Felsőkörtvélyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőkörtvélyes (Vyšný Hrušov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Rang község
Első írásos említés 1544
Polgármester Milan Naster
Népesség
Teljes népesség 462 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 185 m
Terület 11,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőkörtvélyes  (Szlovákia)
Felsőkörtvélyes
Felsőkörtvélyes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 34″, k. h. 22° 00′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 34″, k. h. 22° 00′ 40″
Felsőkörtvélyes weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkörtvélyes (szlovákul: Vyšný Hrušov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 462 lakosából 379 szlovák és 70 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homonnától 12 km-re északkeletre az Alacsony-Beszkidek déli részén az Udava jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1426-ban még a korábban elpusztult Kékszeg falu állt ezen a helyen. 1543-ban Kerthuilyes alakban említik először, a 17. századig Drugethek homonnai uradalmához tartozott. 1548-ban Russo, később Hrusso alakban szerepel okiratokban. 1582-ben a község 6 és fél porta után adózott. 1600-ban 13 parasztház és 3 soltészház állt a a faluban. 1715-ben 14 háztartása volt. Régi temploma 1757-ben épült először torony nélkül épült, tornyát 1778-ban építették hozzá. A templom 200 évig szolgálta a híveket, ekkor újat építettek helyette. Felsőkörtvélyes néven 1773-ban szerepel először, ekkor pestisjárvány pusztított a községben, melynek 47 lakos esett áldozatul. A falu 18. században a Csákyaké, majd az Andrássyaké akik a 20. századig birtokolták. 1831-ben kolerajárvány sújtotta, melynek 36 halálos áldozata volt. 1844-ben árvíz pusztított, melyben a templom is súlyos károkat szenvedett. 1873-ban ismét kolerajárvány volt. 1880. július 17-én egy tűzvészben csaknem az egész falu leégett.

Vályi András szerint "Felső Körtvélyes. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Agyidóczhoz, és Rovnához is 1/2 órányira, hegyes, és agyagos határja három nyomásbéli, gabonát, és zabot középszerűen, búzát és árpát tsekélyebben terem, erdeje vagyon, réttye kevés, piatza Homonnán." [2]

Fényes Elek szerint "Körtvélyes (Felső), Zemplén vmegyében, tót-orosz falu, Homonnához északra 2 órányira: 299 római, 188 g. kath., 18 zsidó lak. Kat. paroch. templom. 802 h. szántóföld. F. u. gr. Csáky László örökösei." [3]

1910-ben 489, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

2001-ben 466 lakosából 441 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1978-ban épült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]