Fehéry Ákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehéry Ákos
Személyes adatok
Születési dátum1883. április 16.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum1921. április 2. (37 évesen)
Halálozási helyCsepel,  Magyarország
Állampolgárságmagyar
Poszthátvéd
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
 Magyar 1957-2000 MÚE
Válogatottság
1903Magyar 1867-1918 Magyarország1(0)
Nemzeti játékvezetés
IdőszakBajnokságStátusz
1902–1920NB Ijátékvezető
Nemzetközi játékvezetés
IdőszakKonföderációStátusz
1902–1920FIFAjátékvezető
Edzőség
IdőszakKlub
1918–1919Magyar 1867-1918 Magyarország
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
SablonWikidataSegítség

Fehéry Ákos (Budapest, 1883. április 16.Csepel, 1921. április 2.)[1] magyar labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, lőszergyári tisztviselő.

Családja[szerkesztés]

Fehéry József és Braun Amália fiaként született. Felesége, tőrei és tótmegyeri Tóth Irén egy hónappal élte túl, 1921. május 9-én hunyt el.[2]

Pályafutása[szerkesztés]

Labdarúgóként[szerkesztés]

A BTC és a MÚE balhátvédje. A MagyarországCsehország mérkőzés balhátvédje volt. Egyszeres válogatott játékos.

Játékvezetőként[szerkesztés]

Nemzeti játékvezetés[szerkesztés]

Játékvezetésből 1901-ben Budapesten, az MLSZ tanácsa előtt tett vizsgát és az első vizsgázott bírók csoportjába tartozik. Gyakorló bíróként az MLSZ által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. 1901-ben első és másodosztályba osztották az ekkor még kizárólag fővárosi klubokat. Az MLSZ tanácsa javaslatára NB II-es, 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1920-ban, az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkezve visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 95.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1903. március 29. Lehel utcai pálya, Budapest első NB I-es mérkőzése MTK33 Football Club 9 – 1 Zárt kapuk
1920. október 10. Hungári úti pálya, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Törekvés SE– MTK 1 – 3 8000

Nemzetközi játékvezetés[szerkesztés]

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Bíró Bizottsága terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1906-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az első nemzetek közötti válogatott mérkőzése a Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott találkozó volt. A nemzetközi játékvezetéstől 1920-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 7.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1906. november 5. Millenáris-pálya, Budapest 10. válogatott mérkőzés MagyarországAusztria 3 – 1 3 000
1907. november 3. Millenáris-pálya, Budapest 14. válogatott mérkőzés Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott 4 – 1 6 000
1914. október 4. Üllői úti pálya, Budapest 52. válogatott mérkőzés (jótékony célú, rendkívüli mérkőzés) Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott 2 – 2 12 000

Edzőként, sportvezetőként[szerkesztés]

Mielőtt az MLSZ megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért. 1918-tól lett szövetségi kapitány. A válogatott összetételét állandóan 7–8 MTK játékos képezte, ami megkönnyítette eredményességét.

1917-ben megalakult a Magyar Futballbírák Testülete (BT), a közgyűlés a tanácstagok közé választotta. 1925-ben a BudapestPrága mérkőzés tiszta bevételéből hátramaradt családját segítette az MLSZ.

Statisztika[szerkesztés]

Mérkőzése a válogatottban[szerkesztés]

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1903. április 5. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  2 – 1  Csehország barátságos -
Összesen 1 mérkőzés 0 gól

Mérkőzései szövetségi kapitányként[szerkesztés]

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1918. április 14. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország  2 – 0  Ausztria barátságos -
2. 1918. május 12. Budapest, Hungária körúti pálya Magyarország  2 – 1  Svájc barátságos -
3. 1918. június 2. Bécs, WAC-Platz Ausztria  0 – 2  Magyarország barátságos -
4. 1918. október 6. Bécs, WAC-Platz Ausztria  0 – 3  Magyarország barátságos -
5. 1919. április 6. Budapest, Üllői úti pálya Magyarország  2 – 1  Ausztria barátságos -
Összesen 5 mérkőzés - gól

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Fehéry Ákos. World Referee. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
  • Fehéry Ákos. footballzz.com. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
  • Fehéry Ákos. footballdatabase.eu. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
  • Fehéry Ákos. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
  • Fehéry Ákos. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
  • Fehéry Ákos játékvezetői adatlapja a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán