Fehérkarmú vércse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fehérkarmú vércse
Egy hím és két tojó
Egy hím és két tojó
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Sólyomalakúak (Falconiformes)
Család: Sólyomfélék (Falconidae)
Alcsalád: Sólyomformák (Falconinae)
Nemzetség: Valódi sólymok (Falconini)
Nem: Falco
Faj: F. naumanni
Tudományos név
Falco naumanni
Fleischer, 1818
Elterjedés
Falco naumanni distribution.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fehérkarmú vércse témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérkarmú vércse témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérkarmú vércse témájú kategóriát.

A fehérkarmú vércse (Falco naumanni) a madarak (Aves) osztályának a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa mediterrán területein, a Balkán-félszigeten, Közép- és Kelet-Európában, Kis-Ázsiában, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia egyes részein, valamint Afrika Szaharán kívüli térségeiben honos, de ritkán az Óvilág más területein is előfordul.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testthossza 29–32 centiméter, szárnyfesztávolsága 60–70 centiméter. A hím testtömege 90–170 gramm, a tojó 140–200 gramm. A hím hátoldala gesztenyevörös, hasoldala sárgás, elszórt fekete pettyekkel, feje és farka hamuszürke, a farok vége fekete. A csőre és a lába sárga, a karmai fehérek. A tojó háta és farka rozsdabarna, sötét keresztsávokkal, hasa olyan, mint a hímnek.

Őrjárat

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Röpte sebes és könnyed. Gyakran egy helyben lebeg (szitál). Szárnycsapásai gyorsak, erőteljesek, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik. Kiemelkedő, magasabb tereptárgyakon pihen. Főként repülő rovarokkal táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emberi településeken, épületeken, magas falak üregeiben, sziklahasadékokban fészkel telepesen, sokszor egyéb madarakkal együtt. Fészke kapart mélyedés. Fészekalja 3–6 tojásból áll, melyeken 28–29 napig kotlik. A fiatal madarak 28–29 nap múlva repülnek ki.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon alkalmi vendég, április és szeptember között fordul elő. Korábban szórványosan költött is.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 forint. Európában sebezhető fajnak számít. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján veszélyeztetettként szerepel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]