Fejes Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fejes Sándor (Tóváros, 1907. november 12.Budapest, 1977. július 6.) Kossuth-díjas (1961) kertészmérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora (1962).

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A budapesti Kertészeti Tanintézetben műkertészi (1929), később a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán mezőgazdasági mérnöki diplomát szerzett (1957). 1929-től a váci Magyar–Belga Hajtatókertészetben dolgozott egy ideig. 1932-ben önálló dísznövénytermesztő, 1933-tól gyümölcstermesztési főintéző volt Károlyi Imre birtokain. Létrehozta 1945-ben a Zalaszentgróti Gyümölcstermelő Szövetkezetet, melynek ügyvezető igazgatói tisztjét is ellátta. 1949-től gyümölcstelepítésekkel és ezek irányításával foglalkozott a Gyümölcstermelő Nemzeti Vállalatnál, majd az Állami Gazdaságok Országos Központjában. 1961-től egészen nyugdíjazásáig (1967) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mininisztérium (MÉM) kertészeti főosztályának vezetőjeként működött, nyugdíjasként pedig a MÉM Tanácsadó Testületének volt tagja. Kidolgozta a korszerű hazai nagyüzemi gyümölcsösök telepítési, üzemszervezési, agrotechnikai módszereit és gyakorlati megvalósítását. Hazánkban új almafajtákat honosított meg és számos új módszert vezetett be: széles sorú gyümölcsösök, metszés helyett lekötözés, termőkarós orsófák. Szakirodalmi munkássága is jelentős.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Termőíves orsógyümölcsös létesítése és nevelése (Bp., 1958)
  • A korszerű nagyüzemi gyümölcsös (Bp., 1961; több nyelven)
  • Gyümölcssövény. Az intenzív gyümölcstermesztés új útja (Horn Edével, Brunner Tamással, Bp., 1972)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]