Fehéry Ákos (Budapest, 1883. április 16. – Csepel, 1921. április 2.)[1] magyar labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, lőszergyári tisztviselő.
Fehéry József és Braun Amália fiaként született. Felesége, tőrei és tótmegyeri Tóth Irén egy hónappal élte túl, 1921. május 9-én hunyt el.[2]
A BTC és a MÚE balhátvédje. A Magyarország–Csehország mérkőzés balhátvédje volt. Egyszeres válogatott játékos.
Játékvezetésből 1901-ben Budapesten, az MLSZ tanácsa előtt tett vizsgát és az első vizsgázott bírók csoportjába tartozik. Gyakorló bíróként az MLSZ által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. 1901-ben első és másodosztályba osztották az ekkor még kizárólag fővárosi klubokat. Az MLSZ tanácsa javaslatára NB II-es, 1903-tól
NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1920-ban, az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkezve visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 95.
Időpont
|
Helyszín
|
Mérkőzés típusa
|
Mérkőzés
|
Eredmény
|
Nézők száma
|
1903. március 29.
|
Lehel utcai pálya, Budapest
|
első NB I-es mérkőzése
|
MTK–33 Football Club
|
9 – 1
|
Zárt kapuk
|
1920. október 10.
|
Hungári úti pálya, Budapest
|
utolsó NB I-es mérkőzése
|
Törekvés SE– MTK
|
1 – 3
|
8000
|
Nemzetközi játékvezetés[szerkesztés]
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Bíró Bizottsága terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1906-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az első nemzetek közötti válogatott mérkőzése a Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott találkozó volt. A nemzetközi játékvezetéstől 1920-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 7.
Időpont
|
Helyszín
|
Mérkőzés típusa
|
Mérkőzés
|
Eredmény
|
Nézők száma
|
1906. november 5.
|
Millenáris-pálya, Budapest
|
10. válogatott mérkőzés
|
Magyarország–Ausztria
|
3 – 1
|
3 000
|
1907. november 3.
|
Millenáris-pálya, Budapest
|
14. válogatott mérkőzés
|
Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott
|
4 – 1
|
6 000
|
1914. október 4.
|
Üllői úti pálya, Budapest
|
52. válogatott mérkőzés (jótékony célú, rendkívüli mérkőzés)
|
Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott
|
2 – 2
|
12 000
|
Edzőként, sportvezetőként[szerkesztés]
Mielőtt az MLSZ megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért. 1918-tól lett szövetségi kapitány. A válogatott összetételét állandóan 7–8 MTK játékos képezte, ami megkönnyítette eredményességét.
1917-ben megalakult a Magyar Futballbírák Testülete (BT), a közgyűlés a tanácstagok közé választotta. 1925-ben a Budapest–Prága mérkőzés tiszta bevételéből hátramaradt családját segítette az MLSZ.
Mérkőzése a válogatottban[szerkesztés]
Mérkőzései szövetségi kapitányként[szerkesztés]
- Fehéry Ákos. World Referee. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- Fehéry Ákos. footballzz.com. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- Fehéry Ákos. footballdatabase.eu. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- Fehéry Ákos. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- Fehéry Ákos. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- Fehéry Ákos játékvezetői adatlapja a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán