Felsőoktatási könyvtár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A felsőoktatási könyvtárak a könyvtári rendszer kulcsfontosságú intézményei, elsősorban azért, mert a nemzet boldogulása szempontjából egyik legjelentősebb könyvtárhasználói réteget szolgálják: az egyetemi, főiskolai hallgatókat és oktatókat. Nagy múlttal rendelkeznek, az európai művelődés és tudomány legszilárdabb intézményeihez, az egyetemekhez kötődnek. A hallgatók tömegeinek kiszolgálása mellett a felsőoktatás szerves részét képező kutatómunkát is szolgálniuk kell. [1] Felsőoktatási könyvtár alatt az egyetemek, illetve a főiskolák gondozásában működő könyvtárakat értjük. Törvény mondja ki, hogy "a felsőoktatási intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell a könyvtári szolgáltatást, ..." [2]

Kecskeméti Főiskola Könyvtár és Információs Központ Műszaki és Gazdasági Szakkönyvtára, Infotér

A felsőoktatási könyvtárak története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tudományos könyvtárak gyökerei Platónig és Arisztotelészig vezethetők vissza. Arisztotelész tanítványai rendelkezésére bocsátotta magánkönyvtárát, amely ezáltal a világ első felsőoktatási könyvtárának tekinthető. A római korban Hadrianus tartotta kiemelkedően fontosnak, hogy a Rómában működő főiskolában könyvtár is a tanulni és oktatni vágyók rendelkezésére álljon. [3] Magyarországon a könyvtár intézménye a kolostorokban fejlődött ki. Legrégebbi felsőoktatási könyvtárnak tekinthető könyvtárak Pécsen és Óbudán léteztek, ezekről töredékes emlékek maradtak fenn. Veszprémben a székesegyház mellett működött egy, a párizsi egyetem mintájára szervezett főiskola. Jelentős könyvtára volt, melyről feljegyezték, hogy egy tűz kapcsán elpusztult. Mátyás király Pozsonyban alapított intézménye, az Academia Istropolitana is rendelkezett könyvtárral. A reformáció időszakában sorra alakultak új egyetemek, és ezzel együtt egyetemi könyvtárak, leginkább német területen. A 17-18. században jelennek meg az első szakfőiskolák mellett a szakfőiskolai könyvtárak. Ekkorra természetessé válik, hogy az egyetemek könyvtáraikkal együtt léteznek. A magyarországi reformáció két kiemelkedő protestáns oktatási intézménye a debreceni és a sárospataki kollégium, melyek főiskolai jellegű könyvtárakkal rendelkeztek. Könyvtáraik elsősorban a tanulókat szolgálták, könyvtárosaik is a diákok közül kerültek ki. A jezsuita rend alapította 1635-ben a nagyszombati jezsuita egyetemi könyvtárat, a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának elődjét. [4] A 19. században a felsőoktatási intézmények és a könyvtárak differenciálódtak. A növekvő intézmények karokra és tanszékekre tagolódtak, amelyek saját önálló könyvtárakat létesítettek. A kiegyezés után megnövekedett a szakfőiskolák és a szakegyetemek száma. A 20. században a hallgatói létszám növekedésével a felsőoktatási könyvtárak egyre fontosabb szerepet töltenek be. [5] A 21. század küszöbén a felsőoktatási könyvtárak - az összes többi könyvtártípussal karöltve - új kihívások elé néznek. A könyvtárban és a könyvtár körül lényegében minden változik: a szolgáltatások, a technika, a szervezeti felépítés, tulajdonos, fenntartó, hozzáférés, érdekek. A piaci szemlélet a könyvtárak körében is meghatározó szerepet tölt be. [6]

A felsőoktatási könyvtárak fenntartása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felsőoktatási könyvtárak fenntartása az anyaintézmény, vagyis a főiskola/egyetem feladata. A fenntartó intézmény felelős a könyvtári infrastruktúráért. A könyvtár magáévá teszi és tükrözi fenntartójának küldetését, céljait, filozófiáját, kultúráját, ezáltal aktív szereplőjévé válik a felsőoktatásnak. A 21. századi, felsőoktatási könyvtárakra váró kihívások az alábbiak:

