Felhajtóerő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A folyadék a benne lévő testre felfelé irányuló erővel hat. Ezt az erőt felhajtóerőnek nevezzük.

[szerkesztés] A felhajtóerő függ

A test térfogatától
A folyadék sűrűségétől

A felhajtóerő nagysága nem függ a test anyagától. Megállapítható hogy a felhajtóerő nem csak folyadékba,hanem gázba merülő testre is hat.

[szerkesztés] Arkhimédész törvénye

Minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat. A felhajtóerő egyenlő nagyságú a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával. Ez Arkhimédész törvénye.

A felhajtóerő nagyságát a kiszorított folyadék térfogatának és sűrűségének ismeretében ki is számolhatjuk. A felhajtóerő a hidrosztatikai nyomásból származtatható.

A felhajtóerő meghatározható úgy, hogy kiszámítjuk a kiszorított folyadék tömegét és abból következtetünk a kiszorított folyadék súlyára, illetve a felhajtóerőre.

Az aerodinamikában a felhajtóerőt a következő képlettel számíthatjuk: Fy=ρ/2*cy*v²*A, ahol "ρ" a levegő sűrűsége,"cy" ellenállás tényező,"v" az áramló levegő sebessége,"A" a szárny felülete.

[szerkesztés] Úszás

Vegyünk egy $\rho^{\prime}$ sűrűségű folyadékba merülő, V térfogatú, $ρ$ sűrűségű testet. A test súlya: $G_{test}=\rho V g \,$ . Arkhimédész törvénye miatt rá $F_{felh.} = G_{viz} = \rho V^{\prime} g$ nagyságú felhajtóerő hat. ( $V^{\prime}$ a test térfogatának vízbe merülő része.) A test akkor van egyensúlyban, ha a két erő kiegyenlíti egymást, $G_{test} = F_{felh.} \,$ . Ekkor a test a víz felszínén lebeg. Ha a felhajtóerő nagyobb, mint a test súlya, akkor a test emelkedik, ha kisebb, akkor a test süllyed.