Fehérhasú bóbitásantilop
|
|
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Cephalophus leucogaster Gray, 1873 |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Fehérhasú bóbitásantilop témájú rendszertani információt. |
A fehérhasú bóbitásantilop (Cephalophus leucogaster) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe és a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése, élőhelye
A faj Közép-Afrikában honos antilopfaj. Kedvelt élőhelyeire vonatkozó jelentések ellentmondóak, egyes megfigyelők szerint a primér erdőket mások szerint a másodlagos erdőket kedveli. Élőhelyeként megemlítik még a galériaerdőket is.[1] A faj megtalálható Kamerunban, a Közép-afrikai Köztársaságban, a Kongói Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Egyenlítői-Guineában, Gabonban.[2] Jelenléte Angolában bizonytalan. Ugandában valószínűleg kihalt.[3]
Elterjedési területét először Haltenorth és Diller határozta meg (1980); a terület déli határát a Kongó folyóban állapították meg, a kameruni, kongói és a korábbi zaire-i határokat később finomították.[4]
[szerkesztés] Életmódja
A faj életmódjáról táplálkozási szokásairól és szaporodásáról kevés ismeret áll rendelkezésre.
[szerkesztés] Természetvédelmi helyzete
A faj szempontjából legfontosabb védett területek a gaboni Lopé rezervátum, az egyenlítői guineai Monte Alen Nemzeti Park, a kemeruni Dzangha-Ndoki Nemzeti Park, a kongói Odzala Nemzeti Park, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaságban a Kahuzi-Biéga Nemzeti Park, a Maiko Nemzeti Park és az Okapi Vadrezervátum. Ugyanakkor, miközben egyes területek hatékony védelmet nyújtanak a faj számára, más területek alig nyújtanak védelmet a fakitermelés, az emberi települések terjeszkedése és az élelmezési célú vadászat miatti élőhely-csökkenés ellen.
Populációjának számát 287 000 egyedre teszik.[2]