Egyetemi Könyvtár, Graz, olvasóterem
  • Megfelelés a tudás társadalmának.
  • Távoktatás (távoli elérés) megteremtése.
  • Globalizáció: globális gazdaság információ általi meghatározottsága.
  • Digitalizáció.
  • Virtualizáció.
  • Integráció.
  • Innováció.
  • Verseny.
  • Együttműködés.
  • Informatikai technika fejlődése.
  • Felelősség. [7]

A felsőoktatási könyvtár feladatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törvényi szabályozás rendelkezik arról, hogy "a tudományos és szakkönyvtári ellátás az Országos Széchényi Könyvtár, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, az országos szakkönyvtárak, az állami egyetemek könyvtárai, valamint a nyilvános könyvtári ellátást vállaló egyéb szak- és felsőoktatási könyvtárak feladata."[8] "A tudományos és szakkönyvtári ellátás az (1) bekezdésben felsorolt könyvtárak, valamint a könyvtári rendszer minden egyéb tagjának együttműködésével valósul meg." [9] A felsőoktatási könyvtárak feladatai két nagy területen, a könyvtári rendszerben és a felsőoktatás rendszerében jelentkeznek. A felsőoktatási könyvtáraknak az alábbi funkciói különíthetők el:

  • Az oktatómunka támogatása: a könyvtárnak szolgáltatnia kell a felsőoktatási intézményben oktatott valamennyi tudományterület alapdokumentumait, a hallgatóság egésze számára hozzáférhetővé kell tennie a tananyagot, továbbá biztosítania kell a tudományos munka elsajátításához és végzéséhez szükséges tájékoztató apparátust. Szolgáltatásainak elsősorban a tanulásra, valamint a tanulási módszerek elsajátítására kell irányulniuk. A korszerű felsőoktatási könyvtárnak tanulási forrásközpontnak kell lennie, ahol a hallgatónak minden eszköz a rendelkezésére áll a tanuláshoz.
  • A kutatómunka támogatása: a felsőoktatásban az oktatói kar és a hallgatók egy része kutatómunkát végez. Számukra a specifikus információ, az egyedi igények kielégítése, a szakirodalmi szolgáltatások széles köre a fontos.
  • Szakkönyvtári feladatok: a szakkönyvtári ellátásban jelentős szerepük van a felsőoktatási könyvtáraknak. A könyvtári rendszer a vállalt szakterületen sokszor országos szakkönyvtári feladatokat is elvár a felsőoktatási könyvtáraktól, főként azokon a területeken, ahol nincs önálló országos szakkönyvtár.
  • Feladatok a könyvtári rendszerben: előfordulhat, hogy felsőoktatási könyvtárak látnak el nemzeti könyvtári feladatokat (is). Magyarországon a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára vállal részt a nemzeti könyvtári feladatokból.
  • Egyéb felsőoktatási feladatok: általában a felsőoktatási könyvtárakban történik a hallgatók felkészítése a kutatómunkára, a kutatási, szakirodalom- és könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatására.

A könyvtár információs központ, gyakran helyet ad az intézmény számítógépes központjának, audiovizuális berendezéseinek. Színhelye lehet kiállításoknak, rendezvényeknek; a felsőoktatási intézmény történetére vonatkozó dokumentumok gyakran a könyvtár különgyűjteményeként jelennek meg. [10] A könyvtárat fenntartó felsőoktatási intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatában (SzMSz) pontosan megfogalmazva szerepel az adott felsőoktatási könyvtár feladata. A Szegedi Tudományegyetem SzMSz-ének a Klebelsberg-Könyvtárra vonatkozó része jól összefoglalja a fent felsorolt feladatokat: "A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kunó Könyvtára a szakirodalmi, információs, oktatási és kutatási feladatokat ellátó nyilvános tudományos közgyűjtemény. Fenntartója a Szegedi Tudományegyetem... Alapvető feladata, az Egyetem oktató, kutató és tanulmányi munkájához szükséges szakirodalmi tartalomszolgáltatás és könyvtári információs ellátás biztosítása, a hagyományos és elektronikus (digitális) dokumentumok beszerzése, szakszerű feltárása révén. A Könyvtár a dokumentumokhoz és információkhoz történő hozzáférést és azok használatához a szaktájékoztatást hagyományos és számítógépes olvasói tereiben és külön gyűjteményeiben biztosítja. Az Egyetemen központi könyvtári feladatokat végez, biztosítja az Elektronikus Információ Szolgáltatás (EISZ) használatát, nyilvános könyvtárként részt vesz az Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR) működtetésében." [11]

A felsőoktatási könyvtárak fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felsőoktatási könyvtárak intézményen belüli szerkezete különböző modelleket követhet. Az egyik modell szerint minden könyvtárnak (központi, kari, tanszéki) önálló működési szabályzata és költségvetése van. A másik, központosított modell szerint minden egység a központi könyvtárhoz tartozik. A könyvtári modell a helyi sajátosságok figyelembevételével alakítható ki.

