Fehérfülű kabócamajom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fehérfülű kabócamajom
Callicebus donacophilus hugging tails.gk.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Család: Sátánmajomfélék (Pitheciidae)
Alcsalád: Kabócamajmok (Callicebinae)
Nem: Callicebus
Faj: C. donacophilus
Tudományos név
Callicebus donacophilus
(d'Orbigny, 1836)
Elterjedés
White-eared Titi area.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fehérfülű kabócamajom témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérfülű kabócamajom témájú kategóriát.

A fehérfülű kabócamajom (Callicebus donacophilus) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez, ezen belül a sátánmajomfélék (Pitheciidae) családjához tatozó faj. A kabócamajmok (Callicebus) donacophilus csoportjába tartozik, s ő a csoport névadója, 4 alfaja ismert.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bolívia a fő élőhelye, s ezért bolíviai szürke titi majom-nak is hívják Amerikában. Brazíliában is fellelhető, de itt csak a legnyugatibb részeken. Peru határainál is találkoztak már a fajjal, de alapvetően nem itt őshonos.[forrás?]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testmérete kisebb, mint családja más képviselőinek. A test 30-35 centiméter, a farok pedig 40 cm körül van. Teste zömök, végtagjai rövidek, ahogy ez a családra jellemző. Arca eltérően társaitól félig szőrös, s kerek. Szemei sötétbarnák. Füleit elfedi a szőr, s ez az erős bunda takarja az állatot is, ezért kissé felpuffadtnak tűnhet. Hátoldala szürkésbarna, barna. Hasi része fehértől barnáig változhat. Az arc barna, vagy szürke, körülötte általában fehér szőr fedezhető fel, a fülek a homlok feletti résszel együtt szürkék, vagy barnák. Farka hosszú, szőrös és fehértől szürkéig változhat. Végtagjai kevéssel fakóbbak az állat alapszínénél, kézfeje szürkésbarna, tenyere sötét.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A part menti erdők sűrűjében élnek, pár családos kolóniákban. A hajnali órákban csoportos éneklésre gyűlnek össze a fákon, s jelzik a külső, esetleg ellenséges családoknak, hogy hol van területük határa. Kora délelőtt kezdenek szétszéledni, s élelem után kutatni. Elég lassan, s óvatosan mozognak, így nehezen vehetőek észre. Délutánra összegyűlnek az erdő belsejében, s énekelni kezdenek ismét, ezt a tevékenységüket amúgy a nap bármely részén tehetik, de ilyenkor a leghangosabb. Estére a folyópartokhoz merészkednek, s újabb felderítést végeznek. Az éjszakát a fákon töltik, a lombkoronaszint alatt.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]