Felix Philipp Kanitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felix Philipp Kanitz
Kanitz Fülöp
Kanitz Fülöp.jpg
Életrajzi adatok
Született
1829. augusztus 2.
Pest
Elhunyt
1904. január 5. (74 évesen)
 Osztrák–Magyar Monarchia, Bécs
Ismeretes mint A Balkán Kolumbusza
Állampolgárság osztrák
Pályafutása
Szakterület műtörténet, térképészet, régészet, etnográfia.
Kutatási terület A Balkán földrajza
Munkahelyek
Más munkahelyek Illustrirte Zeitung

Hatással voltak rá Hanfler József Vince, Kiss Ferenc,

Felix Philipp Kanitz magyarosan: Kanitz Fülöp Félix, (Pest, 1829. augusztus 2.Bécs, 1904. január 5.) magyar származású osztrák műtörténész, térképész, régész és etnográfus. Neves Balkán-utazó és az itt végzett néprajzi és feltáró munkásságának eredményeként a Balkán Kolumbusza névvel illetik.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pesten született, jómódú zsidó kereskedő családba. Az „Őfelsége szabadalmazta izraelita rendes tanodát” végezte el 1842-ben. Hamar árvaságra jutott, hiszen ebben az évben édesanyját veszítette el, míg édesapja már korábban elhunyt. 14 éves korában dolgozni kezdett és beállt Grimm Vince litográfiai intézetébe vésnök gyakornoknak. Itt találkozott Hanfler József Vincével az ismert topográfus és etnográfussal, valamint Kiss Ferenccel, a kiváló régésszel, akik nagy hatást gyakoroltak későbbi munkásságára. Nagyon jó kézügyességgel rendelkezett és 1847-től Bécsben tanult a Bécsi Egyetemen műtörténetet és Singer Eduárd litográfiai intézetében dolgozott. 1848-ban közreműködött rajzaival az akkor keletkezett lipcsei Illustrirte Zeitungnál, ahol a korabeli ausztriai események legtöbb rajzai tőle jelentek meg. Ezután beutazta Németországot, Münchent és Nürnberget látogatta meg, majd visszatért Bécsbe és a műépítészetet és műtörténetet tanulmányozta. 1855-ben Drezdába költözött, itt művészeti tanulmányait folytatta és ősszel meglátogatta a párizsi iparműkiállítást.

Rajzolótehetségét, képzettségét és nagy műveltségét az Illustrierte Zeitungnál azzal jutalmazták, hogy 1856-ban Bécsbe küldték és novemberben Ferenc József és Erzsébet magyar királyné felső-olaszországi utazása alkalmából elkísérhette a császári párt és a róluk szóló tudósításokhoz készített illusztrációkat. 1858-ban Montenegróba utazott és az itten készült rajzai az etnográfiára nézve igen becsesek. 1859-ben először utazott Szerbiába, másodszor 1860 áprilisában. Sokat járt a balkáni államokban, Albániában, Bosznia-Hercegovinában. Cikkei a Globusban (1864. Die Hohe Tatra und ihre Anwohner), a Mittheilungen der k. k. geogr. Gesellschaft folyóiratban (1874. Das eiserne Thor, magyarul: a Természetben 1874. 11., 12. sz.) jelentek meg.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Die römischen Funde in Serbien. Wien, 1861. Három térképpel. (Különny. a Sitzungsberichte der k. k. Akademie der Wissenschaftlenből).
  2. Serbiens byzantinische Monumente. Leipzig, 1862. (Díszmű 12 chromolith. táblával. Szerbül Sandics Sándor ford.)
  3. Beiträge zur Kartographie des Fürstenthums Serbien, gesammelt auf seinen Reisen in denJahren 1859-61. Wien, 1863. Egy térképpel. (Különny. a Sitzungsberichteből).
  4. Über alt- und neuserbische Kirchenbaukunst. Ein Beitrag zur Kunstgeschichte. U. ott. 1864. Két rézm. tábl. (Különny. a Sitzungsberichteből).
  5. Reise in Südserbien und Nordbulgarien. U. ott, 1868. Öt kőny. táblával és egy chromolith. térképpel. (Különny. a bécsi akadémia Denkschriftenjeiből).
  6. Serbien. Historisch-ethnograpische Reisestudien aus den Jahren 1859-68. Leipzig, 1868. Negyven ábrával, 20 fam. tábl. és egy chromolith. térképpel. (2. kiadás 1877. U. ott.)
  7. Katechismus der Ornamentik oder Leitfadenüber die Geschichte, Entwickelung und die charakteristischen Formen der bedeutendsten Ornamentenstyle aller Zeiten. U. ott, 1870. (130 szövegábrával. Webers illustr. Katechismen 65., 2. kiadás 1877., 3. k. 1884. 4. k. 1891. U. ott).
  8. Donau-Bulgarienund der Balkan. Historisch-geographisch-etnograpische Reisestudien aus den Jahren 1860-75. U. ott, 1875-79. Három kötet, 20 szövegábrával, 10 fam. tábl. és 1 kőny. térképpel. (2. átdolg. kiadás. U. ott, 1882.)
  9. Tirnovo's altbulgarische Baudenkmale. Eine Reisestudie zur Kunstgeschichte. Wien, 1876. 12 fametszettel. (Különny. a Sitzungsberichteből).
  10. Die prähistorischen Funde in Serbien bis 1889. Aeltere und neuere Grabdenkmalformen im Königreich Serbien. U. ott, 1889. (Különny. a bécsi anthropol. társaság Mittheilungenjeiből).
  11. Römische Studien in Serbien. Der Donau-Grenzwall, das Strassennetz, die Städte, Castelle, Denkmale, Thermen und Bergwerke zur Römerzeit im Königr. Serbien. U. ott, 1892. (120 tervrajzzal, feliratokkal és egy térképpel).

Rajzai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felix Philipp Kanitz témájú médiaállományokat.