Kerti katicavirág
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Nigella sativa L. | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kerti katicavirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti katicavirág témájú médiaállományokat és Kerti katicavirág témájú kategóriát. |
A kerti katicavirág (Nigella sativa) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjának katicavirág (Nigella) nemzetségébe tartozó növényfaj. Nyugat-Ázsiából, Észak-Afrikából származik, Közép-Európában is termesztik helyenként.
Egyéb megnevezései: termesztett katicavirág, feketekömény, szőrös kandilla, termesztett vagy kerti kandilla, fekete hagymamag.
Közeli rokona a dísznövényként termesztett borzaskata (Nigella damascena) és a mezei katicavirág (Nigella arvensis).
Igen régi kultúrnövény, magját már az ókorban is használták fűszerként és gyógyszerként.
Leírása[szerkesztés]
20–40 cm magasra megnövő, egyéves növény. Szórt állású levelei 2-3-szorosan szeldeltek, szálas-fonalasak. A magánosan, a szár vagy az oldalhajtások csúcsán elhelyezkedő virágok takarólevelei kékes vagy fehér színűek, ívesen behajló körömben végződnek. Öt mézfejtő szirma kettős csúcsú, pillás élű. Termőlevei kb. a közepükig szorosan összenőttek egymással. Az összenőtt, mirigyes tüszőtermésekben számos 2-2,5 mm hosszúságú, enyhén lapított, ovális, sűrűn barázdált, fekete mag található.
Története[szerkesztés]
A magokat már az ókori Elő-Ázsiában és Egyiptomban is ismerték. Zohary és Hopf szerint az N. sativa termesztésével kapcsolatos régészeti eredmények még hiányosak, de az biztos, hogy a magok előkerültek több ókori egyiptomi ásatásról, köztük Tutanhamon síremlékéből is.[1] Bár pontos szerepe az egyiptomi kultúrában nem ismert, azt tudjuk, hogy a fáraóval együtt eltemetett tárgyakat úgy választották ki, hogy segítségére legyenek a túlvilágon.
A legkorábbi, a fekete hagymamagra utaló írásos emlék az ószövetségi Ézsaiás próféta könyvének 28:25-27 szakaszában[2] található, ahol a fekete kömény (Károli-fordítás) és a búza aratását hasonlítják össze. Az Easton-féle bibliaszótár[3] szerint a héber ketsah szó határozottan az N. sativa növényre utal. Zohary és Hopf szerint az N. sativa az Óvilág hagyományos, széleskörűen elterjedt ókori fűszere volt.[1]
Gasztronómia[szerkesztés]
Magjának enyhén hagymaíze van, illata megtörve némileg a borsra és az szurokfűre emlékeztet. Elsősorban az arab, a török és az indiai konyha használja. Közép-Keleten sütemények, kenyérfélék tetejére szórják. Az indiaiaknál a bengáli ötfűszerkeverék (panch phoron, পাঁচ ফোড়ন) alkotóeleme, dhalokat, csatnikat ízesítenek vele. A török mesir édesség egyik összetevője.
Gyógyhatása[szerkesztés]
Hatóanyaga zsíros olaj, melyet linolsav és az olajsav gliceridjei alkotnak, és illóolaj. Kétszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag.
Ázsiában, a Közel-Keleten, Afrikában évszázadokon át gyógyszerként használták. A légzőrendszer, a gyomor, a vese, máj betegségeit kezelték vele, a keringési és az immunrendszer megerősítésére használták, továbbá gyulladáscsökkentőként, érzéstelenítésre, antiallergénként.
Az iszlám a legnagyobb hatású gyógyító készítmények között tartja számon. Mohamed próféta állítólag egyszer kijelentette, hogy a fekete magvak a halálon kívül minden betegségre hatásosak, ahogy az egyik hadíszban is olvasható.
A közép-európai népi gyógyászatban felfúvódás ellen és a szoptatós anyák tejtermelésének fokozására használták.
Manapság a fekete köményből sajtolt olajat kapszulás kiszerelésben étrend-kiegészítőként ajánlják, a széles körű gyógyhatásáról terjedő híradások tudományosan megalapozottaknak bizonyultak.[4]
Olaja nigellonét tartalmaz, ami a kísérletek szerint megvédi a tengerimalacokat a hisztamin indukálta hörgőgörcstől.[5] (talán megmagyarázza használatát asztma, bronchitis és köhögés ellen).
Olaja hatásosnak bizonyult az opiátfüggés kezelésében.[6]
Patkányok veséjében csökkentette a kőképződést.[7]
A Nigella sativa olaj annyira meglepően átfogó és változatos védő és gyógyító hatású, hogy évezredek óta az emberek úgy tekintenek rá, mint "csodaszerre".
A Nigella sativa gyógyhatása több tudományos kísérlet tárgya is volt. Állatkísérletek során bíztató eredménnyel kezeltek vele többek között allergiát és ekcémát, valamint több súlyos betegséget, beleértve a rákot és a cukorbetegséget is.
Olajával történő szájöblítés jelentősen csökkenti az akut myeloid leukémia esetén alkalmazott kemoterápia során kialakuló szájtáji nyálkahártya gyulladást és fájdalmat, valamint javítja a nyelési funkciót. [8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Domestication of plants in the Old World, 3, Oxford University Press, 206. o. (2000). ISBN 0198503563
- ↑ Online változat
- ↑ Easton's Bible dictionary
- ↑ Mézes feketeköménnyel a koronavírus ellen: több, mint népi gyógymód
- ↑ Effect of Nigella Sativa on Isolated Guinea Pig Trachea - PDF Archiválva 2013. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Role Of Nigella Sativa In Opioid Dependence. [2010. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 19.)
- ↑ http://www.sid.ir/En/VEWSSID/J_pdf/83020070206.pdf
- ↑ Hussain, Saad Abdulrahman; Mohammed Omer: Nigella sativa Oil Mouth Rinse Improves Chemotherapy-Induced Oral Mucositis in Patients with Acute Myeloid Leukemia (angol nyelven). BioMed Research International, 2019. október 30. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nigella sativa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
- Terebess: Kerti katicavirág
- http://blackseed.webs.com/ Archiválva 2013. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
