Fekete Pál (díszkovács)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Új zsinagóga, Szeged
Az új zsinagóga főbejárati lámpája
Reök palota kovácsoltvas lépcsőkorlát
Reök palota erkélyrács

Fekete Pál (1873–1908) díszkovács, szerkezet lakatos. Munkái szeged palotáinak és épületeinek gyöngyszemei. A Szeged, Tisza Lajos körút 56. szám alatti Reök-palota kovácsoltvas erkélykorlátai és a lépcsőház korlátjai által vált a köztudatban ismertté.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövid életéről kevés adat maradt az utókor számára. Ma is látható némely köztéri munkáján a cégének emblémája. Műhelyében időnként harminc segéd is dolgozott. Legjelesebb munkái az Európa-hírű – Baumhorn Lipót által tervezett -, „Európa egyik legszebb, hazánk második legnagyobb zsidó temploma”[1] a szegedi új zsinagógához készültek, Fejős Ferenccel, Kiss Jánossal közösen. Teljességgel vasból konstruálták az épület belső tartószerkezetét: a négy kovácsoltvas rácsos főoszlopot, a közbeiktatott öntöttvas oszlopokat, karzattartó vashevedereket, a tetőszerkezet rácsos tartóit s a kupola vázát.[2] Nem csupán a vállalkozók versengése miatt, de a tervezők választékos igénye, a kivitelezés magas követelménye miatt, ez jeles feladatnak minősült. A zsinagóga orgonakészítésére kitűzött versenytárgyaláson számtalan mester kész munkákkal jelentkezett, közöttük Kováts István híres szegedi orgonaépítő mester hárommanuálos, többváltozatos orgonájával. Az építési bizottság mégis egy temesvári orgonakészítő Wegenstein Lipót munkáját részesítette előnyben. Ez az eset érzékelteti Fekete Pál magas fokú mesterségbeli készségét, amellyel a máig jeles épületdíszítő vaselemeit kidolgozta.[3] Kisebb köztéri munkái a fakapu betétrácsok részben szecessziós alkotások, melyek rendkívüli szakmai ügyességét bizonyítják. A szegedi szecesszió legdinamikusabb korszakát reprezentáló műalkotásai a szegedi Reök palotában látható lépcsőkorlátok, erkélykorlátok. „A gyökérből kinövő indadísz vaspálcán felfutva virágcsokorba szökken. A rácsmezőkön sáslevelek között bimbós és kinyílt liliomok láthatók, melyek felfelé lüktető, sodró hatást keltenek. Az orsótérbe pillantva csupa kinyílt virág látható, s ez minden irányban élményszerűvé teszi a közlekedést a lépcsőházban.” [4] Ugyanaz a temperamentum figyelhető meg a Szeged, Bartók tér 10. számú – Magyar Ede által tervezett – Tadeskó-ház erkélykorlátján és fakapu betétrácsán. Említést érdemel a Szeged, Szűcs utca 9. szám alatti épület érdekes szalagszerű levelekkel díszített kapurácsa miatt.

Köztéri munkái (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erkélyrács Szeged, Bartók tér 10.
  • 1893 fakapu betétrács, Szeged, Vitéz utca 19.
  • 1901 lakatoscégér, Szeged, Római körút 15. (lebontották)
  • 1902 fakapu betétrács, Szeged, Aradi vértanúk tere 3.
  • 1902 címeres kilincs, Gutenberg utca 20.
  • 1902 kapupánt dísz, új zsinagóga oldalkapu
  • 1905 fakapu betétrács, Szeged, Szűcs utca 9.
  • 1906 faajtó betétrács, Szeged, Tisza Lajos körút 56.
  • 1906 fakapu betétrács, Szeged, Tisza Lajos körút 56.
  • 1906 lépcsőkorlát, Szeged, Tisza Lajos körút 56.
  • 1906 lépcsőkorlát, Szeged, Tisza Lajos körút 56.
  • 1906 erkélykorlát, Szeged, Tisza Lajos körút 56.
  • 1906 erkélykorlát, Szeged, Tisza Lajos körút 56.
  • 1906 erkélykorlát, Szeged, Bartók tér 10.
  • 1906 fakapu betétrács, Szeged, Bartók tér 10.

Fakapu betétrácsok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Új zsinagóga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reök-palota díszei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Somorjai Ferenc: Szeged, 2002
  2. Ozsváthné Csegezi Mónika: SZEGED folyóirat 2003. május 39. oldal
  3. Szeged vasművessége: Tápai Antal, Tipity János Tóth Béla Bevezetője
  4. Bakonyi Tibor: Magyar Ede

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kónya György