Fekete-Győr András (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fekete-Győr András (jogász) szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a jogászról, politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Fekete-Győr András (egyértelműsítő lap).
Fekete-Győr András
Született1989. április 13. (35 éves)
Budapest
Nemeférfi
Állampolgárságamagyar
SzüleiFekete-Győr András
Foglalkozása
Tisztségeelnök (2016-2021 Momentum Mozgalom)
Iskolái
A Momentum Mozgalom elnöke
Hivatali idő
2017. március 4. – 2021. október 10.
Elődnem volt
UtódOrosz Anna
Politikai pályafutása
Párt
  • Facebook
  • Parlament.hu
    • A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete-Győr András témájú médiaállományokat.
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Fekete-Győr András (Budapest, 1989. április 13. –) magyar jogász, politikus, országgyűlési képviselő, 2016 és 2021 között a Momentum Mozgalom elnöke.[1] 2021. október 10-én a Momentum küldöttgyűlése megvonta tőle a bizalmat, ekkor az elnöki pozícióról lemondott.[2]

    Származása[szerkesztés]

    Anyai dédapja Kuncz Ödön nemzetközi hirű jogászprofesszor volt, a kereskedelmi jog megalkotója. Anyai nagyapja Kuncz József ügyvéd, aki 1956-ban az MNB forradalmi csoportjának egyik vezetője volt. Ezért '56 leverése után állásából és az ügyvédi kamarából eltávolították. Az 1960-as években rehabilitálták. A Kuncz család erdélyi származású. Apai nagyapja Fekete-Győr Endre agrármérnök, 1969–1981 között Heves megye tanácselnöke volt.[3] Édesapja Fekete-Győr András, 1993-tól az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezetőigazgató-helyettese, 2010-től 2018-ig ügyvezető igazgatója volt.[4][5][6] Édesanyja Kuncz Magdolna, külkereskedő.

    Tanulmányai[szerkesztés]

    Solymáron járt magyar–német két tannyelvű általános iskolába. 2008-ban érettségizett a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban.[5]

    2013-ban a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodánál volt gyakornok néhány hónapon át, majd 2014-ben a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamaránál (ICC) volt szakmai gyakorlaton.[5][7]

    2015-ben végzett jogászként az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Egyetemi tanulmányai közben Erasmus-ösztöndíjjal két szemeszteren át tanult a Heidelbergi Egyetem jogi karán.[5][7]

    2015-ben Budapesten négy hónapig a General Electricnél dolgozott követelésrendezőként.[5][7]

    2016-ban a berlini Humboldt Egyetemen politikatudományt hallgatott egy német nemzetközi parlamenti ösztöndíj keretében.[7]

    Politikai karrierje[szerkesztés]

    2014. január 15-én Párizsban elhatározta, hogy visszatér Magyarországra, és mert szerinte nincs szolidaritás a jobboldalon, nincs pozitív nemzetkép a baloldalon, létrehoz egy új generációs politikai közösséget, majd azt követően egy új magyarországi pártot,[8] ami – az Index újságírójának megfogalmazása szerint – „a vállalhatatlan kormánnyal és a vállalhatatlan ellenzékkel szemben is alternatívát nyújt”.

    2014–15-ben elsősorban a politikai közösség szervezésén, másokkal együtt a közösségi hálózat kialakításán dolgozott. Előadásokat, nyári táborokat szerveztek, majd 2015 végén eldöntötték, hogy egyesületté alakulnak.

    2015–16-ban Brüsszelben az Európai Parlament Jogi Ügyek Bizottságánál szerzett tapasztalatot, majd elnyert egy Bundestag-ösztöndíjat Berlinbe. Hans-Peter Friedrich irodájában volt gyakornok.[5]

    2016 nyarán tért vissza Berlinből, ekkor a Momentum Mozgalom elnökévé választották.[5] Ebben a tisztségében a 2017. március 4-én tartott tisztújító közgyűlés újabb egy évre megerősítette. Az addig egyesületi formában működő mozgalom párttá alakult és az ő elnöksége alatt vett részt a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon, amelyen azonban a Momentum nem szerzett egyetlen mandátumot sem.

    A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon a párt országos listájának 1. helyén szerepelt,[9] valamint a Budapesti 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselőjelöltjeként is indult a választásokon.[10]

    2018-ban szerepelt az amerikai Forbes magazin 30-as listáján, azok között a 30 év alatti politikusok között, akik a legnagyobb hatással vannak Európa politikájára és közéletére,[11] majd márciusban a Euronews válogatta be „Az év európai embere” díj jelöltjei közé (a díjat végül nem ő kapta).[12] 2018 őszén megkapta az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma által támogatott International Visitors Leadership program ösztöndíját.[13]

    2021. február 21-én bejelentették, hogy a Momentum miniszterelnökjelöltje lesz az ellenzéki előválasztáson.[14]

    Miután az ellenzéki előválasztás első fordulójában az utolsó helyen végzett, 2021. október 10-én a Momentum küldöttgyűlése közel kétharmados arányban leszavazta, és ekkor lemondott az elnöki pozícióról.[2]

    A 2022-es országgyűlési választáson országos listáról szerzett mandátumot.

