Felsőkörtvélyes
| Felsőkörtvélyes (Vyšný Hrušov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1544 |
| Polgármester | Milan Naster |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 462 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 185 m |
| Terület | 11,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőkörtvélyes
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 59′ 34″, k. h. 22° 00′ 40″ | |
| Felsőkörtvélyes weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőkörtvélyes (szlovákul Vyšný Hrušov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 462 lakosából 379 szlovák és 70 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Homonnától 12 km-re északkeletre az Alacsony-Beszkidek déli részén az Udava jobb partján fekszik.
Története [szerkesztés]
1426-ban még a korábban elpusztult Kékszeg falu állt ezen a helyen. 1543-ban Kerthuilyes alakban említik először, a 17. századig Drugethek homonnai uradalmához tartozott. 1548-ban Russo, később Hrusso alakban szerepel okiratokban. 1582-ben a község 6 és fél porta után adózott. 1600-ban 13 parasztház és 3 soltészház állt a a faluban. 1715-ben 14 háztartása volt. Régi temploma 1757-ben épült először torony nélkül épült, tornyát 1778-ban építették hozzá. A templom 200 évig szolgálta a híveket, ekkor újat építettek helyette. Felsőkörtvélyes néven 1773-ban szerepel először, ekkor pestisjárvány pusztított a községben, melynek 47 lakos esett áldozatul. A falu 18. században a Csákyaké, majd az Andrássyaké akik a 20. századig birtokolták. 1831-ben kolerajárvány sújtotta, melynek 36 halálos áldozata volt. 1844-ben árvíz pusztított, melyben a templom is súlyos károkat szenvedett. 1873-ban ismét kolerajárvány volt. 1880. július 17-én egy tűzvészben csaknem az egész falu leégett.
Vályi András szerint "Felsõ Körtvélyes. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitûek, fekszik Agyidóczhoz, és Rovnához is 1/2 órányira, hegyes, és agyagos határja három nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerûen, búzát és árpát tsekélyebben terem, erdeje vagyon, réttye kevés, piatza Homonnán." [2]
Fényes Elek szerint "Körtvélyes (Felsõ), Zemplén vmegyében, tót-orosz falu, Homonnához északra 2 órányira: 299 római, 188 g. kath., 18 zsidó lak. Kat. paroch. templom. 802 h. szántóföld. F. u. gr. Csáky László örökösei." [3]
1910-ben 489, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
2001-ben 466 lakosából 441 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1978-ban épült.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
