Fehérlófia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehérlófia
Jankovics Marcell Fehérlófia 1981.jpg
Rendező Jankovics Marcell
Producer Kunz Román
Forgatókönyvíró Jankovics Marcell
György László
Főszerepben Cserhalmi György
Pap Vera
Szemes Mari
Szabó Gyula
Zene Vajda István
Operatőr Bacsó Zoltán
Vágó Hap Magda
Kern Mária
Pauka Valéria
Szarvas Judit
Gyártásvezető Marsovszky Emőke
Gyártás
Gyártó Pannónia Filmstúdió
Nyelv magyar
Időtartam 82 perc
Képarány 1,33:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország Mokép
Bemutató Magyarország 1981. október 22.
Magyar adó MTV 1, M1
Duna TV
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Fehérlófia 1981-ben készült, 82 perces, színes magyar animációs film. Jankovics Marcell második egész estés animációs filmje, a Pannónia filmstúdió produkciója.

A történetről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film az alkotók szándéka szerint a pusztai népeknek állít emléket, témájában a hun, avar, magyar mondavilágokból merítkezik. Elsősorban a Fanyüvő és Fehérlófia mesék, illetve mondák tartalmát ötvözi a főhősök azonosításával – ellentétben Arany László meséjével, ahol különböző a két mesealak –, de a narrációval nem kísért első néhány percben az eredetmondák motívumai is felbukkannak, így az Ősanya, Ősapa, világfa. Főhőse, aki Fehérlófia és Fanyüvő is egyben, emberfeletti erejű fiú, aki anyja, a fehér ló halála után útnak indul, hogy megkeresse és legyőzze a sárkányokat, akik hatalmukba kerítették a világot. Megbirkózik a szintén hatalmas erejű Kőmorzsolóval és Vasgyúróval, akik szintén a fehér ló gyermekei, és barátságot köt velük. A sárkányok lakóhelyét, illetve az alsó világ bejáratát keresve egy fa odújában szállásolják el magukat, onnan indulnak kutató útjaikra. Egyikük mindig otthon marad kását főzni és kötelet fonni. A Hétszűnyű Kapanyányi Monyók az otthon maradottat megkísérti, kér a kásából, s mikor nem adnak (Kőmorzsoló és Vasgyúró) a hasukról eszi meg azt. Fanyüvővel azonban nem bánik el. A Hétszűnyű, akinek a szakállát Fanyűvő a fa hasadékába szorította, ki akarván szabadulni kidönti a fát, aminek tövében megtalálják az alsó világ bejáratát. Fehérlófia odalent legyőzi a három sárkányt és kiszabadítja a három királylányt a fogságból. A királylányokat Kőmorzsoló és Vasgyúró fel is húzzák, de Fehérlófiát lent hagyják. Fehérlófia talál egy griffmadárfészket, majd amikor egy kígyó fel akarja falni a fiókákat, megmenti őket. A madár hálából felviszi Fehérlófiát e világra, igaz, hogy közben Fehérlófia kénytelen megetetni vele a fél lábát, hogy a griff bírja erővel. De a griff gyermekei varázsfűvel visszaforrasztják Fanyűvő lábát, amit hálából a griff visszaöklendezett.

Szimbólumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rajzfilm felszíni rétegei alatt nagyon sok indirekt utalás, szimbolikus tartalom is meghúzódik. Például a Fehér ló az ősanya, aki a sárkányok kora előtt a világon uralkodott. A Hétszűnyű maga volt a világ királya, az ősapa mielőtt a sárkányok előjöttek volna. Hasonlóképpen a Hétszűnyű archetipikus képe azonosítható a Fehérlófiát próbák elé állító öregemberrel, akinek a tanácsára a főhős háromszor hét évig szopja anyja tejét. A háromfejű sárkány kőkori embert idéz, aki kőbunkójával bírja a világot. Partnere, a vörös királykisasszony a női nem bujaságra ingerlő alakja. Később ez a hercegnő lesz Kőmorzsoló mátkája, aki a három legény közül a legemberszerűbb, legföldhözragadtabb. A második sárkány világháborús harckocsi képében ölt testet, míg a második királykisasszony a 40-es évek freudizmusa által felmutatott hisztérikus nő alakját vesz fel. Ő lesz később Vasgyúró felesége. A harmadik sárkány hol egy mai nagyváros sziluettjét, hol egy számítógépes játék pixelekből álló képét veszi fel. A harmadik királykisasszony felvállalja Fanyűvő küldetését és együtt győzik le a sárkányt – ő lesz később Fanyűvő felesége.

A három legény alakja a Nap három arcát ölti fel. A delelő nap képe Fanyüvőhöz, a lenyugvóé Vasgyúróhoz, a kelő nap képe Kőmorzsolóhoz van kötve. Ez a hasonlat jelenik meg a három királylányhoz kapcsolódva is. Több, nem csak magyar népmeséhez kapcsolódik az a momentum, hogy a sárkányok az ősidőkben akkor szabadultak ki, amikor a királylányok – a tiltásnak nem bírva ellenállni – megnézték mi van a lezárt ajtó mögött. A gonosz ekkor szabadult a világra, és verte láncra a fehér lovat.

Gyártás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film alkotói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szereplők hangja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Minden idők legjobb rajzfilmje díja (Los Angeles, 1984)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]