Feketehomlokú mézmadár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Feketehomlokú mézmadár
Noisy-Miner4.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Mézevőfélék (Meliphagidae)
Alcsalád: Mézevőformák (Meliphaginae)
Nemzetség: Meliphagini
Nem: Manorina
Faj: M. melanocephala
Tudományos név
Manorina melanocephala
(Latham, 1802)
Elterjedés
Manorinamelanocephalarge.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Feketehomlokú mézmadár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketehomlokú mézmadár témájú kategóriát.

Manorina melanocephala domain.jpg

A feketehomlokú mézmadár (Manorina melanocephala) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztrália keleti részén elterjedt faj, Queensland északi részétől Ausztrália teljes keleti partvidékén előfordul egészen Dél-Ausztrália állam déli részéig, továbbá Tasmania szigetén is honos.

Száraz erdők, eukaliptuszerdők, bozótos vidékek lakója, de mezőgazdasági területeken is előfordul.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Átlagos testhossza 25-28 centiméter. Háta és feje egyszínű szürkésbarna, erős szárnyai szürkék sárgás mintázattal. Hasa krémszínű, a szeme körüli csupasz bőrfelület, csőre és lábai is sárgák. Jellegzetes bélyege sötét arcmaszkja.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis kolóniákban él a facsoportokkal tarkított nyílt térségekben. Mint minden mézevő faj ideje java részét a fák lombkoronájában tölti. Eleségét elsősorban a talajon gyűjti, ahol rovarokat és magvakat szegedet fel. Táplálékot keres azonban a fákon is, ahol virágokból kiszívja a nektárt, közben repülő rovarokat is fog, ezen kívül pókokat és egyéb ízeltlábúakat is fogyaszt, melyeket a fák törzsén és ágain fog el. Gyümölcsöt is fogyaszt. Táplálékkeresés közben messzire elkóborol a pihenőhelyétől. Agresszív madarak, sokat veszekednek a kolónián belül is és harciasan viselkedik más fajokkal szemben is. Előfordul, hogy az egész kolónia együttesen rátámad a ragadozókra és a kisebb fajokat el is tudják kergetni.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A költési időszak júliustól decemberig tart. Fészke száraz fűből, apró ágakból és fakéregből készül, az egészet pókháló tartja össze. A fészek belsejét gyapjúval vagy tollakkal béleli. Fészkét fák ágaira, többnyire igen magasra építi.

A tojó általában 2-3 tojást rak, amelyeket 14-16 nap alatt költ ki. A fiókákat az előző fészekalj fiatal madarai is segítenek felnevelni.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]