  • Tudományegyetemi könyvtár

A tudományegyetemek könyvtárai nyilvános könyvtárként részt vesznek az országos dokumentumellátásban és a szakkönyvtári ellátásban. Ezek általános gyűjtőkörű könyvtárak, azonban ez az általánosság csak az intézmény oktatási körébe tartozó tudományokra vonatkozik. Gyűjtőkörük széles, de emellett specializálódás is jellemzi őket. A tudományegyetemi könyvtárak kari és tanszéki könyvtárakat tartanak fenn, amelyek önállóságuk ellenére is a központi könyvtár részegységei.

  • Szakegyetemi könyvtár

A szakegyetemek könyvtárai a szakkönyvtárakhoz hasonlóan egy tudományterületre, ill. annak határterületeire koncentrálnak. Feladatuk elsősorban az adott terület felsőoktatási igényeinek kiszolgálása. Gyűjteményük és szolgáltatási rendszerük erősen specializált.

  • Főiskolai könyvtár

A főiskolai könyvtár feladataiban és működésében nem tér el az egyetemi könyvtártól. A főiskolai oktatásban talán hangsúlyosabb az oktatási feladat, mint a kutatómunka, ez a könyvtár prioritásain is megmutatkozhat.

  • Kari könyvtár

A kari könyvtárak feladata az, hogy biztosítsák az egyes karok hallgatói és oktatói számára a megfelelő tanulási színteret és az alapvető szakirodalmat.

  • Tanszéki, intézeti könyvtár

A tanszéki könyvtárak gyűjteményei a tanszékeken folyó műhelymunka nélkülözhetetlen eszközei. Állományuk a felsőoktatási intézmény tulajdona; az aktuális igények alapján a legfrissebb szakirodalomból a professzorok igényei szerint alakul. Dokumentumaik nyilvántartása és feldolgozása a központi könyvtárban történik, helyileg azonban a tanszékeken találhatók. Gyűjteményük zárt, vagy csak korlátozottan nyilvános. [12]

Egyetemi Könyvtár, Torontó

A felsőoktatási könyvtárak gyűjteményi sajátosságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetemi, főiskolai könyvtárak gyűjteménye az oktatás és kutatás szolgálója. Egy felsőoktatási könyvtár gyűjteményének tartalmaznia kell:

  • az oktatott tudományok kérdéseit, témáit összegyűjtő forrásműveket, tájékoztató apparátust (kézikönyvek, lexikonok, bibliográfiák, adatbázisok stb.);
  • az oktatott tudományok rendszerét, szintézisét nyújtó összefoglaló műveket;
  • az érintett tudományterületek részkérdéseit tárgyaló művek válogatott repertoárját.

A könyvtár szolgáltatja mindazokat a dokumentumokat, amelyek a tanár és a diák felkészüléséhez szükségesek. Dokumentumtípusok tekintetében ez elsősorban könyveket és folyóiratokat jelent, de bármely más dokumentumtípus számba jöhet, amely az oktató- vagy kutatómunkához szükséges információt tartalmaz. Speciális feladata lehet a felsőoktatási könyvtárnak, hogy gyűjtse az intézményre vonatkozó – olykor levéltári jellegű – dokumentumokat. A felsőoktatási könyvtárak fontos feladata idegen nyelvű szakirodalom beszerzésével is támogatni az intézményben folyó oktató- és kutatómunkát. A külföldi folyóiratok hozzáférhetőségének nagyon nagy a stratégiai jelentősége. Felsőoktatási könyvtár ma már nem létezhet elektronikus formában hozzáférhető információforrások szolgáltatása nélkül. A gyűjteményépítés alapvető forrásai az oktatók által a hallgatók számára összeállított irodalomjegyzékek. A felsőoktatási könyvtár állománygyarapítása elképzelhetetlen az oktatókkal való szoros kapcsolat nélkül. Gyűjtőkörének fontos eleme a példányszám meghatározása. A hallgatók létszámának és a tananyag jellegének megfelelő példányban kell rendelkezésre állni a műveknek. [13]

