Fekete-tengeri tűhal

Fekete-tengeri tűhal
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii) Csoport: Percomorpha Rend: Pikóalakúak (Gasterosteiformes) Alrend: Syngnathoidei Család: Tűhalfélék (Syngnathidae) Alcsalád: Csőhalak (Syngnathinae) Nem: Syngnathus Linnaeus, 1758 Faj: S. abaster
Tudományos név
Syngnathus abaster Risso, 1827
Szinonimák
Szinonimák Syngnathus abaster ganzirrensis D'Ancona, 1934 Syngnathus abaster ganzirriensis D'Ancona, 1934 Syngnathus agassiz Michahelles, 1829 Syngnathus agassizi Michahelles, 1829 Syngnathus agassizii Michahelles, 1829 Syngnathus algeriensis Günther, 1870 Syngnathus anguisigola Nardo, 1847 Syngnathus bucculentus Rathke, 1837 Syngnathus caspius Eichwald, 1831 Syngnathus ethon Risso, 1827 Syngnathus ethon aeolicus Di Caporiacco, 1948 Syngnathus flavescens Kaup, 1856 Syngnathus microchirus Moreau, 1891 Syngnathus nigrolineatus Eichwald, 1831 Syngnathus nigrolineatus maeoticus Slastenenko, 1938
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fekete-tengeri tűhal témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete-tengeri tűhal témájú kategóriát.

A fekete-tengeri tűhal (Syngnathus abaster) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pikóalakúak (Gasterosteiformes) rendjébe, ezen belül a tűhalfélék (Syngnathidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A fekete-tengeri tűhal elterjedési területe a sekély, növényekben gazdag parti vizek, lagúnák, a folyók torkolata és alsó folyása a Fekete- és Azovi-tenger térségében, például a Duna, Dnyeszter, Déli-Bug, Dnyeper és Don alsó szakaszai.

Megjelenése

A hal testhossza 15-18 centiméter, de elérheti a 22 centiméteres hosszúságot is. Vékony, megnyúlt testén csontos bőrpajzsok vannak. 7 sor a törzsön és 4 a faroknyélen. E csontos bőrpajzsok gyűrűbe nőttek össze. 15-17 gyűrű a törzsön, 37-41 a faroknyélen. Orra rövid, csőszerű. Oldalvonala teljes. Zöldesbarna vagy vörhenyesbarna testén világos keresztsávok vannak.

Életmódja

Területhez ragaszkodó, part menti halfaj. Tápláléka állati plankton, apró rákok és halivadék.

Szaporodása

Május - augusztusban ívik. A nagy ikrákat a hím kikelésükig a hasoldalán hordja. Az ikrák két bőrráncból képződött költőtáskában fejlődnek ki. Egyévesen válik ivaréretté.

Források

• Syngnathus abaster Risso, 1827 FishBase
• Dawson, C.E., 1986. Syngnathidae. p. 628-639. In P.J.P. Whitehead, M.-L. Bauchot, J.-C. Hureau, J. Nielsen and E. Tortonese (eds.) Fishes of the North-eastern Atlantic and the Mediterranean. Volume 2. Unesco, Paris.
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
• Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8