Fehér Ferenc Precíziós Mechanikai és Gépműhelye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehér Ferenc Precíziós Mechanikai és Gépműhelye
Fehér Ferenc Precíziós Mechanikai és Gépműhelye Kispesten
Fehér Ferenc Precíziós Mechanikai és Gépműhelye Kispesten
Típusüzleti vállalkozás
Alapítva1919
Megszűnt1949. június 8.
JogutódElektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára
Irányítószám1191
CímÜllői út 64.
AlapítóFehér Ferenc
SablonWikidataSegítség
Fehér Ferenc Precíziós Mechanikai és Gépműhelye Kispesten
A gyárudvar
Cégtábla

Az első világháború után a hazai szakemberek közül többen felismerték, hogy az elektromosság gyors fejlődésével kedvező lehetőség adódik vállalat megalapítására. Fehér Ferenc 5 év németországi tanulmányai után hazatért, s a Posta Kísérleti Állomás laborjaiban végzett 10 év kísérletező munkákkal bővítette szakismereteit. 1919-ben Fehér József, Ferenc társas céget alapított. Ezt rövidesen megszüntetve, 1920-ban iparigazolványt váltott ki, amellyel finommechanikai műhelyt létesített a Budapest VII., Murányi utca 18. alatti alagsorban. A cég neve Fehér Ferenc Precíziós Mechanikai és Gépműhelye lett.

Története[szerkesztés]

A Murányi utcai műhely, a háborúban megsérült nyomdai kézi s gépi számozógépek, perforálószerszámok, fényképező- s mozigépek, gyógyszergyári pasztillázógépek, valamint egyetemek, intézetek laboreszközeinek javításával foglalkozott. Az üzem fejlesztéséhez szerszámgépekre volt szükség, de erre még nem volt elég tőkéje. Fehér öntő-, lakatos-, esztergályos kisiparosokból alkalmi szövetkezetet szervezett, s ezekkel együttműködve bővítette gépparkját. Így lehetősége volt a külföldi Mono- és Lyno típusú szedőgépek pótalkatrészeinek hazai gyártására. A Fehér által szerkesztett szalagperforáló géppel megoldódott a Mono szedőgépek papírtekercseinek hazai előállítása. 1925-ben az Országos Ipari Tárlaton részt vett kiállításán, Nagy Aranyéremmel tüntették ki. A nyomdaiparnak elvállalta az eddig külföldről beszerzett gépi számozógépek készítését, melyekkel az 1 koronás bankók s kötvények számozása történt. 1926-ban az Országos Iparegyesület közgyűlésén szaktevékenységét ezüstéremmel tüntették ki. Az Államnyomda által készített magyar posta- és illetménybélyegek perforálószerszámait 1926–38-ig a Fehér-cég készítette.

Fehér jó szakmai kapcsolatban volt Szvetics Emil elektromérnökkel, ki akkoriban a Telefonhírmondó igazgatója volt, és később a Rákóczi út 22. alatt önálló elektrotechnikai labort nyitott. A Postának mikrofonok, hallgatók, papírkondenzátorok, Deprez-rendszerű mutatós műszerek s kábelmérőhidak készítésével foglalkozott. Az 1925-ben megindult hazai rádiózás kedvező munkalehetőséget jelentett. Fehér a kezdeti kristálydetektoros rádióvevők házi összeállításához kis építőszekrényeket készített. Mindkét vállalkozás számára kedvezően hatott a lakihegyi adóállomás megépítése.

Fehér kapcsolatot tartott fenn az Amerikában élő Gáti Béla nyugdíjas elektromérnökkel, aki korábban a Posta Kísérleti Intézetben a főnöke volt. A nagyfrekvenciás mérésekre alkalmas szabadalmazott Gáti-féle Barreteres mérőberendezésekből Japánba és Olaszországba is szállítottak.

Szvetics 1926-ban történt halála után, Fehér 1927-ben az özvegyétől 10 évi részletre megvette a műhelyét és laborját. 1928-ban a Murányi utcai műhelyével átköltözött a Rákóczi út 22. IV. em.-i jól felszerelt műhelybe s laborba. A vétellel jelentősen bővült a géppark s a gyártói profil. Nem adta fel Sztevics üzletkörét, a MÁV-ot s a Postát. Az új műhelyben eddig a Postának készített papírkondenzátorok gyártását megszüntette, mert a rádiók gyártásához a nagy tételben szükséges kondenzátorok sorozatgyártásához új, korszerű gépeket kellett volna beszerezni. Korszerű formában új függőszálas tükrös galvanométerekkel készültek a Szvetics-féle kábelmérőhidak. A Standard Villamossági laborjának Wheatsone-Thomson-mérőhidak, etalon-ellenállások, precíziós ellenállás-sorozatok, kapacitás mérőhidak, hullámmérők, nagyérzékenységű függőszálas laborműszerek készültek. A rádióamatőrök nagyfrekvenciás méréseihez Fehér kidolgozta a Magyarországon eddig még nem gyártott thermó-keresztes műszereket. A gyengeáramú berendezésekhez a régi fémházas műszerek helyett bakelitházas új műszerfajtákat kellett kidolgozni, de ezek kifejlesztését s felszerszámozását a külföldi nagy vállalatok (Weston, Hartmann & Braun, Siemens-Schuckert) nagysorozatban gyártott, kedvező áron importálható műszerei miatt csak lassan, fokozatosan lehetett kialakítani. Ugyanakkor a külföldi cégek műszereinek javítását, hitelesítését a gyári szervizek hiányában, a Fehér-labor végezte.