A felsőoktatási könyvtárak szolgáltatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hozzáférés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felsőoktatási könyvtár nyitva tartásának a lehető legrugalmasabban kell alkalmazkodnia a hallgatók könyvtárhasználati igényeihez. Vizsgaidőszakban a legtöbb könyvtár késő estig tart nyitva. Egyre több lehetőség nyílik arra, hogy a felsőoktatási könyvtárak gyakorlatilag korlátlan elérhetőséget biztosítsanak használóik számára (önkiszolgáló kölcsönzés és visszavétel, szakadatbázisok távoli használata stb.). Kölcsönzési rendjük mindig alkalmazkodik az anyaintézmény igényeihez. A kötelező irodalomból nagyobb kölcsönözhető példányszám áll rendelkezésre, és a jobb kihasználtság érdekében általában ezeket a műveket rövidebb időre lehet kikölcsönözni. Vannak dokumentumok, amelyeket csak néhány órára, hétvégére, esetleg éjszakára lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési rend feltétele, hogy jól szabályozott legyen, és gondoskodjon a dokumentumok visszajuttatásáról (késedelmi díj, szankciók stb.). Fontos a helybenhasználat megfelelő feltételeinek megteremtése. A kézikönyvtári állomány, a folyóiratok, a nem kölcsönözhető művek olvasásához nyugodt körülmények kellenek. A könyvtár olvasóterme nagyobb tömegek fogadására kell, hogy felkészüljön. A könyvtári anyag minél nagyobb részét – lehetőség szerint az egész állományt – szabadpolcon célszerű elhelyezni a felsőoktatási könyvtárakban. Lényeges, hogy a korszerű technikai eszközök a hallgatók rendelkezésére álljanak: fénymásoló, nyomtató, szkenner - melyeket térítés ellenében szabadon használhatnak. A digitalizációnak köszönhetően egyre több szakirodalom olvasható számítógép segítségével (online hozzáférhető folyóiratok, elektronikus dokumentumok stb.), melyekhez a könyvtáraknak meg kell teremtenie a hozzáférést. Fontos a távoli hozzáférés megoldása. A felsőoktatási intézmények együttműködésének egyik formája, hogy közös katalógusokat, lekérdező felületeket fejlesztenek ki, és a szükséges dokumentumhoz (pl. egy folyóiratcikk elektronikus változata) akár egy nap alatt is hozzájuthat az olvasó az elektronikus dokumentumszolgáltató rendszerek segítségével. A felsőoktatási intézményekben készülő szakdolgozatokat a könyvtárak többsége elektronikusan hozzáférhetővé teszi – a szükséges korlátozások bevezetésével (pl.: másolás lehetőségének kizárásával). [14]

Tájékoztatás, információs szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felsőoktatási könyvtárak alapszolgáltatása - a tájékoztatáson, dokumentumok kölcsönzésén túl - a könyvtárhasználati és forráshasználati kurzusok tartása, adatbázis-kezelési, bibliográfiai ismeretek oktatása. A kutatáshoz kapcsolódó kérdések esetében a felsőoktatási könyvtár gyakorlatilag szakkönyvtári szolgáltatásokat nyújt. Ha a felsőoktatási könyvtár a könyvtári rendszer keretében szakkönyvtári feladatokat lát el külső felhasználók számára, fel kell vállalnia az ezzel járó szolgáltatásokat is (bibliográfiák, adatbázisok, témafigyelés, irodalomkutatás, referálás stb.). A felsőoktatási intézmény könyvtára tanulási forrásközpont. Azok a könyvtárak tudnak igazán sikeresek, minőségelvűek maradni, amelyekben a hallgatók jól érzik magukat (kellemes környezet és légkör, megfelelő technikai felszereltség, betartható szabályok, segítőkész személyzet) és eredményes munkát tudnak végezni. [15]

Magyar felsőoktatási könyvtárak listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

http://idfokvt.kvif.bgf.hu/

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1997. évi törvény: 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. 1997.
  • 2005. évi törvény: 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. 2005.
  • Könyvtárosok kézikönyve 2003: Horváth Tibor - Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve 3. : A könyvtárak rendszere. Budapest, Osiris, 2003, 356 p.
  • SZTE SzMSz: A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata. Szeged. 2012. január 30.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]