Fehérkarmú vércse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehérkarmú vércse
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Sólyomalakúak (Falconiformes)
Család: Sólyomfélék (Falconidae)
Alcsalád: Sólyomformák (Falconinae)
Nemzetség: Valódi sólymok (Falconini)
Nem: Falco
Faj: F. naumanni
Tudományos név
Falco naumanni
Fleischer, 1818
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehérkarmú vércse témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérkarmú vércse témájú médiaállományokat és Fehérkarmú vércse témájú kategóriát.

A fehérkarmú vércse (Falco naumanni) a madarak (Aves) osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Johann Gottlieb Fleischer német ornitológus és botanikus írta le 1818-ban.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Európa mediterrán területein, a Balkán-félszigeten, Közép- és Kelet-Európában, Kis-Ázsiában, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia egyes részein, valamint Afrika Szaharán kívüli térségeiben honos, de ritkán az Óvilág más területein is előfordul.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi, szubtrópusi és trópusi füves puszták, szavannák és sivatagok, valamint legelők, szántóföldek és városi régiók. Vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon ritka kóborló, korábban szórványosan költött is.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 29–32 centiméter, szárnyfesztávolsága 58–72 centiméter. A hím testtömege 90–172 gramm, a tojó 138-208 gramm.[5] A hím hátoldala gesztenyevörös, hasoldala sárgás, elszórt fekete pettyekkel, feje és farka hamuszürke, a farok vége fekete. A csőre és a lába sárga, a karmai fehérek. A tojó háta és farka rozsdabarna, sötét keresztsávokkal, hasa olyan, mint a hímnek.

Életmódja[szerkesztés]

Főleg rovarokkal, nagyobb sáskákkal és szöcskékkel táplálkozik, de bogarakat, gyíkokat és kisemlősöket is fogyaszt.[5] Röpte sebes és könnyed. Gyakran egy helyben lebeg (szitál). Szárnycsapásai gyorsak, erőteljesek, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik. Kiemelkedő, magasabb tereptárgyakon pihen.

Szaporodása[szerkesztés]

Emberi településeken, épületeken, magas falak üregeiben, sziklahasadékokban fészkel telepesen, sokszor egyéb madarakkal együtt. Fészke kapart mélyedés. Fészekalja 3–6 tojásból áll, melyeken 28–29 napig kotlik. A fiatal madarak 28–29 nap múlva repülnek ki.[5]

Tojásai

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában nem fenyegetett fajnak számít. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. július 6.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]