Felhő alapú számítástechnika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Felhő alapú számítási modell

A felhő alapú számítástechnika (angolul „cloud computing”) a számítástechnika egy ágazata. Többféle felhő alapú szolgáltatást különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy dedikált hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, a szolgáltatás üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. Ezeket a szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy az interneten.

A felhő alapú számítástechnika a 2010-es évek egy fő irányának számít a számítástechnikában.[1]

Típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felhő alapú számítástechnika szolgáltatási modelljei

A felhő alapú szolgáltatások három fő csoportja[2][3]:

A szoftvert magát nyújtja szolgáltatásként. Ezeket az alkalmazásokat általában http protokolon keresztül, egy böngészővel lehet használni. Példa: Google Docs, netsuite
Az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges környezetet biztosítja, terheléselosztással és feladatátvétellel, kezelő felülettel, ezek rendszeres biztonsági frissítésével. Példa: Google App Engine, OpenShift
Virtuális hardvert (szervert, blokk-tárhelyet, hálózati kapcsolatot, számítási kapacítást) szolgáltat. Példa: Amazon EC2, Google Compute Engine

Hozzáférhetőség alapján:

  • Publikus felhő
Publikus felhő esetén egy szolgáltatótó a saját eszközállományával (tárhely, hálózat, számítási kapacítás) szolgálja ki ügyfelei szerverigényeit. Publikus felhők esetén különösen fontos a különböző ügyfelek izolálása.
  • Privát felhő
Saját vagy bérelt erőforrásokon lehet saját felhőt is építeni. Ez megoldást jelent a publikus felhők problémáira, viszont az üzemeltetésről a privát felhő tulajdonosának kell gondoskodnia. [4][5] Példák privát felhő szoftverekre: VMware vSphere, oVirt, CloudStack, OpenNebula
  • Hibrid felhő
privát és publikus felhők kombinációja. Ez lehetővé teszi átmeneti teljesítményigény esetén a számítási felhő kiegészítését publikus szolgáltató által kínált megoldással.

Egyéb kategóriák

  • Tárhely szolgáltatás (Storage as a Service)
A tárhelyet adja, mint szolgáltatást. Például: Amazon S3, ICloud
Ide sorolhatjuk a biztonsági mentéseket és szinkronizácós szolgáltatásokat is.

A felhő megoldások előnyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyfüggetlen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy felhő-alapú megoldás (főleg publikus felhő) szolgáltatás esetében a szolgáltatás bárhonnan könnyen elérhető lehet. A szolgáltatás maga is lehet független egy adott szerverközponttól - például az Amazon EC2 több adatközpontból kiszolgált szolgáltatásai.

Méretezhető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „cloud computing” alkalmazásával megszűnhet az az aggodalmunk, hogy mi történik, ha megnövekszik a vállalkozás forgalma, a piaci körülmények mennyire befolyásolják a tevékenységünket, ugyanis a felhő szolgáltatásai méretezhetőek. Ennek alapján az induló induló cégeknek valamint a kis- és középvállalkozásoknak a hosztolt nyilvános felhő, míg a nagyvállalatok esetében a privát felhő bevezetése a leghatékonyabb.

Nagy rendelkezésre állás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felhő alapú szolgáltatások mögött meghúzódó cégek folyamatos fejlesztése és komoly beruházásai, hatalmas adatbankjai a garancia arra, hogy a szolgáltatások világszínvonalon és megfelelő minőségben álljanak rendelkezésre.

Költségkímélő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A hardvereszközök megvásárlásának költségét a szolgáltatás használatának díja váltja fel - ez például lehet a bérelt számítási kapacítás, hálózati forgalom, vagy felhasználók száma alapján kiszámolt összeg
  • A működtetési feladatok nem a felhasználókat terhelik.
  • Az alkalmazások frissítésének járulékos költségei is megtakaríthatók.

Gyakran felmerülő kérdések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nem minden vállalat számára előnyös:
A felhő-alapú számítástechnika bármilyen kis- és nagyvállalat számára előnyös lehet, de ehhez megfelelő szolgáltatási típust kell kiválasztani és meg kell határozni, hogy az informatikai környezet melyik részét telepítik a felhőbe. Előnyös elsősorban azokat az alkalmazásokat telepíteni át, amelyek egyébként is külső alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. [6]
  • Nem biztonságos:
Egyes feltételeknek, mint az amerikai PCI biztonsági szabvány, amely a bankkártya adatok kezelését köti meg, nehéz megfelelő környezetet találni a felhő szolgáltatók között, ezeket nem minden szolgáltató biztosítja.[7]
  • A felhőben tárolt adatok feletti ellenőrzés elveszítése:
A megoldás erre, hogy a szolgáltatásra egy megfelelő referenciákkal rendelkező céget kell keresni, aki biztosítja, hogy az adatok biztonságban lesznek és a vállalat által előírt igényeknek megfelelnek, akár egy pénzügyi vagy jogi profilt képviselő vállalat esetében is. [8]
  • Ár:
Felhő alapú szolgáltatások esetében nincs szükség dedikált hardver vásárlására, ami jelentősebb megtakarítás a legtöbb esetben. Gyorsan változtatható az allokált erőforrások mérete is, ami további előny.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felhő alapú számítástechnika témájú médiaállományokat.

Rács számítások