A honvédséggel a kezdeti kapcsolatok a kísérletek szintjén 1927-ben indultak meg. Jáky József (Janicsek József) százados, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia tanára Fehérrel közösen folytatta kísérleteit a ballisztikus lövedéksebesség-mérőhöz. Itt kísérletezték ki a ballisztikus galvanométert is, melynek sorozatgyártását 1931-től a Gammában indították be. Fehér jól számított, a söntöket a gyártáshoz cége szállította.

A Fehér-műhely hírnevét öregbítette a Marschalko-féle olaj-viszkoziméter kipróbálása, melyet 1928-ban szabadalmaztattak, majd Fehér megszerezte a termék előállításának jogát. A MÁV-nak, az Útügyi Intézetnek, az Állami Földtani Intézetnek, és a fűzfői hadianyaggyárnak egyaránt szállítottak. A találmány után német, angol, amerikai, és francia cégek érdeklődtek.

Az 1929–1933. évi nagy gazdasági világválság súlyosan érintette a céget. Kényszerűségből újra gyártottak nyomdaipari termékeket, gyógyszeripari préseket, mikroszkópokat, spektroszkópokat, Thomson-hidakat, dekádellenállásokat. Fehér műhelyét 1930. októberben az V. ker., Váci út 26. alá helyezte át. A felfelé ívelés 1935 körül következett be. Újra gyártott viszkozimétereket s kis műszereket. A cég 1936-ban újra kapcsolatba került a honvédséggel. Angol légifényképező berendezéseket javított, majd olasz gyártmányokat (fotógéppuska). A javítások során merült fel a hazai tervezésű fotógéppuska megalkotásának gondolata, melyet csak a II. világháború alatt fejlesztettek ki.

A nyomdaipar még mindig jelentős megrendelésekkel halmozta el a Fehér-céget, mely már kinőtte a Váci úti műhely kereteit. Ekkor Fehér 1937. októberben Kispestre költözött egy 1000 négyszögölös telekre. A szoba-konyhás lakásokat műhelyekké alakíttatta. A költözéssel háttérbe szorult a nyomdaipari termékek gyártásának egy része. Előtérbe került a rádióműszer-gyártás. Nagy tételekben szállított a Telefunken, Telefongyár, Magyar Siemens Művek s az Orion cégeknek.

Az 1938-as berlini nemzetközi kiállításon a kiállítás nagydíját is elnyerte. (Szvetics-rendszerű tükrös galvanométer, olajviszkoziméter.)

A haditermelés[szerkesztés]

Fehér Ferenc Elektromos Finommechanikai Készülékek Gyára

A haditermelésbe történő bekapcsolódás igen gyors fejlődést eredményezett. A gyárat a Honvédelmi Minisztérium jelölte ki hadianyaggyártásra. A kapacitás 97%-át 1942-ben már honvédségi megrendelések tették ki. A gyártelep bővítésekor a felépülő új épület földszintjén és első emeletén 1–1 gyártóműhelyt (80 főre), az alagsorban 140 fő befogadására alkalmas óvóhelyet, étkezdét, raktárt alakítottak ki. Fehér a költségek egyhatodát vállalta. A beruházáshoz 1943. április 17-én 300 000 pengő állami kölcsönt kapott, melynek fejében elsőbbséget élveztek a hadiipari megrendelések. Az új üzembe 1943. szeptember végén költöztek be.

Fehér továbbfejlesztette a Nistri-féle fotógéppuskát. A Honvédségi Repülési Kísérleti Intézet a 4114 típusú fotógéppuskával kívánta felszerelni a Magyarországon gyártott Messerschmidt gépeket (109-es, 110-es és 210-es típusok). 150 darabos megrendelést kapott. Az első 50 darab 1944. áprilisra készült el.

1943. június 4-én felvette a Fehér Ferenc Elektromos Finommechanikai Készülékek Gyára nevet.

A háború alatt[szerkesztés]

Az EKM gyár

A háború utolsó éveiben a haditermelés akadozott. Ennek oka egyrészt a forgótőke hiánya, másrészt a HM nem egyenlítette ki a leszállított fotógéppuskák ellenértékét.

A gyár szerencsésen elkerülte a kitelepítést. 1944. november 10-étől nem termelt rendszeresen. Mivel beleesett a frontvonalba, 1945. január 4-én bombatámadás érte. A bombázással kiesett a termelőkapacitás 20%-a.

Az államosítások után[szerkesztés]

A műszeripar gyárai nem kerülhették el az 1949-es államosítást. Felmerült annak a szükségessége, hogy a kis létszámú, csekély kapacitású üzemeket egy nagyobb vállalatban vonják össze. Ezalatt terelődött a figyelem a háború alatt kibővített Fehér-féle gyárra. A villamosműszer-gyártás így Kispestre összpontosult. 1949. június 8-án 442 fővel megalakult Kispest legfiatalabb gyára. Az új vállalat az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára nevet viselte 1950. november 23-ától, s a 244/1950. MT-rendelet a gyár ingatlanjait bekebelezte az állam javára.

Képek[szerkesztés]


Források[szerkesztés]

  • Koroknai Ákos: A GANZ MŰSZER MŰVEK TÖRTÉNETE. GMM 1975.
  • Fehér Ferenc tulajdonában lévő hivatalos iratok és tárgyi emlékek