    Személye körüli konfliktusok[szerkesztés]

    • 2017. május 18-án az Origo.hu cikket közölt, melyben azt állította, hogy a Momentum tagjai egyrészt Soros Györgyhöz köthetők, másrészt pedig milliós fizetéseket vettek fel hallgatói önkormányzati képviselőként.[15] Ezt követően Fekete-Győr András és néhány társa engedély nélkül behatolt az Origo irodájába, és az ott jelenlévőkről azok engedélye nélkül felvételeket készített, és tett később közzé.[16][17] A Momentum közleményében úgy fogalmazott, hogy „Azért mentünk, hogy megkérdezzük Kovács Andrást és az origósokat, hogy honnan szedik a hamis információkat, és miért írnak lejárató cikkeket rólunk. Beszélgetni szerettünk volna velük, hogy ők is lássák, hogy ők hús-vér embereket járatnak le, és esetleg megszólaljon a lelkiismeretük.”[18] A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elítélte a párt akcióját: „Az Origo székhelye magánterület, oda pedig engedély nélkül senki – még a hatóságok sem – léphetnek be. Az engedély hiányát pedig nem pótolja a közérdekre való hivatkozás.”[19] Az Origo feljelentést tett az ügyben, mert megdöbbentőnek tartották, „hogy egy magát komolynak mondó párt elnöke olyan jogsértésre vetemedik, hogy engedély nélkül betör egy magántulajdonban lévő épületbe.”[20]
    • 2018 decemberében egy tüntetés alkalmával füstgyertyát dobott a rendőrök felé,[21][22] amiről később azt nyilatkozta, hogy nem bánta meg. Egyes források ezt félreértelmezve „füstgránátról“ kezdtek hírt adni.[23][24] 2019. április 2-án a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség közölte, hogy az ügyhöz kapcsolódóan hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki Fekete-Győr Andrást.[25]

    Jegyzetek[szerkesztés]

    1. ↑ Tóth Richi: Párttá alakul a Momentum, Fekete-Győr az új elnök. 24.hu, 2017. március 5. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
    2. ↑ a b Lemondott Fekete-Győr András, miután megvonta tőle a bizalmat a Momentum (hvg.hu, 2021-10-10)
    3. ↑ Szentesi Zöldi László: Egy bukás anatómiája. Demokrata, 2017. március 19. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
    4. ↑ MTI: Kinevezték az OBA új ügyvezető igazgatóját. hvg.hu, 2010. augusztus 13. (Hozzáférés: 2017. július 12.)
    5. ↑ a b c d e f g Joób Sándor: Egy magyar fiatal, akitől megijedt az egész Orbán-kormány. Index.hu, 2017. február 23. (Hozzáférés: 2017. július 12.)
    6. ↑ Brückner Gergely: Fekete-Győr András, a momentumos politikus édesapja távozik az OBA éléről. Index.hu, 2018. január 9. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
    7. ↑ a b c d András Fekete-Győr. LinkedIn. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
    8. ↑ Párttá alakult a Momentum. [2018. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.)
    9. ↑ Nincs miniszterelnök-jelöltje a Momentumnak. Mandiner, 2018. január 15. (Hozzáférés: 2018. február 11.)
    10. ↑ Jelöltjeink. Momentum Mozgalom. [2019. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 11.)
    11. ↑ A Momentum elnöke Európa 30 legbefolyásosabb fiatalja között
    12. ↑ Fekete-Győr András az Év európai embere lehet. hvg.hu, 2018. március 19. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
    13. ↑ Amerikába utazik tanulni Fekete-Győr András és Szél Bernadett. A két politikus az amerikai külügyminisztérium ösztöndíjasa lett. [2018. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.)
    14. ↑ [1]
    15. ↑ http://www.origo.hu/itthon/20170517-milliok-momentum-mozgalom-hallgatoi-onkormanyzatok.html
    16. ↑ Momentumosok látogatták meg az Origo újságíróját
    17. ↑ http://www.origo.hu/itthon/20170518-momentum-mozgalom-kuruc-info.html
    18. ↑ https://index.hu/belfold/2017/05/18/momentum_origo_video/?utm_source=facebook&utm_medium=share&utm_campaign=index
    19. ↑ Az Origo székhelye magánterület – TASZ nyilatkozat
    20. ↑ Betört az Origóhoz Fekete-Győr – Magyar Idők, 2017. május 19.
    21. ↑ http://ugyeszseg.hu/ujabb-gyanusitott-a-momentum-mozgalomnal/
    22. ↑ https://nepszava.hu/3093710_fekete-gyor-andras-orban-fel-a-fiataloktol-ezert-akar-engem-bilincsben-latni-video
    23. ↑ http://www.atv.hu/belfold/20181213-fekete-gyor-is-fustgranatot-dobott-a-rendorokre
    24. ↑ http://mandiner.hu/cikk/20181213_fustgranatot_dobott_a_rendorokre_a_momentum_elnoke
    25. ↑ Márk, Herczeg: Meggyanúsította az ügyészség Fekete-Győr Andrást. 444, 2019. április 3. (Hozzáférés: 2019. április 4.)

    Források[szerkesztés]

    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fekete-Győr_András_(politikus)&oldid=27021126”