Feketemellű kányasas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Feketemellű kányasas
Black Breasted Buzzard 1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Kányaformák (Milvinae)
Nem: Hamirostra
(Brown, 1845)
Faj: H. melanosternon
Tudományos név
Hamirostra melanosternon
(Gould, 1841)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Feketemellű kányasas témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketemellű kányasas témájú kategóriát.

Black Breasted Buzzard 2.jpg

A feketemellű kányasas vagy feketemellű kányaölyv (Hamirostra melanosternon) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjéhez, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjához tartozó Hamirostra nem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztrália csaknem teljes területén elterjedt faj.

Főleg a ritkás erdőkben él, de a szavannákon is előfordul. Elsősorban a folyók menti területeket kedveli.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hím hossza 50 centiméter, a tojó hossza körülbelül 55-60 centiméter. A hím testtömege 400-440 gramm között, míg a nőstény testtömege 500 gramm is lehet. Tollazata sötétbarna, a szárnyakon vörösesbarna mintázattal. Nyakán egy vörösesbarna sáv látható. Az evezőtollak hosszúak és ujjszerűen elállóak, sikló és vitorlázó repülésre alkalmasak. Csőre görbe és éles, ezzel darabolja fel a zsákmányát vagy a talált dögöt. Karmai kicsik, de élesek és tűhegyesek.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A talajhoz közel, lassan repül, így keresi zsákmányát. Fő táplálékállatai a kisebb hüllők és emlősök, akár a fiatalabb kengurukat is elkapja. Elég sokat elfog a betelepített üregi nyulak közül is. A földön fészkelő madarakat a fészkükről ragadja el. Képes egy nagyobb kővel az őrizetlenül hagyott emu tojásokat is feltörni. Néha rovarokkal is beéri és az elpusztult háziállatokból is lakmározik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egész évben párosával él. A költési időszakon kívül a jó táplálék ellátottságú helyeken akár 50 egyedből álló csapatokat alkotva is kóborolhat.

Költési időszaka júliustól decemberig tart. Fészkét száraz ágakból építi, majd zöld levelekkel béleli. A fészek többnyire 6-20 méteres magasságban található egy fa koronájában. A tojó 1-4 tojást rak, amelyeket egymaga költ ki egy hónap alatt. A fiókákat a két szülő közösen eteti. Csak a táplálékkal bőven ellátott területen tudja egy pár mindkét fiókáját felnevelni, a többség szezononként csak egy fiatal madarat nevel fel.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feketmellű kányasas csőrében egy kővel készül feltörni egy sötétzöld emutojást
A feltört tojással

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]