férfi magyar német szlovén egyéb
1612 813 242 11 1359 -

A falu lakossága más kutatások, így Pável Ágoston alapján is majdhogynem színszlovén volt. A közművelődési egyesületek által terjesztett magyarosítás és főleg a Muravidék visszacsatolása utáni fokozott propagandák hatására vallották itt is többen magyarnak magukat, holott valójában szlovénok voltak. A második világháború után a kitelepítést elkerülendő, több ember vallotta magát magyarnak, de szlovén anyanyelvűnek.

  • 1949-ben a falu lakosszáma: 1603 fő[1]
  • 1949 és 1960 között a megromlott politikai és gazdasági viszonyok miatt kb. 300 ember hagyta el a falut. Többeket kitelepítettek, mint kulákot, mások a zöldhatáron keresztül külföldre szöktek.
  • Az 1980-as, szlovén falvakat felmérő tanácsi minősítés eredményei:[6]
összesen egyértelműen nemzetiségi[7] nemzetiségileg vegyes, nyelvileg nem asszimilálódott[7] nemzetiségileg vegyes, nyelvileg asszimilálódott[7]
904 788 116 -
  • Az önmagukat szlovén nemzetiségűnek, szlovén anyanyelvűnek vallók, illetve a szlovénül beszélők számának változása 1980-ban,[8] az 1990.[6] évi és a 2001. évi[8] népszámlálás adatai szerint:
Év Összlakosság Önmagukat szlovén nemzetiségűnek vallók Önmagukat szlovén anyanyelvűnek vallók Szlovénül beszélők
1980 922 792 825 n.a.
1990 756 664 665 700
2001 682 451 467 n.a.
  • A lakosság száma a KSH adatai szerint[3]
Jelenlévő összes népesség
1910 1456
1920 1476
1930 1497
1941 1612
1949 1603
1960 1319
1970 1154
Állandó népesség
1970 1212
1980 1003
1990 793
2001 684
2011 592
Lakónépesség
1970 1094
1980 922
1990 756
2001 682
2011 572
  • A lakosság megoszlása korcsoportok szerint (2000-2005):[9]
Népességcsoport 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Teljes népesség 712 696 679 670 666 664
Férfi 362 365 348 345 341 338
350 341 331 325 325 326
0-5 évesek 51 50 49 34 37 29
6-14 évesek 54 52 50 65 62 67
15-18 évesek 15 13 13 20 22 22
19-54 évesek 380 377 375 350 348 215
55-60 évesek 54 41 29 49 40 191
61 éves felett 158 163 163 152 157 140
Külterületi lakosok 178 179 194 196 196 198
  • A lakosság megoszlása korcsoportok szerint (2006-2012):[10]
Népességcsoport 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Teljes népesség 649 633 621 613 605 590 592
0-2 évesek 9 11 14 11 10 9 11
3-5 évesek 15 14 11 8 11 13 10
6-13 évesek 59 57 48 50 45 32 37
14-17 évesek 23 23 28 27 27 35 27
18-54 évesek 346 332 329 326 320 309 311
55-59 évesek 36 40 34 38 42 51 53
60-69 évesek 68 64 74 72 69 65 67
70-79 évesek 68 67 60 51 52 50 49
80 évesek és felette 25 25 23 30 29 26 27
  • A teljes lakosság és a lakások száma 2017. január 1-én: [11]
Teljes népesség 584
Lakások száma 291
  • A teljes lakosság illetve a nemenkénti bontás 2017. január 1-én,[12] illetve 2018. január 1-én:[13]


2017 2018
Teljes népesség 576 572
Nők 287 286
Férfiak 289 286

Összesítő táblázat[szerkesztés]

1870-1990 között:

1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990
1169 1178 1283 1398 1456 1476 1497 1612 1603 1319 1154 922 756

2000-es évek:

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
712 696 679 670 666 664 649 633 621 613

2010-es évek:

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
605 590 592 589[14] 574[15] 584[16] 575[17] 576[18] 572[19] 577[20]

2020-as évek:

2020 2021 2022 2023
578[21] 585[22] 568[23] 561[24]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Elhagyott települések feltérképezése. [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 4.)
  2. a b c d e Műemlékvédelem, 11. évfolyam, 1-4. szám, 1967. 23. oldal
  3. a b A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség területi adatok megyénként 4.1.1.1 táblázat - Központi Statisztikai Hivatal
  4. Magyar Kisebbség Nemzetpolitikai Szemle, Hatodik évfolyam, II. félév, 1927., 356. oldal, Husvéth és Hoffer Könyvnyomdája, Lugoson
  5. Stipkovots Ferenc: A Rába menti szlovének történetéből
  6. a b Radó Péter: Asszimiláció és nyelvváltás a magyarországi szlovének körében
  7. a b c az illetékes tanács által készített eredménykimutatás
  8. a b Szarka László: Etnikai változások a déli szláv kisebbségeknél. [2017. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 4.)
  9. Demográfiai, földrajzi, statisztikai adatok. [2008. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 4.)
  10. Felsőszölnök.hu - Adatok Felsőszölnökről. [2008. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 4.)
  11. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. - Központi Statisztikai Hivatal
  12. Magyarország állandó lakosságának száma az év első napján (2017. január 1.) - Nyilvantarto.hu
  13. Magyarország állandó lakosságának száma az év első napján (2018. január 1.) - Nyilvantarto.hu
  14. Nyilvantarto.hu 2013
  15. Nyilvantarto.hu 2014
  16. KSH
  17. Nyilvantarto.hu 2016
  18. Nyilvantarto.hu 2017
  19. Nyilvantarto.hu 2018
  20. Nyilvantarto.hu 2019
  21. Nyilvantarto.hu 2020
  22. Nyilvantarto.hu 2021
  23. Nyilvantarto.hu 2022
  24. Nyilvantarto.hu 20223

Források[szerkesztés]

  • Kozár Mária: Felsőszölnök; Száz magyar falu könyvesháza sorozat; ISBN 9639287202; ISSN 1586-0469